2023/10/31
Hogyan alakul át az alkotmányjog? Van-e még szabad akaratunk? Ki felel a robotok által okozott károkért? E kérdésekre is választ kaphatott, aki csatlakozott az egyetem összesen hat online előadásból álló eszmecseréjéhez október 30-án.
Konferenciát szervezett Mesterséges intelligencia és annak jogi háttere címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok (ÁNTK) Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT), illetve az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tudományos Diákkör (AÖK TDK) október 30-án.
A résztvevőket Bódi Stefánia, az AÖKT egyetemi docense köszöntötte. Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, az NKE ÁNTK AÖKT egyetemi docense Alkotmányjogot felforgató technológiák című előadásában azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányjog jelentős átalakulás közepén áll, erre azonban egyelőre még kevesen reflektálnak. A jogterület lényege ugyanis a hatalom kontrollja az egyén védelmében. Ez alatt eddig főként a közhatalmat értettük, azonban a hangsúlyok fokozatosan eltolódnak a horizontális kapcsolatok felé. Hiszen az új technológiák nyomán létrejövő digitális platformokon komoly, az alapjogokat is érintő aszimmetria alakult ki a felhasználó és a platformok között. A korábban a közhatalomra szabott előírásokat így (mint például a joguralom, az átláthatóság, az elszámoltathatóság) – elsősorban az Európai Unióban, egyelőre kevésbé az Amerikai Egyesült Államokban – az új technológiákra is alkalmazni kell.
Gubán Miklós matematikus, professor emeritus, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK) Gazdaságinformatika Tanszékének (GIT) kutatásvezetője a Mesterségesintelligencia-alapú raktárkezelés drónokkal. A drónok alkalmazásának problémái címet viselő előadásában egy konkrét problémán, a raktárkészletek leltározásán keresztül mutatta be a mesterséges intelligencia (MI) működését, felhasználásának határterületeit. Az előadás fő kérdése az volt, hogy lehet-e egy olyan autonóm drónt létrehozni, amely akár egy szabálytalan kialakítású raktárépületben is képes lenne automatikusan, az ember helyett leltározni. A professzor elmondta, kutatásuk megoldást tudott nyújtani a problémára, így az akár piaci termékké is válhat.
Bányász Péter, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének adjunktusa MI baj lehet? A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági kockázatai című előadásában elmondta, szakterületén, a befolyásolás és a megtévesztés témájában tavaly októberben indult be az a tendencia, hogy egyre rendszeresebben elkerül az MI szerepe. A közösségi oldalakon például gépi tanulású algoritmusokkal próbálják meg figyelmünket megragadni. A technológia már jósolni is képes: jó eséllyel eltalálja például, hogy a közeljövőben mit fogunk csinálni. Ez utóbbi új színbe helyezi a szabad akarat filozófiai kérdését. Az adjunktus a ChatGPT kapcsán elmondta, valójában nem áll mögötte tudás vagy logika. Pusztán a szavak gyakori kombinációit alkalmazza. Természetesen az is igaz, hogy a technológia nem eleve az ördögtől való, hiszen lehet akár jó célokra is használni.
Smuk Péter, az NKE ÁNTK AÖKT, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi tanára, a győri egyetem dékánja A bizalmi elv. A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a népképviseletre és törvényhozásra címmel beszélt arról, hogy az MI már a parlament kapujában van. A dékán bemutatta, hogy az MI az Országgyűlés munkáját az adminisztráció támogatásával (adat- és iratkezelés, iratrendezés, jegyzőkönyv készítése akár gyorsírók nélkül), a képviselőknek nyújtott asszisztenciával (információszerzés, irományok elkészítése, az épületben való tájékozódás lehetősége, a networking segítése protokolleseményeken), de akár a parlamenti funkciók támogatásával (jogalkotás, ellenőrzés, transzparencia, PR) is segítheti.
Hogyan kerül elő a bizalmi elv? – tette fel a kérdést Smuk Péter. Az MI segítheti, de akár károsan is befolyásolhatja a demokratikus működést. Használata kapcsán felmerül az etikai kérdés is: elvégezheti-e egy gép az ember munkáját. Dönthet-e például egy matematikailag optimális megoldás mellett a bevitt adatok alapján vagy azért még szükség van az emberi kreativitásra? Smuk Péter válasza egyértelmű: az ember nem helyettesíthető.
Gubán Ákos, a BGE PSZK GIT professor emeritusa Digitális paradoxonok feloldása a KKV-szektorban címmel ismertette Sándor Ágnessel, a BGE PSZK GIT tanszékvezető adjunktusával közös kutatását. Kiemelte, a digitális fejlődésnek fontos aspektusa kell, hogy legyen az éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés figyelembevétele is. A digitális paradoxon pedig nem más, minthogy a digitalizáció egy KKV esetén emissziócsökkentő tényező (a saját szempontjából), ám a következménye végül egy magasabb károsanyag-kibocsátás is lehet – globálisan. A paradoxon feloldása Gubán Ákos szerint az, hogy e kérdésben mindig ágazati szinten kell gondolkozni.
Végül Orvosság vagy placebo – robotok az egészségügyben címmel beszélt az MI és az egészségügy kapcsolatáról Necz Dániel, Legum Magister ügyvéd. A területen hatalmas a fejlődés, az MI, illetve fizikai megtestesülése, a különféle robotok ma már képesek a leletek elemzésére, egyes betegségek megjóslására, sőt a betegekkel való kapcsolattartásra, az orvosok képzésére és a kutatások támogatására is. Elterjedtek – főként a COVID alatt – a kórházi kisegítő (szállítás, takarítás), illetve a beteggondozást támogató és a szociális robotok. Azonban bizonytalanságot jelent használatuk során például az, hogy ki felel az MI által okozott kárért? A gyártó? A karbantartó cég? A fejlesztő? A kezelőorvos? Necz Dániel rámutatott, a büntetőjogi és a polgári jogi felelősség kapcsán egyelőre még igen eltérő szempontok érvényesülhetnek a jogalkalmazásban, talán a készülő európai szabályozás teheti e kérdéseket világosabbá.
A konferenciáról bővebben az egyetem tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében olvashat.
Szöveg: Sarnyai Tibor