„A koronavírus-járvány a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok felértékelődését is magával hozta, de a V4-együttműködés is tovább erősödött” – mondta el a Bonum Publicum egyetemi magazinnak adott interjújában Steiner Attila. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt időszak eseményeiből jól látszik, hogy gyorsan és hatékonyan nemzeti szinten lehetett fellépni a krízis idején, és ez is a Magyarország által képviselt „erős nemzetállamok – erős Európa” vízióját erősíti.

A koronavírus-járvány az egész világot érinti, így az Európai Unió országaiban is jelentősen megváltoztatta az állampolgárok mindennapi életét. Hogyan befolyásolja mindez azt a munkát, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban végeznek? Gondolok itt elsősorban arra, hogy a nemzetközi diplomáciában különösen nagy szerepe van a személyes kontaktusoknak, amiből most nyilván jóval kevesebbre van lehetőség.  

Az uniós érdekérvényesítésben kiemelt fontossággal bírnak a személyes kapcsolatok. Az uniós jogalkotást is hús-vér uniós tisztviselők végzik, így a véleményvezérek beazonosításával és a személyes meggyőzéssel sok mindent el lehet érni. Ebben az időszakban viszont az emberi életek védelme és a járvány megállítása érdekében mindenki kénytelen a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni a fizikai találkozók számát. Az élet azonban nem állt meg, így számtalan, a személyes érintkezést helyettesítő formában visszük tovább uniós érdekeink napi képviseletét. Európai uniós ügyekért felelős államtitkárként részt veszek az Európai Tanács videókonferencia-ülésein és azok folyamatos előkészítésében, továbbra is tartok online tájékoztatást a Budapestre akkreditált uniós nagyköveteknek, hogy a kiemelten fontos magyar ügyekkel, álláspontokkal kapcsolatban informáljam az uniós tagállamokat. Emellett gyakran egyeztetek uniós kollégáimmal telefonon is. 

A kialakult járványügyi helyzetben miként zajlik a mindennapi munkavégzés az Európai Unió különböző szerveinél? 

A koronavírus-járvány erőteljesen befolyásolja az európai intézmények működését: Brüsszelben általános kijárási tilalmat vezettek be, és olyan új, a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen megoldások kialakítására került sor, mint a videókonferenciák, a távszavazás vagy a távmunka. Az Európai Bizottságban a biztosok kollégiuma is videókonferencia formájában tartja üléseit. A Tanácsban munkacsoporti szinten a legtöbb szakértői egyeztetést törölték, vagy későbbre halasztották, és csak a legfontosabb üléseket – ilyenek a tagállamok brüsszeli állandó képviselőinek heti rendszerességű ülései – tartják meg, a miniszteri szintű egyeztetések videókonferencián zajlanak. Az Európai Parlament a szakbizottsági, frakció- és plenáris ülései megtartásának érdekében online megoldásokkal próbálkozik. A koronavírus elleni küzdelemben azonban eddig a tagállamok játszották a kulcsszerepet: a nemzeti kormányok hozták meg azokat – a helyi viszonyokhoz leginkább illő – sürgősségi intézkedéseket, amelyek a járvány megfékezését, az emberek és a gazdaság megóvását elősegítik. A válságból való gazdasági kilábaláshoz azonban az Európai Uniónak is fontos szerepet kell betöltenie. 

Hogyan valósul meg az együttműködés az EU-tagországok között a járvány megfékezésében? Van-e egységes, összehangolt fellépés például a V4-országok esetében? 

Úgy látom, hogy mind az uniós szervek, mind a tagállamok gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez. A válság jellegéből adódott, hogy a szomszédos tagállamok szorosabban együttműködtek egymással, a bilaterális kapcsolatok ismét felértékelődtek. Az Európai Bizottság alapvetően stratégiai keretet tud nyújtani a tagállami járványügyi intézkedések lazítására irányuló döntésekhez, és nem szabad siettetnie azok meghozatalát. A visegrádi országok közötti egyeztetések és információcsere folyamatos, Varga Judit igazságügyi miniszter asszony például az Általános Ügyek Tanácsának legutóbbi, a COVID–19-járvány kezelésével foglalkozó videókonferencia-ülését megelőzően egyeztetett V4-es kollégáival. A mostani helyzetben a V4-koordináció minden eddiginél fontosabb az uniós érdekérvényesítés területén.

Véleménye szerint hogyan tudnak kilábalni Európa és a világ országai a járványhelyzet adta krízisből? Az egészségügyi mellett ma sokan gazdasági katasztrófát is vizionálnak. 

