Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) tevékenység-portfóliójában 2019 óta van kiemelten jelen a települési vízgazdálkodás, csapadékvíz- gazdálkodás. A Belügyminisztérium alá rendelt országos hatáskörű szervezetek tevékenységeiben legalább egy közös pont van, az pedig az állampolgárok biztonságának szolgálata. A kormány 2014 óta – változatlan szervezeti formában – irányítja a belügyminiszteren keresztül, a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság útján a vízügyi igazgatási szerveket, amelyek Magyarországon elsődlegesen felelősek a vízgazdálkodásért. A vízgazdálkodásért, amely állami szinten főként a területi vízgazdálkodásban jelenik meg. Fontos megjegyezni, hogy a vízügyi gondolkodás nem közigazgatási egységre, hanem vízgyűjtőre szerveződik. Magyarország egységes és hatékony vízgazdálkodásának másik fontos alappillére a települési vízgazdálkodás. Településeink még inkább kitettek az éghajlatváltozás hatásinak, ezeken a területeken koncentrálódik a népesség és a gazdasági tevékenység többsége, valamint a városok sok esetben az éghajlatváltozás szempontjából érzékeny (például árvízzel vagy belvízzel, aszállyal veszélyeztetett) területeken helyezkednek el. A városi vízrendszer – amely magába foglalja az ivóvízellátó rendszert, a szennyvíz és a csapadékvíz-elvezető és tisztító rendszert – különösen veszélyeztetett, mivel az éghajlatváltozás főleg a víz körforgásának megváltozásában nyilvánul meg (Buzás, 2015). A települési vízgazdálkodást, csapadékvíz-gazdálkodást megalapozó műszaki, gazdasági és jogi keretek kidolgozása kiemelt feladat a magyar vízügyi igazgatás számára. A feladatok, illetve az általános célkitűzések között szerepel a valós és tényleges digitális alapokon nyugvó vízgazdálkodás tovább erősítése, illeszkedve a Nemzeti Vízstratégiában nevesített célállapotok eléréséhez. A települési csapadékvíz-gazdálkodás területén különösen fontosak a megelőző intézkedések (legyen szó akár szerkezeti vagy nem szerkezeti intézkedésről). A fejlesztések tervezése során fontos a vizek helyben tartásának lehetőség szerinti megvalósítása. Szükséges olyan tározók építése, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját. 2020 júliusában több vízügyi igazgatóság területén jelentős károkozás mellett vonultak le árhullámok a kisvízfolyásokon. Több milliárdos értékben keletkeztek helyreállítási igények (vízügyi és a településeken jelentkező vis maior). Az összefoglaló tanulmány ismerteti a helyi vízkárelhárítási tevékenységek során keletkezett vízügyi beavatkozásokat és tapasztalatokat.