teszt

belugyiszemle_header

Hornyik Zsuzsanna

Bűnmegelőzés-alapú társadalom - Prevenció a XXI. században - könyvismertetés

Bűnmegelőzés-alapú társadalom - Prevenció a XXI. században - könyvismertetés

Absztrakt

A globalizációs technológiák eredményezte újfajta kihívásoknak köszönhetően teljesen átalakult a bűnözés jellege, eddig nem ismert kockázati tényezők jelentek meg a kriminalitás területén, amelyekkel kénytelenek vagyunk szembenézni. Mi lehet a megoldás? A bemutatni kívánt kötet igyekszik megadni a választ, amely egyszerűen megfogalmazva nem más, mint a profilaxison alapuló társadalomszemlélet.

Kulcsszavak

bűnmegelőzés, globalizációs technológiák, kriminalitás

119 - 122. o.

 

DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.6

OJS: https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/5076

 

Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója 2015-ben írt könyve napjainkban talán méginkább aktuális üzeneteket fogalmaz meg több, különböző aspektusból vizsgálva a bűnmegelőzést. A Studium Plusz Kft. kiadásában megjelent mű több fejezetre tagozódik. Már az előszó előrevetíti, hogy milyen összetett a témafelvetés, milyen sokrétű módon közelíti a szerző a jelenkori társadalmakban rejlő kockázati tényezőket, amelyeket a globalizáció, a sokkszerű környezeti-társadalmi-technológiai hatások nagy mértékben befolyásolnak. Kimondja, hogy az életünk jelentős része a kibertérben zajlik, amelynek vannak negatív és pozitív hozadékai is, de leleményesen és kreatívan a prevenció szolgálatába kell állítani a digitális élettér adta lehetőségeket. A könyv első fejezete a „Velünk élő kriminalitás” címet viseli. Ebben egy történelmi visszatekintéssel indul a jelenség leírása, amelyben a  magyar kriminalitás alakulásának sajátosságai is  bemutatásra kerülnek,   a nyolcvanas években megjelenő szervezett bűnözés, a rendszerváltást követő demoralizáció, a szabadság fogalmának félreértelmezése, a média egyre fokozódó szerepe és negatív hatása az állampolgárok biztonságérzetére. Olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy milyen tényezők befolyásolják az állampolgárok közérzetét, milyen jelentőséggel bírnak a globalizált világ civil szervezetei, milyen szerepet játszanak a társadalmak életében. Mennyiben követik a gazdasági ciklusok változásait a bűnözési mutatók. Végül megállapítást nyer, hogy jelen századunkban oly mértékben átalakul a bűnözés szerkezete, mennyisége, mozgása, olyan kriminális sajátosság rajzolódik ki, amely a bűnözés hagyományos paramétereivel többé már nem leírható. A „Közbiztonság-­közbizonytalanság” című fejezet sok fontos tényezőre rávilágít, többek között arra, hogy az ember biztonságérzete tulajdonképpen annak a feltételezése, hogy védett a bűnözéssel szemben, a közbizonytalanságot pedig egy bizonyos társadalomszervező erő hiánya idézi elő. A fogalmak elemzése során megállapítást nyer, hogy számos szakember foglalkozott a fundamentális definíciók megalkotásával, ennek köszönhetően a biztonságnak is sokfajta értelmezése létezik és a globalizációs folyamatoknak köszönhetően egyre többször kerül előtérbe a biztonság kérdése mind nemzetállami, mind nemzetközi szinten. A harmadik rész, a „Globalizáció-­evolúciós zsákutca” a globalizációs technológiák veszélyére kívánja felhívni a figyelmet, tudniillik nem ismerjük a fejlődés távlatait és a technikai újítások alkalmazásának, felhasználásának lehetőségeit sem. Mennyiben hatnak ezek az emberi gondolkodásmódra, az agyműködésre, milyen szelekciós nyomás nehezedik mai világunkra, amely egészen más, mint a fejlődéstörténetünket eddig befolyásoló tényezők, nem egyszerű kérdések. Olyan tudományterületek, mint a biotechnológia, genetika, nanotechnológia is említésre kerülnek, több, érdekes egyetemi kutatás eredményeinek ismertetésével együtt. Vajon megtalálja-e a helyét az ember az őt körülvevő „tudománytechnikai űrkorszakban”? A szerző szerint az emberi fajnak most kellene a reflexivitás és szelekciós attitűd szempontjából a csúcson lenni, de ez még sincs így. A következő fejezet címe „Rend és morál”, amelyben – sok más híresség mellett – Deák Ferenctől is olvashatunk egy rövid idézetet: „Egyetlen paragrafus kell: viselkedj tisztességesen!” A rend fogalmának több meghatározását is megismerhetjük, amely tulajdonképpen egyfajta állami és társadalmi békességet jelent. A moralitás kérdését a szervezett bűnözés (maffia) tevékenysége kapcsán is vizsgálja a szerző, több, érdekes példát is felsorakoztatva. Megállapítást nyer, hogy a rend és morál egymást kiegészítő, egymást erősítő fogalmak, mint az írott és íratlan szabályok. Vigyázni kell azonban az arányokra a társadalom életének szabályozását illetően. A „Politika és bűnözés” címet viselő fejezet érdekes gondolatokkal indít, mégpedig