Dátum: 2022. június 16.
Az Európai Unió igazságügyi eredménytáblája az Európai Bizottság éves, objektív adatokra épülő információs jelentése, amely valamennyi uniós tagállamra kiterjedően összehasonlító áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről, függetlenségéről és amely ily módon alapjául szolgál a jogállamisági jelentésnek is.
A Kúria és a magyar bíróságok működésére vonatkozóan az Európai Bizottság 2022. évi igazságügyi eredménytáblája idén is kiemelkedő eredményeket mutat.
A magyar igazságszolgáltatás eredményessége alapján a polgári és kereskedelmi ügyekben (8. ábra) a negyedik, míg közigazgatási ügyekben (9. és 10. ábra) a második legjobb igazságszolgáltatási rendszerek közé tartozik az Európai Unióban. Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban az elsőfokú bírósági eljárások esetleges elhúzódását (7. ábra) a magasabb fokú bíróságok – köztük a Kúria – hatékony teljesítménye ellensúlyozza (8. és 10. ábra). A magyar bíróságok magas, csaknem 100 %-os rendezési aránnyal kezelték a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyeket. Ezzel Magyarország összességében az ötödik helyet foglalja el az eredménytáblán, megelőzve az uniós tagállamok jelentős részét.
Az EU-jog egyes területeire vonatkozó adatok szerint az elektronikus hírközlés területén hazánkban - a legeredményesebb európai igazságszolgáltatási rendszerekhez hasonlóan -csökkent a bíróságok ügyterhe (19. ábra), megelőzve többek között Franciaországot, Svédországot, Hollandiát, Belgiumot és Németországot is az eredménytáblán. Ez összhangban áll az elektronikus hírközléssel foglalkozó nemzeti szabályozó hatóságok eredményességét bemutató új ábrával (20. ábra), amely Magyarországot tünteti fel az első helyen.
Az igazságszolgáltatás minőségére nézve kiemelendő, hogy Magyarország a rangsor harmadik helyét elfoglalva továbbra is az Európai Unió élmezőnyében jár az alternatív vitarendezési módszerek önkéntes használatának előmozdításában, beleértve a digitális technológiák alkalmazásának lehetőségét (29. ábra). A gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszer biztosítása érdekében hozott tagállami intézkedések tekintetében hazánk az ötödik legjobb az Unióban.
Fontos minőségi mutató a nemek arányának megoszlása is: ezt vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb tagállamban a legfelsőbb bírósági szintű bírók kevesebb mint 50 %-a nő (37. ábra), míg Magyarországon 2021-ben ez az érték meghaladta a 60 %-ot, amivel a Kúria a negyedik helyet foglalja el az eredménytáblán.
Munkájuk során a bírók Magyarországon a tagállamok kétharmadánál szélesebb körben alkalmazhatnak digitális eszközöket (43. ábra). Hazánk a tagállamok kétharmadánál nagyobb hangsúlyt fektet a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozó hatóságok, a büntetés-végrehajtási intézetek és az ügyvédek közötti biztonságos elektronikus kommunikációra (44-45. ábra).
Az elemzés részletesen értékeli a bírósági ítéletekhez való online hozzáférés adatait is (48. ábra), amelyben a magyar igazságszolgáltatási rendszer az elsők között van az Európai Unióban.
A bírói függetlenség a hatékony igazságszolgáltatási rendszer alapvető eleme. Létfontosságú a jogállamiság, a bírósági eljárások tisztességességének, valamint a polgárok és a vállalkozások jogrendszerbe vetett bizalmának fenntartásához.
Az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán a 2022-es eredménytábla az Eurobarométer adatait felhasználva kimutatja, hogy Magyarországon javult a bírói függetlenség megítélése 2021-hez képest (50. és 52. ábra).
Hazánkban a legfőbb bírósági szerv legfontosabb feladata a jogegység, a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítása. A Kúria döntéseinek kötelező ereje (57. ábra) nem sértheti az ítélkező bírók személyes függetlenségét. A törvény ugyanis lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Hazánkban emellett az általános jogi vagy etikai normák garantálják, hogy a bírák ne tölthessenek be ideiglenesen politikailag kiszolgáltatott pozíciókat (58. ábra).
A Kúria Kommunikációs Osztálya