A netnográfia jól alkalmazható, gyors és hatékony kvalitatív kutatási módszer, amely nyilvános online tereket használ adatforrásként, hogy azonosítsa és megértse a gyorsan alakuló és szétbomló, neotörzsek formájában megjelenő felhasználói csoportok kultúráját, gondolkodásmódját, döntési mechanizmusait (Dörnyei & Mitev, 2010b) és attitűdjét a vizsgálat tárgyát illetően. A vizsgálatunkban alkalmazott netnográfia újszerű lehetőséget biztosít a rendőrség, illetve a rendőrökhöz való társadalmi viszonyulás, a hatósággal és tagjaival kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Jelen tanulmányunkban egy konkrét, 2020. májusi rendőri intézkedést követően a közösségi médiában kialakult társadalmi diskurzus kapcsán arra keressük a választ, hogy az állampolgárok miként vélekednek a rendőri intézkedésekről, illetőleg, hogy a rendőrhatóság tevékenységével kapcsolatos vélemények kialakításában mennyire meghatározók az objektívnek tekinthető szempontok. Eredményeink azt mutatják, hogy az online közösségi felületeken a rendőri jogalkalmazás, illetve a rendőrség társadalmi értékelése a legritkább esetben történik tárgyilagos módon (6,73%). A vélemények szignifikáns részében (58,35%), a hírközlésben szereplő konkrét cselekményhez tartozó tényeknek valójában nincs meghatározó szerepe. A hozzászólók többsége egyértelműen elfogult az intézkedés alá vont személy vagy a hatóság irányába. A konkrét intézkedésre, a rendőrségre és általában a rendőri tevékenységhez negatívan viszonyuló, az úgynevezett kritikus aldimenzióba tartozók a teljes vizsgálati elemszám közel ötödét (18,13%) adják. Ettől valamivel elmarad azoknak a támogató aldimenzióba sorolható hozzászólóknak az aránya (12,08 %), akik pozitív attitűdökkel viszonyulnak a rendőrséghez, a szervezet tagjaihoz és annak tevékenységéhez. Az eredmények alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a rendőrséghez vagy a rendőri jogalkalmazáshoz való viszonyulást egy-egy sajtóhír – legyen az bármennyire is tényszerű – nem képes jelentősen befolyásolni, sem pozitív sem negatív irányba.