A kutatók és a szakemberek évek óta folyamatosan kongatják a vészharangot, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban és egyre szélsőségesebb időjárási körülmények fordulnak elő az előrejelzések szerint. Tanulmányok a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete ajánlásával.
Fotó: Vörös Lajos, BLKI
Az egyik ilyen lesújtó és beláthatatlan gazdasági következménnyel járó körülmény a vízhiányos időszak, amikor hónapokon vagy akár éveken keresztül sem esik megfelelő mennyiségű eső, ezért a mezőgazdaság nem tud megfelelő mennyiségű élelmiszert gazdaságosan megtermelni, egyre elviselhetetlenebb a hőség, kiszáradnak a növények, a tavak és a szárazságé a főszerep. De vajon hova tűnik a víz, ami máskor meg olyan sok, hogy egész települések kerülnek víz alá?
A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban indult Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete már több alkalommal foglalkozott a kérdéssel. A jelenlegi nagyon száraz időszakban többféle cikk megjelent a témában, ezért szeretnénk az érdeklődőknek megbízható forrásból származó tanulmányokat ajánlani az idei aszállyal kapcsolatban:
A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere
(Országos Meteorológiai Szolgálat)
Egész Európában hosszú távon csökken a talajnedvesség
(ELTE TTK, BME, CSFK, ATK TAKI - az eredeti tanulmány itt érhető el)
Már a kaktusz terjed az Alföldön – Lukács Balázs biológus a sivatagosodásról
(Ökológiai Kutatóközpont)
Aszály és belvíz: vízellátottsági szélsőségek és a talaj vízgazdálkodása
(Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet)
Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban
(Országos Meteorológiai Szolgálat)
Milyen változásokat okozhat a globális felmelegedés itt, a Kárpát-medencében? – interjú Bozó Lászlóval
(MTA Nemezti Víztudományi Program)
Könyvajánló:
Mészáros Ernő (2021): Légkör-bioszféra kölcsönhatások, Akadémiai Kiadó