azzal a kérdésfelvetéssel, vajon igazi-e a mai tömegtársadalmak demokráciája. A politika és bűnözés kapcsolatát a már korábban is említett maffia szervezetek működésén keresztül szemlélteti a szerző, ismerteti a szervezett bűnözés és korrupció kapcsolatát, jellemzi a politikai sajátosságokat, felhívja a fokozódó globális egyenlőtlenségekre és azok következményeire a figyelmet. Kimondja, hogy a kriminológiai kutatások egyik legnagyobb hiánya a politikai bűnözés tematikus vizsgálatának elmulasztása. A „Zombiapokalipszis” című rész azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a globalizációs technológiák milyen veszélyt jelentenek valójában az emberi evolúcióra, az emberi szellemre nézve, maga a globalizáció hogyan kelt társadalmi feszültségeket, amelyek egészen a terrorizmusig terjedhetnek, és amelynek köszönhetően eddig ismeretlen biztonsági rizikófaktorral szembesülnek az emberek. Mekkora jelentősége van az agressziónak és milyen fajtáit különböztetjük meg, szintén megismerhetjük ebben a fejezetben, továbbá azt is, miért veszélyes a Z generációra nézve az, hogy a virtuális, online világ számukra minden másnál természetesebb lett. Végül a szerző azzal sem marad adósunk, hogy megmagyarázza, mit ért zombiapokalipszis alatt, miszerint az nem más, mint egy igen ijesztő zűrzavaros állapot, amelyet a globalizációs technológiák, a mesterséges intelligenciák dermesztő jövőképe sugall. Elgondolkodtató megállapítással zárul a fejezet, mégpedig „Bárhol járunk, bármit csinálunk, szinte zombik módjára mozgunk, mert csak a Facebookot, az Instagramot,    a leveleinket, stb­-t nézegetjük, teljesen kizárva a való világot.” A „Vénusz-­projekt” címet viselő fejezet a mai kor társadalmához vezető kulturális fejlődési szakaszokat vizsgálja a régmúltig visszanyúlva azt elemzi, hogy milyen folyamatok vezettek a különböző – pénzügyi, társadalmi, természeti – válságok kialakulásához. Ezt követően mutatja be az 1975-ben útnak indított Vénusz-projektet, amely Jacque Fresco nevéhez fűződik és ami nem más, mint a fennálló társadalmi problémákra megfogalmazott válasz. Egy olyan, globálisan fenntartható társadalmi rendszer, amely egy erőforrás-alapú gazdaságra épül, ahol hatékony energiafelhasználás, a természeti erőforrásokkal felelősségteljes gazdálkodás, és fejlett automatizáció valósul meg. Ezt követően a szerző számba veszi, mennyire utópisztikus az elképzelés, illetve mi valósítható meg belőle. A következő rész a „Média”, amelyben az írott és íratlan sajtóorgánumok társadalomban betöltött szerepe kerül taglalásra, felvetődik a kérdés, önálló hatalmi ág-e a sajtó vagy sem. Felmerül, hogy mekkora felelőssége van az értékteremtésben a  közösségi és  társadalmi együttélések vonatkozásában.  A médiabizalom – jelenti ki a szerző – akkor lehet tényleg társadalmi tőke, ha összekapcsolódik a társadalmi védekező mechanizmusok magyarázatával bűnmegelőzési módszereket és prevenciós megoldásokat kínálva. A fejezet második részében a globalizációs médiatechnológiák hozta újszerű kommunikációs módszerek kerülnek bemutatásra. A „Carpe diem” című rész többek között a félelem, a szorongás és stressz jelentőségét elemzi a kriminalitás szempontjából, valamint itt is megjelenik, több fejezeten végig haladva, az újfajta kockázati tényezők elemzése, amelyekkel a mai kor társadalmának kell szembenéznie. A globalizáció egyik legnagyobb kihívása a kibontakozó világméretű kriminalitás, gondolva a terrorizmus mellett a kiberhadviselésre, a határokon átívelő korrupcióra. A „De via” címet viselő fejezet felteszi a kérdést, vajon a büntetőjogi eszközök mennyire képesek a globális társadalmi változások szülte újfajta bűncselekményeket megfelelően szankcionálni, készen állnak-e a nemzet-államok, hogy a nemzetközi kriminalitást hatékonyan kezeljék, milyen újabb kihívásokat generál a migráció a kontinentális bűntetőjogrendszerre nézve. Megállapítást nyer, hogy a bűnmegelőzés terén paradigmaváltásra van szükség, hogy a bűnmegelőzés paradigmája olyan profilaxis, amely meg kell, hogy küzdjön az évszázados kriminális hagyományokkal, miközben meg kell alkossa az elhárítás, védelem intézményesített rendszerét is. A bűnmegelőzésnek társadalmi küldetése van, társadalmi funkciót is betölt, használati értéke van a különböző társadalmi csoportok, egyének viszonyrendszerében. Az emberi civilizáció fennmaradásának egyetlen biztosítéka a profilaxisalapú társadalom. Az „Epilógus”-ban megfogalmazott legfontosabb üzenet, hogy a bűnmegelőzés-alapú társadalom olyan újfajta közösségi társulás, amely képes átalakítani hagyományos viselkedésünket, kultúránkat és gondolkodásunkat.

 

 

Felhasznált irodalom


Garamvölgyi L. (2015): Bűnmegelőzés­alapú társadalom, Prevenció a XXI. században. Studium Plusz Kft.

thisContent

1106