Különszámmal jelentkezett az Acta Humana

Különszámmal jelentkezett az Acta Humana

2021.07.01.
 

1_acta_humana_szerkesztobizottsagi_ules_06_30-2

Tematikus kiadással jelentkezett az Acta Humana-Emberi Jogi Közlemények folyóirat az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából. A bemutatót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartotta a szerkesztőbizottság, a számban egyebek mellett az alkotmánybíráskodás új szerepéről, a bírói függetlenségről és a véleményszabadság alkotmányos védelméről szóló írások kaptak helyet.

A szerkesztőbizottsági ülés után tartott bemutatón az alkotmánybíráskodás új szerepéről szóló tanulmányáról Schanda Balázs alkotmánybíró számolt be.  Elmondása szerint ebben az is szerepel, hogy az új Alaptörvény első évtizedében arányaiban sokkal több volt az alkotmányos követelmény megállapítása iránti ügyhalmaz, mint a megsemmisítés. Az Alkotmánybíróság (AB) az elmúlt 10 évben egy alkotmányos párbeszéd szervévé vált – szögezte le Schanda Balázs, aki hangsúlyozta: az AB erre törekszik is, emellett pedig néhány jogterületen – például alapjogi kérdésekben – figyelemre méltó jogfejlesztő szerepet vitt. Az ünnepi szám vendégszerzője Balogh Zsolt kúriai bíró a bírói függetlenség néhány aspektusáról szólt. A bírói hatalmi ágat a szóban forgó évtizedben jónéhány alaptörvény módosítás érintette, ami a vendégszerző megfogalmazása szerint „az alkotmányozó hatalom érzékenységét mutatja a külső kritikák hatására.” Balogh Zsolt beszélt arról is, hogy a bírói függetlenség kérdésköre három fő területen merül fel élesben: az egyik, amikor egy norma túlpolitizált és a társadalom egyetértését vagy egyet nem értését váltja ki. A másik eset, amikor egy szabályozás hiányos, míg a harmadik, amikor egy jogi norma nem tükrözi a társadalom elvárását, ez utóbbira jó példa volt a szegregációs ügyek esetében hozott bírói döntések.

Az Acta Humana tematikus számába Koltay András rektor a véleményszabadság alkotmányos védelmének kérdéseiről írt tanulmányt. A bemutatón elmondta: ebben a kérdésben világos értékmérő van, hiszen az Alaptörvény és más jogszabályok is megfogalmazzák a fő célt: a közügyek vitáinak minél szélesebb szabadsága és az emberi méltóság közti egyensúly megtalálását. A sajtószabadsággal kapcsolatos alkotmányjogi panaszok számában jelentős növekedés tapasztalható, hiszen míg korábban 30 év alatt 25 ilyen ügy volt, az új Alaptörvény életbe lépése óta eltelt tíz évben már ötven – ismertette Koltay András, aki az ügytípusok között említette a szólásszabadság hatálya alá tartozó ügyeket, a személyiségvédelmi ügyek számának megnövekedését és a gyűlöletbeszédhez kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos ügytípusokat.

Az Acta Humana újabb tematikus számokat tervez, jövőre a tervek szerint az országgyűlési választásokkal kapcsolatban lehet majd különszám.

 

Szerző: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

 

Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek

2035