Végső megoldást a koronavírus elleni oltás fog jelenteni, addig meg kell tanulnunk valamilyen szinten együtt élni a járványhelyzettel. Magyarországon az időben bevezetett szigorú intézkedéseknek köszönhetően sikerült a járvány terjedését kordában tartani, az átmeneti intézkedések esetleges lazításában fontos példával szolgál számunkra Ausztria, illetve a járvány lefutásában előttünk járó nyugati tagállamok. A gazdaság helyreállítása kapcsán látszik, hogy a nemzeti költségvetések mellett fontos szerepet jut majd az EU helyreállítási alapjának, amelynek részletein jelenleg is dolgozik az Európai Bizottság. Gyors, megfelelő nagyságú és a meglévő eszközökre építő intézkedésekre van szükség, a jelenlegi helyzetben nem elfogadható egy több évig elhúzódó uniós döntéshozatal.

Nemrég született egy nyilatkozat 13 uniós tagállam részvételével a többi között arról, hogy veszélyhelyzetre hivatkozva sem lehet fellépni a jogállamiság és a szabad sajtó ellen. Ehhez hazánk is csatlakozott. Miért tartja ezt fontosnak? 

Tekintettel arra, hogy a jogállamiság és a szabad sajtó alapelveinek tiszteletben tartását mi is osztjuk, több további tagállammal egyetemben mi is csatlakoztunk a nyilatkozathoz. Sajnálatos, hogy egyes tagállamok a veszélyhelyzet kellős közepén is megosztottságot szítanak az együttműködés helyett, illetve ki szeretnék sajátítani a jogállamiság alapelvét. A Magyarország ellen megfogalmazott vádak nem érték el céljukat, hiszen április 29-én az Európai Bizottság alelnöke hivatalosan is elismerte, hogy a koronavírus-törvény nem ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bizottság állásfoglalása rávilágított, hogy alapos jogi érveléssel, tárgyilagos hozzáállással megdönthetők a kettős mércén alapuló vádak. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a nyílt, tiszta és objektív párbeszédre a tagállamok által a koronavírus elleni védekezés érdekében bevezetett intézkedésekről. Abból azonban ez után sem fogunk engedni, hogy jelenleg az emberek egészségének, biztonságának és megélhetésének védelme a legfontosabb.

Az elmúlt években az EU-n belül jelentős véleménykülönbségek alakultak ki a szervezet jövőjét illetően. Az egyik törésvonal az Európai Egyesült Államok víziója és a nemzetállamok erősítése mentén húzódott. Elképzelhető-e, hogy a jelenlegi válság utat nyithat a kompromisszumos megoldásnak? 

Egy átfogó, több évig tartó Európa jövője konferenciasorozat keretében tervezik az uniós intézmények és tagállamok annak megvitatását, hogy milyen irányban haladjon tovább az Európai Unió. Magyarország nyitott egy ilyen átfogó tárgyalásra. Hazánk az erős tagállamok általi erős Európában hisz, nem pedig egy utópikus Európai Egyesült Államokban, és bízom benne, hogy a járvány okozta válságból az Unió és a tagállamok levonják a megfelelő tanulságokat. A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy gyorsan és hatékonyan nemzeti szinten lehetett fellépni a krízis idején, ez is az általunk képviselt „erős nemzetállamok – erős Európa” vízióját erősíti. Az Európai Unió jövőbeli működésének és sikerességének alapfeltétele, hogy minden alkotóeleme, a tagállamok és az uniós intézményrendszer is a saját feladataira kell hogy koncentráljon a talaj nélküli föderalista törekvések öncélú, ideológiai alapú erőltetése helyett.

Hogyan látja rövid és középtávon az uniós bővítés esélyeit, lehetőségeit? 

Nagy lépést tett az EU a bővítés tekintetében, hiszen a tagállamok március végén úgy határoztak, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Ez egy fontos fejlemény, hiszen tavaly ősszel még nem kaptak zöld lámpát ezek az országok. Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos vezetésével azonban sikerült átdolgozni a csatlakozási tárgyalások stratégiáját, így a korábbi metódustól eltérő, dinamikusabb tárgyalási folyamatnak köszönhetően már teljes körű támogatást élvezett a két ország tárgyalásainak megkezdése. Véleményem szerint az integráció hitelességének megőrzése érdekében az első csatlakozási tárgyalást a lehető leghamarabb meg kell tartani, hiszen mind Észak-Macedónia, mind Albánia teljes mértékben készen áll erre. Fontos, hogy mindemellett ne lassuljanak le a csatlakozási tárgyalások Szerbiával és Montenegróval sem. Ezekkel az országokkal is új tárgyalási fejezeteket kell nyitni, hiszen utoljára 2018 végén nyílt új fejezet a tárgyalási folyamatban. Stratégiai érdekünk, hogy az európai integráció továbbra is hiteles, követendő útként álljon a nyugat-balkáni országok előtt. 

