Az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) 2019 februárjában jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen: több tudományterület képviselői összetett módon vizsgálják az infokommunikációs szolgáltatásoknak és az új technológiáknak az emberre, a társadalomra, az államra, az alapjogok érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait és szabályozási kérdéseit. A digitális kultúra valóságának nyomon követése és a szabályozást igénylő folyamatok pontos azonosítása érdekében az ITKI hiánypótló empirikus kutatásokkal is szeretné előmozdítani a kérdéskörben folyó hazai tudományos és társadalmi diskurzust.

Első empirikus kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, milyen jellemzők tárhatók fel a magyar felnőttek körében az információs technológiák – elsősorban kommunikációs célú – használata során. Egyes használati szokások feltérképezésén túl a kutatás mindenekelőtt azt igyekezett megállapítani, hogy a magyar emberek mennyire bíznak az információs társadalom szereplőiben és szolgáltatásaikban, mennyire tudatosan vesznek részt az online világban, illetve milyen kockázatokat látnak az új technológiák terjedésében.

Az ITKI megrendelésére országos reprezentatív adatfelvételre került sor 1003 fővel folytatott telefonos interjúk révén. A kutatással nyert adatok kor, nem, iskolai végzettség, településtípus és régiók szerint is reprezentatívak a teljes felnőtt magyar lakosságra nézve. A telefonos adatfelvételt a MASMI európai piackutatói hálózat magyar tagja, a MASMI Hungary kutatócég végezte. Az adatfelvétel 2019 októberében történt. Az ITKI a közeljövőben utánkövető felmérésben fogja vizsgálni, hogy a koronavírus-járvány miatt megnövekedett digitális jelenlét milyen változásokat hozott a magyar lakosság hozzáállásában.

Az átfogó kérdőíves kutatás részletes eredményeit kutatóink a következő időszakban folyamatosan fogják közkinccsé tenni. A feldolgozást követően az adatokat bárki számára rendelkezésre bocsátjuk. Az alábbiakban a kutatás egyes főbb eredményeit közöljük.

 

1. Kétarcú viszony az internethez

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a magyar lakosság többségének attitűdje az online világhoz kétarcú, feszültség figyelhető meg a használat és a megítélés egyes mért jellemzői között.

A teljes magyar lakosság 60,5%-a szerint az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét, de 63% úgy gondolja, hogy a közösségi média kitűnő lehetőséget nyújt a kapcsolattartásra mind a családtagokkal, mind a barátokkal.

80% az internet előnyeként azonosítja, hogy könnyen kapcsolatba lehet lépni ismerősökkel, de 58% tart attól, hogy az online kapcsolattartási formák átveszik a közvetlen személyes kapcsolattartás helyét. Mindemellett 57% gondolja úgy, hogy az online kommunikáció túl sok időt vesz el az életéből.

Az ambivalens érzésekkel együtt is markáns többség, 66,5% szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. 27% gondolja úgy, hogy mindez kockázatot jelent a számunkra.

 

2. Hiányos tudatosság

A kutatási eredmények szerint a magyar lakosság többsége több fontos kérdésben nem figyel arra, hogy az internetet minél tudatosabban és körültekintőbben használja.

A teljes lakosság körében mindössze 28% képezi magát valamilyen módon annak érdekében, hogy védve legyen az online világ kihívásaival szemben. Közülük a legtöbben, 52,6% a barátoktól kapott információkkal képezik magukat, 47% szakcikkeket olvas, 20% pedig tanfolyamokon is részt vett.

A teljes lakosság 71%-a, illetve a 14 év alatti gyereket nevelők 61%-a semmilyen szűrőszoftvert nem használ annak érdekében, hogy védekezzen az interneten elérhető káros tartalmakkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy előfordult-e már, hogy azért tartózkodott az internet használatától, mert szem előtt tartotta, hogy a digitális világban mindennek nyoma maradhat, 37% válaszolt igennel. 63% azt mondta, vele ilyen még nem fordult elő.

A kutatás eredményeiből megállapítható, hogy a magyar internethasználók többsége több esetben nincs tisztában azzal, mi jogszerű és mi jogszerűtlen a digitális szolgáltatások használata során. Arra a kérdésre például, hogy jogszerű-e pénzt utalni az Európai Unión kívülre, 37,5% válaszolt határozott nemmel.

