Cél: A bűnügyi elemzés magyar módszertanának megújításához szükség van egy új típusú keretrendszer felállítására. Ez azonban elképzelhetetlen a bűnügyi elemzéssel foglalkozó legfontosabb nemzetközi szereplők által használt módszertan megismerése nélkül.
Módszertan: A tanulmány az Europol, a UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime), az IACA (International Assotiation of Crime Analysts) és az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveinek bűnügyi elemzői módszertanát mutatja be és hasonlítja össze.
Megállapítások: A bűnügyi elemzés egységes módszertanának kidolgozása Magyarországon 1997-re nyúlik vissza, azonban csak az utóbbi pár évben történtek kísérletek a módszertan – a modern kor követelményeinek megfelelő – megújítására. Mivel a korábbi keret már nem alkalmas az olyan új elemzői módszerek befogadására, mint a kockázatelemzés, hálózatelemzés, forró pontok elemzése, vagy épp az újra gondolt bűncselekményi mintaelemzés, a megújítási törekvések első lépése egy új, rugalmas keretrendszer kidolgozása. Ennek megalkotásához célszerű megvizsgálni, hogy a bűnügyi adatok feldolgozásában és elemzésében, illetve az elemzés elméleti támogatásában érdekelt és élen járó országok, valamint nemzetközi szervezetek milyen módszertant használnak.
Érték: Mivel a vizsgált módszertanok mindegyike az adott szervezet vagy rendvédelmi szerv aktuális feladataihoz igazodik, teljes egészében nem hasznosíthatók, viszont egyes elemeiben, felépítésükben alapul szolgálnak a bűnügyi elemzés nemzeti kereteinek kialakításához.