Cél: A mű szerzői az első körzeti megbízotti szabályzat bemutatása mellett az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek főbb, a körzeti megbízotti szolgálatot érintő változásainak, eseményeinek feldolgozására és ismertetésére vállalkoznak. Mindemellett lényeges a korszak körzeti megbízotti szellemiségének adekvát bemutatása.
Módszertan: Módszertani szempontból a mű dokumentumelemzésen alapszik, a korabeli szakirodalom mellett a korszak hivatalos jogi forrásai is elemzésre kerülnek, történeti és rendszertani feldolgozás módszerével.
Megállapítások: Az 1950-es években útjára indult körzeti megbízotti szolgálat az 1960-as évekre megszilárdult. A szolgálati formát korábban szabályozó belügyminiszteri parancsokat leváltva 1964-ben megszületett az első egységes körzeti megbízotti szabályzat. A szolgálati formával kapcsolatban ekkor megfogalmazott szabályok időtállónak bizonyultak. A vizsgált időszakban a körzeti megbízotti rendszer szellemiségének különleges jellegzetességeként az összetartozás-megkülönböztetés kettőse emelhető ki. E célt szolgálta a körzeti megbízottak szolgálati jelvénye, amely egyrészt erősítette a körzeti megbízotti összetartozást, másrészt a külvilág számára is érzékelhetően megkülönböztette, vagy ha úgy tetszik, kiemelte a körzeti megbízottakat a rendőri állományból, utalva ezzel a nagymértékű személyes felelősségre, amely a körzeti megbízottak komplex feladatrendszeréből eredeztethető.
Érték: A szakmatörténeti áttekintés a körzeti megbízotti szolgálat kezdeti időszakát követő stabilizálódásától a rendszerváltozásig terjed, tehát az 1960 és 1990 közötti időszakra szorítkozik. A Magyar Népköztársaság Kádár-rendszerként is emlegetett periódusának e zavartalan, nagyobb belső és külső konfliktusoktól mentes időszakában működő körzeti megbízotti rendszer tevékenységének vizsgálata alkalmas időszakos tendenciák kimutatására, és azok alapján következtetések levonására.