A rovat célja ezúttal a rendészeti igazgatás külföldi szakirodalmából olyan témák felvillantása, amelyek részben működési és szervezeti kérdések, részben pedig hagyományosnak mondható kriminológiai tematikák. Természetesnek kell tekinteni, hogy a COVID–19 harmadik évében változatlanul aktuális a járvány elleni küzdelem. A szerkesztés módszere ebben az esetben is az európai és a tengeren túli rendészeti profilú szakfolyóiratok áttekintése abból a szempontból, hogy az előzőekben meghatározott területeket érintő publikációk kiválasztásra kerüljenek. Az elkészült recenziók főbb megállapításai megerősítik a rendészeti igazgatásnak azokat a főbb törekvéseit, amelyek a 21. század harmadik évtizedét jellemzik. Ide sorolható a rendőrségi szervezetek reform értékű fejlesztése, a környezet- és klímavédelem feladatainak közbiztonsági összefüggései a digitális világ biztonságra gyakorolt hatásai. A rovat fő értéke az, hogy a recenziók a nemzetközi rendészeti szakirodalom legújabb termékeiből széles körű és szakszerű áttekintést adnak, biztosítva azt, hogy az érdeklődők az eredeti forrásokhoz is hozzáférhessenek. A rendőrségek működésének legérzékenyebb területe a jogsértő hatósági fellépések határozott elutasítása, a rendészeti eljárások jogszerűségének garanciákkal történő biztosítása, a kegyetlen-megalázó bánásmód leleplezése csakúgy, mint a közszolgálatra méltatlanná váló személyek testületből való eltávolítása. Lippai Zsolt recenziója azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a törvényesség érvényre juttatásában a tüneti kezelések helyett a rendészeti szervezetek reformja hozhat megnyugtató eredményeket. A kutatói érdeklődésnek egy szokatlanul új irányát ismerhetjük meg a közjavak fogalmát körüljáró tanulmányból, amelyet Zsákai Lénárd ismertet. Az Európai Unió és az egyes tagországok számára egyaránt fontos a biztonság, mint alapvető közjó, amit világosan el kell választani a magánjavaktól. Utóbbiak ugyanis jellemzően piaci mechanizmusokon keresztül hasznosulnak. Nemzetközi szinten, ahol az államok kollektívája – a kölcsönös biztonság mellett – olyan közjavakra építheti az integrációt, mint a jogállamiság intézményei, az egészségügy, a honvédelem a környezettudatosság és klímavédelem, meg kell találni a nemzeti és az uniós szintű cselekvés leggyümölcsözőbb útjait. A bűnmegelőzésnek a digitális térben megvalósítható új lehetőségeiről számol be Kalmár Ádám recenziója, amelyből a számítógéppel támogatott kockázatelemzés hollandiai módszereibe kaphatunk áttekintést. Fekete Csaba a szlovák önkormányzati rendőrség jogszabályi alapjait és működését mutatja be. Az Egyesült Államokat és Spanyolországot érintő kutatásra alapozva az illegális kábítószerpiac digitális térben bekövetkezett helyfoglalásáról tudósít Nagy Ivett munkája. Dulai Péter a sorozatgyilkosságok ausztráliai történetét áttekintő tanulmányt elemez. Herczeg Mónika a COVID–19-járvány elleni küzdelemnek a francia, illetve a holland kormány által követett stratégiai és taktikai lépéseit elemző tanulmányra hívja fel az olvasók figyelmét.