 

3. Passzív hírfogyasztás, fontosnak tartott újságírás

Az internetet naponta 54%, hetente többször 14%, legalább hetente vagy havonta többször további 8% használja hírfogyasztásra.

A közösségi média szerepe kifejezetten erős a hírfogyasztásban: az internetezők 75%-a használja ezeket a szolgáltatásokat ilyen célra valamilyen rendszerességgel (37% naponta, 19% hetente többször, 9% legalább hetente, 9% pedig havonta).

A közéleti híreket a többség kifejezetten passzívan fogyasztja. 34% mondta, hogy maga keres utána az ilyen híreknek. 55% kizárólag az elé kerülő híreket olvassa el, miközben csak 10% azoknak az aránya, akiket eleve nem érdekelnek a közéleti hírek. (1)

53,7% nyilatkozott úgy, hogy érdeklik a sajátjától eltérő közéleti álláspontok, de csak akkor, ha azok „maguktól” elé kerülnek. Az eltérő álláspontoknak csak 19% megy utána aktívan az interneten, 23,7% pedig csak a sajátjával megegyező nézőpontokkal szeret találkozni. Azok, akiket egyenesen dühít, ha eltérő állásponttal szembesülnek, azért meglehetősen kevesen vannak (2,4%).

A többség, 54% azt szereti, ha a hírekhez közvetlenül, vagyis értékelés, elemzés nélkül jut hozzá, ezzel szemben 40% azoknak az aránya, akik értékeléssel, elemzéssel együtt szeretik fogyasztani a híreket.

Ezzel együtt nagyon erős többség, 61% gondolja úgy, hogy az újságok és az újságírók tevékenysége a társadalmi párbeszéd nagyon fontos része. Ezzel ellentétesen 33% vélekedik.

Az összes megkérdezett 49%-a szerint az internet előnyös, mert hétköznapi emberek is megoszthatják véleményüket a társadalmi nyilvánossággal, míg 40% úgy véli, az internet inkább kockázatos, mivel a társadalmi együttélésre nézve veszélyes álláspontok szabadon terjedhetnek.

A névtelen kommentelésre vonatkozóan pedig már kifejezetten negatívba fordul a társadalmi megítélés. Ezt a lehetőséget az interneten a megkérdezettek kétharmada, 67%-a káros dolognak tartja, mivel felelőtlen megnyilatkozásokra sarkall. 26,5% vélekedik úgy, hogy ez a közlési mód jó dolog, mert sokan így mondhatják el szabadon a véleményüket.

A kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar emberek valamennyi érintett (felhasználók, platformok, tartalomszolgáltatók, politikusok, hatóságok, kormányzat) közös felelősségének látják, hogy javul-e a társadalmi párbeszéd színvonala az interneten.

 

4. A Facebook a hazai közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma

Több kérdéssel igyekeztük körbejárni a magyar internetezők Facebook-használati jellemzőit.

A használati adatok azt mutatják, hogy a Facebook rendkívül erős piaci helyzetben lévő közösségi szolgáltatás Magyarországon. Míg a Facebookot az internetezők 79%-a használja legalább havonta egyszer (59% napi szinten, 16,5% legalább hetente), addig az összes többi közösségi médiát (Twitter, Instagram, LindkedIn stb.) együttvéve is csak 27% keresi fel legalább havi rendszerességgel (naponta 12%, legalább hetente 11%).

A hazai Facebook-ozók 10%-a nyilatkozott úgy, hogy előfordult már vele, hogy egy bejegyzését törölte a Facebook, vagy egy időre letiltották a szolgáltatás használatáról.

A Facebooknak a hazai társadalmi párbeszédben meglévő szerepére vonatkozó eredmények szerint a Facebook-ozók 68,5%-a legalább heti rendszerességgel hírfogyasztásra használja a szolgáltatást (naponta 48%), és csak 11%-uk nem használja erre egyáltalán.

A felhasználók 46%-a ért egyet – legalább nagyjából – azzal, hogy a Facebook kitűnően használható társadalmi fórumként (közéleti aktivitásra és véleménynyilvánításra) vagy hírek megismerésére. 10% ezzel inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet.

 

5. Nincs korosztályos szakadék az általános attitűdben

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az információs társadalomhoz, a digitális világhoz való általános viszonyulás tekintetében nincsenek jelentős különbségek az egyes korcsoportok között a teljes magyar társadalomban.