Bár a koronavírus-járvány mellett jóval kevesebbet hallunk a közbeszédben és a médiumokban a migrációról, mint korábban, gondolom maga a probléma továbbra is aktuális. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy ezen a területen is jelentős előrelépés legyen a következő időszakban? 

Március óta, a koronavírus-járvány európai kitörésével szinte egy időben komoly migrációs nyomás hárult Görögországra. A görög kormány a határvédelem biztosítása érdekében segítséget kért az Európai Uniótól, amelyre válaszul a tagállamok 350 millió euró azonnali támogatást szavaztak meg. Ezenfelül Magyarország felajánlotta, hogy a Frontex keretében 65 főt biztosít a görög határ védelmére. Reményeim szerint, bár 2015-ben az európai tagállamok többsége elítélte Magyarországot a határvédelmi intézkedései miatt, a mostani, Görögországra háruló nyomás és az annak enyhítésére irányuló gyors uniós reakció egy újfajta hozzáállás irányába mutat. Reméljük, hogy ez az újfajta megközelítés fog megjelenni a Bizottság tavasz végére várható migrációs javaslatában is.

Hogyan látja a brexit folyamatát, mit várhatunk ezen a területen az EU-val és Magyarországgal kapcsolatban? 

A márciusban elindult tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság között a koronavírus okozta válság következtében lelassultak – Boris Johnson brit miniszterelnök és az Unió főtárgyalója, Michel Barnier is elkapta a koronavírust. Az mindenesetre látszik, hogy a jelenlegi stádiumban rendkívül nagy különbség van a felek elképzelései között. Mint azt a kilépési keretek rögzítik, az átmeneti periódus egyszeri alkalommal meghosszabbítható egy vagy két évvel, ezt azonban legkésőbb júniusig kell kezdeményeznie a briteknek. Erre brit részről egyelőre nem mutatkozik hajlandóság, hiszen Boris Johnson kormányfő törvényben is rögzíttette, hogy a brit kilépés dátuma nem halasztható el idén év végéről egy későbbi időpontra. A koronavírus-járvány által okozott válság azonban a brit kormányfő határozott álláspontját is befolyásolhatja. Magyarország ugyan sajnálja, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az Uniót, de tiszteletben tartja a brit állampolgárok akaratát. Országaink között eddig is szoros volt a kapcsolat, amit a kilépést követően is fenn kívánunk tartani.  

Mi a véleménye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló oktatási-képzési tevékenységről? Az igazságügyi tárca hogyan tudja ezt segíteni?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem átfogó szakkínálatával, képzéseivel, folyamatosan fejlődő kampuszával 2011-es megalakulása óta hazánk egyik kiemelkedő felsőoktatási intézményévé vált. Célunk, hogy minden területen segítsük az egyetem hallgatóit, éppen ezért idén szeptemberben útjára indul az Igazságügyi Minisztérium és az NKE közös szervezésében a Nemzetek Európája Karrierprogram. A Magyarországon egyedülálló, hat hónapos képzés célja, hogy felkészítse a résztvevőket az európai uniós tisztviselői pályára. Magyarország kiemelt érdeke, hogy minél több felkészült magyar szakember helyezkedjen el az uniós intézményekben. Tapasztalatból mondhatom, hogy a személyes és a szakmai fejlődést is rendkívüli módon segíti néhány, Brüsszelben eltöltött év, ezért minden érdeklődőt buzdítok, hogy jelentkezzen, és használja ki a program nyújtotta lehetőségeket. 

Még a járvány kitörése előtt előadást tartott az NKE hallgatóinak az uniós érdekérvényesítésről. Hogyan lehetne ezt az együttműködést tovább fejleszteni? 

Fontosnak tartom, hogy az Európai Unió iránt érdeklődő hallgatóknak lehetőségük legyen testközelből megismerni a hazai uniós munkát, így örömmel vállaltam a felkérést és tartottam előadást a hatékony uniós érdekérvényesítésről. A Nemzetközi és Európai Szakkollégiummal együttműködésben egy egész félévre kiterjedő előadás-sorozatot tervezünk, amely elméleti és gyakorlati foglalkozásokat is tartalmaz, hiszen államtitkárságunk az uniós témák teljes spektrumát lefedi. Sajnálatos módon a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani az előadás-sorozat további alkalmait, azonban bízom benne, hogy amint visszatérünk a megszokott kerékvágásba, folytatni tudjuk a képzési tevékenységet. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Grazmel Photography

Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek