A koronavírus-járvány kezelésének hazai tapasztalatai az infektológus szemével nézve

teszt

oldalcim

A koronavírus-járvány kezelésének hazai tapasztalatai az infektológus szemével nézve

Interjú dr. Szlávik Jánossal, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetőjével

 

Dr. Szlávik János főorvos 1986-ban a SOTE általános orvosi szakán szerzett diplomát. Később belgyógyászatból, fertőző betegségekből és trópusi betegségekből szakvizsgázott. Az egyetem elvégzése óta az egyesített Szent István és László Kórházban dolgozik, jelenleg főorvosként, osztályvezetőként, a HIV-/AIDS-betegség és a fertőző, valamint a trópusi betegségek elismert szakértője. Trópusi betegségekkel kapcsolatos tanfolyamon Egyiptomban, a US NAVY szervezésében vett részt. 2001 óta a kórház 12 rendelőt magába foglaló Központi Felnőtt Ambulanciáját és a kórház Betegfelvételi Osztályát vezette, 2016 óta az egységesített Infektológiai Osztály vezetője (URL1). Valószínűleg ma Magyarországon szinte mindenki, de feltehetően külföldön is sokan ismerik, akik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban próbálnak naprakész információkat gyűjteni. Számtalan alkalommal hallhattuk, láthattuk nyilatkozatait, mondhatni az Operatív Törzs munkatársaival együtt a járvány időszakában ő is sokak „vendége volt a háznál”. A vele készült interjút Hornyik Zsuzsanna készítette.

 

Főorvos Úr, az elmúlt időszak során egy egész ország ismerte meg Önt, figyelte a nyilatkozatait, tájékoztatásait a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Mennyiben érintette ez a tevékenység a mindennapi munkáját?

A Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Infektológiai Osztálya a koronavírus járvány kezdetéig országos szinten látta el a fertőző betegségben szenvedő betegeket, köztük a trópusi országokból érkező, exotikus betegségekben szenvedő pácienseket, illetve a HIV/AIDS betegek kezeléséért is felelős volt. A február a felkészülés és a gyanús esetek elkülönítésének időszaka volt, egészen március 4-ig, amikor az első, hazánkban tanuló, SARS-CoV-2 fertőzött iráni diákokat diagnosztizálták. Ettől az időponttól kezdve egészen a mai napig a kórház kiemelt szerepet játszik a COVID-19 betegségben szenvedő kórházi és intenzív osztályos ellátást igényló esetek gyógyításában. Az Infektológiai Osztály továbbra is ellátta a hazai HIV-fertőzötteket és trópusi betegségben szenvedőket, de fő profillá a kórházi ellátást igénylő koronavírusos betegek gyógyítása vált.

 

A koronavírus-járvány megjelenése érthető módon megváltoztatta az Ön által vezetett osztály munkáját. Miben nyilvánult ez meg a gyakorlatban?

 A Szent László és Szent István Kórház telephelyen több kórházi osztály megszűnt és az ott dolgozó orvosokat, rezidenseket, gyermekgyógyászokat, sebészeket, nőgyógyászokat, neurológusokat és gégészeket, valamint az egészségügyi szakdolgozókat a koronavírusos betegeket ellátó Infektológiai Osztályra irányították. Az osztály vezető infektológusai hangolták össze, tanították be ezt a multidiszciplináris teamet, hogy hatékonyan fel tudjunk lépni egy eddig ismeretlen, számtalan kihívást jelentő fertőzés ellen. A csapat szinte minden tagja vállalta a kihívást és utólag is elmondható, hogy kiváló munkát végeztek, a járvány teljes ideje alatt nagyon sok, beteg, idős ember életét sikerült megmenteni.

 

Kérem, foglalja össze röviden a COVID-19 járvány jellemzőit, kezelésének lehetséges módját, illetve a védőoltással kapcsolatos szakmai véleményét!