Ha a mért legfiatalabb (18-29 éves) és legidősebb (60 évnél idősebb) korosztályt vetjük is össze, hasonló arányban gondolják, hogy az online kommunikációs lehetőségek rontják a személyes kapcsolatok minőségét (58,3% vs. 61%). Ugyanígy hasonló arányban gondolják azt, hogy az online kommunikáció túl sok időt vesz el tőlük (58,7% vs. 53%).

Mindegyik korosztályban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint az internet előnyös az információszerzésben, mert gyorsan és közvetlenül juthatnak fontos információkhoz. Összességében a magyar lakosság 55%-a vélekedik így, míg 36% szerint az internet inkább kockázatos, mert ellenőrizetlen információk juthatnak el hozzá.

Szintén mindegyik korosztályra igaz, hogy azok vannak döntő többségben, akik a digitális világ gyors fejlődésében a lehetőséget látják, szemben azokkal, akik szerint ez inkább kockázatot jelent. A legfiatalabbaknál 71 vs. 24,5, a legidősebbeknél 61,3 vs. 29,9 a százalékos arány.

Nem figyelhető meg korosztályos különbség az eltérő közéleti álláspontok iránti nyitottságban sem. A legfiatalabbak 74,5%-át érdeklik a sajátjuktól különböző nézőpontok (de csak 24,5% keres maga utána ilyeneknek), míg ez az arány a legidősebbeknél 76,7% (az aktívak 23,3%-os arányával).

Nagyon érdekes azonban az is, hogy néhány konkrétabb kérdés megítélésében, különösen a társadalmi párbeszéd körében szignifikáns különbség látszik a fiatalabb és idősebb generációk megközelítése között:

• Az összes megkérdezett 49%-a szerint az internet előnyös, mert hétköznapi emberek is megoszthatják véleményüket a társadalmi nyilvánossággal, míg 40% úgy véli, az internet inkább annak kockázatát jelenti, hogy a társadalmi együttélésre nézve veszélyes álláspontok szabadon terjedhetnek. A legfiatalabbaknál azonban 60-36 a százalékos megoszlás, míg a legidősebbeknél 40-46.

• A fiatalabbak közül jóval többen ítélik meg pozitívan a névtelen kommentelés lehetőségét. Bár a többség (56%) náluk is felelőtlen megnyilatkozásra sarkalló káros jelenségnek tartja az anonim hozzászólásokat, 41%-uk a sokak számára a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét jelentő megoldást lát benne. Ugyanez az arány a legidősebbeknél 70-19.

• Bár a fiatalok többsége is (52%) az újságírást a társadalmi párbeszéd nagyon fontos részének tekinti, 44%-uk szerint az internet korában egyre kisebb szükség van újságokra és újságírókra. Ehhez képest a legidősebb korosztályban 63-27 arányban látják továbbra is nélkülözhetetlennek az újságírás szerepét.

 

6. A legtöbben okostelefonon interneteznek

Az internethasználati szokásokat több kérdéssel is mértük. Az eredmények közül kiemelést érdemel, hogy az okostelefon mára nagyon elterjedt, 75% rendelkezik vele. Az okostelefon kiemelkedő szerepét jól mutatja, hogy ma már a magyar társadalom internetet használó 78%-ából a legtöbben – 64% – okostelefonon kapcsolódnak a világhálóhoz. Laptopon 46%, asztali gépen 36,6%, tableten pedig 20,5% internetezik.

A napi rendszerességgel használt szolgáltatások között az e-mailezés vezet (66%), utána következik a Facebook-ozás (59%), majd a hírfogyasztás (54%).

 

7. Nem félünk a manipulációtól, de nem is bízunk a kapott információban

A magyar lakosság többsége nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őt, a manipulációtól való félelemnek a reklámozók esetében mért legmagasabb értéke is csak 23%-ot ér el.

Mégsem mondható, hogy az emberek nagy arányban bíznának a különféle információforrások hitelességében. Leginkább barátaikat, ismerőseiket tekintik megbízható információforrásnak (48%), ugyanakkor
a közösségi médián keresztül eljutó információk hitelességében csupán 16% bízik.

(1) - A teljességhez hiányzó egy százalékot a nem tudja/nem válaszol típusú válaszok jelentik.

 

A kutatási jelentés letölthető: Bizalom, tudatosság, veszélyérzet az interneten

 

Forrás: https://ejkk.uni-nke.hu/hirek