A Rendészettudományi Kar Rendészetelméleti és -történeti Tanszéke az Oktatási Központban ötödik alkalommal rendezte meg rendészettörténeti témájú konferenciáját, ezúttal Az embertelenség útján – Rendvédelem és közigazgatás a II. világháború időszakában címmel.
Kovács Gábor r. vezérőrnagy, dékán, a rendezvény fővédnöke a rendészetelmélet és -történet oktatásának fontosságáról beszélt. Örömét fejezte ki, hogy már ötödik alkalommal szervezte meg a tanszék a rendészettörténeti konferenciáját. A Magyar Rendészettudományi Társaság tudományos munkásságát is a figyelmébe ajánlotta a jelenlévőknek.
A rendezvény védnöke, Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője előadásában hangsúlyozta: egy kutató akkor tudja hitelesen feltárni a múlt eseményeit, ha sikerül abba a közegbe visszahelyezni a gondolkodását, amely az akkori társadalomban jellemző volt. „Nagyon kell vigyázni a történészeknek, hiszen a kulturális viszonyokat is megfelelően kell szemlélni. A hírközlés messze nem olyan volt, mint ma, nem szabad a mai szemmel látni, gondolkodni akkor, amikor a régi időket akarjuk megérteni” – jelentette ki, majd a legfontosabb történelmi eseményeket vette számba a II. világháború időszakából. Egy Arisztotelész idézettel zárta gondolatait az oktatási főszemlélő: „A dolgok nem önmagukban léteznek, hanem térben és időben.”
A konferencián az alábbi előadásokat hallgathatták meg a résztevők:
- Bartha Ákos tudományos munkatárs, MTA Történelemtudományi Intézet: A Rongyos Gárdától az államrendészetig. Tipikus vagy atipikus pályaívek?
- Androvicz Gábor történész-muzeológus, Rendőrmúzeum: Az egyik valóság. A Magyar Királyi Rendőrség működése a hivatalos szabályzatok és a rendőrségi sajtó tükrében, 1941-1944
- Kakócz Krisztián c. r. alezredes, tanársegéd, NKE RTK: A magyar idegenrendészeti hatóság tevékenységének változásai a világháborúban
- Vedó Attila r. százados, mb. osztályvezető, ORFK: A csendőrség többirányú feladata a világháború idején (bűnügy, tűzrendészet, közlekedés, idegenrendészet)
- Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, egyetemi tanár, NKE RTK: Magyarország államhatárainak őrizete a második világháború idején
- Tarján G. Gábor ny. egyetemi docens, NKE RTK: Formaruhás hóhérok – a nyilas rendteremtés művészeti ábrázolása
- Végső István helytörténész és holokausztkutató, Erőszakkutató Intézet: Kisvárosi rendvédelem a világháború alatt – Kiskunhalasi csendőrség és rendőrség 1939-1944
- Légrády Andor könyvtáros és helytörténész: Látlelet: csendőrség és közigazgatás Soltvadkerten (1939-1945)
- Fekete Csaba c. r. dandártábornok, intézetvezető, NKE RTK: Vasárnapi sakkpartik Tisoval. Rendészet Tiso államában
- Deák József r. alezredes, adjunktus, NKE RTK: Szovjet titkosszolgálatok és műveleteik a II. világháborúban.
- Kovács Tamás egyetemi docens, NKE RTK: A magyar és német rendészeti szervek együttműködése 1934-45
- Jámbor Orsolya Ilona c. r. százados, értékelő-elemző tiszt, Nemzeti Információs Központ: A lengyel menekültkérdés rendészeti vonatkozásai
- Alatrach Mohamed Fuad r. hadnagy, fővizsgáló, BRFK: A kiterjesztett Holokauszt (Afrika)
- Prantner Zoltán egyetemi docens, Kodolányi János Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Tanszék: A Holokauszt transzgenerációs emlékezete az arab világban
A nagy érdeklődés mellett megrendezett konferencia legfőbb gondolatait zárszóként Sallai János r. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár fogalmazta meg.
Szöveg: Nagy-Tóth Nikolett Ágnes
Fotó: Bodó Pál