Ez az új, világméretű járványt okozó vírus elképesztő sebességgel terjedt szét a kontinensek között, köszönhetően annak a mobilitásnak, amely több, mint 4 milliárd ember országok közötti, repülővel, hajóval, vonattal és országúton történő vándorlásának a következménye. A betegség 80%-ban tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutat, így az esetek többségében szinte lehetetlen megállapítani, hogy ki hordozza a vírust. Ráadásul a járvány kezdetén még nem álltak rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű diagnosztikus tesztek, amelyekkel a pontos diagnózist fel lehetett állítani, így a kiterjedt, nagyobb populációt érintő tesztelésre csak később került sor. Ugyanez elmondható a kezelésről is, hiszen eleinte csak a korábbi, kínai járványban szerzett tapasztalatokra hagyatkozhattunk. A 2019 decemberében, a kínai HUPaa kkk a közép-kínai Hupei tartományban kitört járványban az orvosok több, a malária kezelésében használatos gyógyszert (chloroquint, hidroxy-chloroquint), korábban az AIDS betegség kezelésére alkalmazott szereket (lopinavir/ritonavirt) és a már gyógyult betegek vérplazmájából kivont antitesteket használtak a súlyos, életveszélyes állapotú koronavírus fertőzöttek kezelésére. Újabban egy hazánkban is elérhetővé vált, korábban Japánban az influenza ellen kifejlesztett vírusellenes gyógyszerrel, a favipiravirral értünk el sikereket. A szert a betegeség tüneteinek kezdetét követő 7-10 napon belül alkalmazva sikerült csökkenteni a betegség súlyosságát és megrövidíteni annak lefolyását. A fertőzöttek 10-15%-ában a kezdeti, egy hétig tartó, lázzal, köhögéssel járó periódust egy hirtelen állapotromlás, az úgynevezett „citokinvihar” követ. A citokinvihar a szervezet kóros immunológiai reakciója a fertőzésre, amely egy életveszélyes állapot, a beteg szinte minden esetben intenzív osztályos kezelést, gépi lélegeztetést igényel és sajnos sokszor halálos kimenetelű. A folyamat megelőzésére ma már lehetőségünk van olyan biológiai terápiák alkalmazására, amelyek e kóros immunfolyamatokat megakadályozzák és a súlyos kórlefolyást megelőzik. A vírus szerkezetének január eleji közzététele után hatalmas lépésekkel indult meg a vakcina fejlesztés szerte a világon és optimista előrejelzések szerint ősszel, télen, de legkésőbb jövő tavasszal milliószámra fog az emberiség rendelkezésére állni több hatékony védőoltás. Az eddig elindult, több, mint 100 védőoltásokkal kapcsolatos kutatás különböző hatásmechanizmusokon alapul, egyesek gyengített vagy inaktivált vírust használnak, mások a vírus ártalmatlan genetikai kódját próbálják a szervezetbe bejuttatni vagy, egyébként ártalmatlan vírusok segítségével próbálják meg a szervezetet antitestek képzésére késztetni. A klinikai tesztek során először egészséges önkénteseken vizsgálják a leendő oltóanyag biztonságosságát, később több emberen ellenőrzik hatékonyságát, majd járványos körülmények között igazolják, hogy megfelelő védelmet nyújt a fertőzés ellen. Egy megfelelő hatékonyságú oltóanyaggal elsőként a rizikócsoportba tartozó személyeket, idős, krónikus betegségben szenvedő embereket, immunhiányos betegeket és az egészségügyi, valamint a szociális szférában dolgozókat, illetve az ország működéséért felelős személyeket (rendőröket, katonákat, közművek dolgozóit stb.) kell beoltani. 

 

Legyen kedves összegezni a hazai járványkezelési gyakorlatot szakmai szempontból!

A hazai járványkezelés megfelelő volt, hiszen az első betegek jelentkezését követően nagyon hamar meghozták azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek megakadályozták a tömeges megbetegedések kialakulását. A nagyobb rendezvények betiltása, az országhatárok lezárása, a látogatási tilalmak és az idősek vásárlási sávjának bevezetése, valamint a távolságtartás és a maszkhasználat és az otthon maradás hangsúlyozása mind hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk a járvánnyal mérsékelten sújtott országok közé tartozik.

 

Mi a véleménye a járvány jövendőbeli „sorsáról”? Mennyire kell tartani egy újabb fertőzési hullámtól, illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt esetleg elkerüljük?

Világszerte számítanak egy második hullámra, azaz, hogy a fertőzések száma ősszel vagy télen újra emelkedni fog. A járvány kiújulására akkor van esély, ha a vírus velünk marad és korlátozó intézkedések, a kelleténél gyorsabb feloldásával újra terjedni kezd a közösségben, ami miatt újra járványellenes intézkedéseket kell hozni. A másik forgatókönyv szerint a vírust újra behurcolják Magyarországra olyan országokból, ahol a COVID-19 betegség még járványos formában jelen van. Mindkét esetet figyelembe véve fenn kell tartani a járványügyi készültséget, folytatni kell a szűréseket, a kontaktkutatást és fokozott figyelmet kell fordítani a koronavírussal súlyosan fertőzött területekről hazánkba érkező személyekre. 

 

Az interjúban található online hivatkozások

 

URL1: Dr. Szlávik János infektológus. http://www.hivinfo.hu/cikk/dr-szlavik-janos-infektologus

 

 

Az interjút készítette: Dr. Hornyik Zsuzsanna

Kép forrása: https://hetijoarc.blogstar.hu/2020/03/07/szlavik-janos-a-betegek-vedoangyala-/91430/

thisContent

532