Interjú dr. Garamvölgyi László nyugállományú rendőr dandártábornokkal, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatójával

"A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni."

Cesare Beccaria

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) azzal a céllal jött létre, hogy a kormányzati szinten megfogalmazott közbiztonság megteremtését és fenntartását szolgáló stratégia mentén főszerepet játsszon az abban foglaltak megvalósításában. Részt vállaljon olyan intézkedések erősítésében, mint a bűnözés visszaszorítása, a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépés. Az NBT konkrét feladata a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023) szóló 1744/2013. kormányhatározat végrehajtása, amelynek során kidolgozza és koordinálja a bűnmegelőzési cselekvési terveket. A mindenkori aktualitás biztosítása érdekében ezen cselekvési tervek kétéves időszakokra szólnak, így érhető el, hogy a társadalmi folyamatokban bekövetkezett változásokra adekvát választ adva javuljon a közbiztonság, csökkenjen a bűncselekmények által okozott társadalmi kár, növekedjen az emberek biztonságérzete. A kijelölt prioritások a gyermekek és fiatalok biztonsága, a települések biztonsága, az áldozattá válás megelőzése és az áldozatok segítése, valamint a bűnismétlés megelőzése. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács saját programjai mellett pályázatok útján támogatja a helyi bűnmegelőzési kezdeményezéseket is, amelyek által a helyi közösségek biztonságának növelése érdekében különböző elképzelések, ötletek is megvalósíthatóvá válnak. Ezt olvashatjuk a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács honlapján a szervezet működéséről, s arról, miként valósul meg ez a hétköznapokban, valamint milyen jelentőséggel bír a bűnmegelőzés dr. Garamvölgyi László nyugállományú rendőr dandártábornokot, az NBT kommunikációs igazgatóját kérdeztük, akivel Hornyik Zsuzsanna beszélgetett.

Tábornok úr, mikortól beszélhetünk bűnmegelőzésről?

A bűnmegelőzés tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. Már a sumér kultúrákban megjelenik tételesen, majd Senecánál is felvetődik a bűnmegelőzés gondolata. Kifejezésre jut, hogy meg kell büntetni az elkövetőt, de az államnak inkább a megelőzéssel kell foglalkoznia. A Római Köztársaság Kr. e. 451–450-ben összeállított, írásba foglalt törvényeinek gyűjteményében, a tizenkéttáblás törvényben is megtaláljuk a bűnmegelőzésre való utalást. 1764-ből származik az a megállapítás – mégpedig Cesare Beccaria tollából –, hogy „A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni”. Ugorjunk ismét egy nagyot az időben. Nils Christie norvég szociológus, kriminológus 1978-ban vetette fel a jóléti gondoskodó állam agóniáját. Kimondta, hogy a büntetőjogi eszközök, az igazságszolgáltatás hagyományos eszközei nem alkalmasak a bűnözés visszaszorítására, a visszaeső bűnözők reintegrációjára. A posztmodern és posztindusztriális társadalmak tulajdonképpen most szembesülnek ezzel a prognózissal, amelyet a szakember 1978-ban előrevetített. 1986-ban jelent meg Ulrich Beck német szociológus A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba (Risikogesellchaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne. Frankfurt/Main: Shurkamp Verlag, 1986; magyarul Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, 2003) című írása, amelyben a mai nyugati társadalmak fejlődését körvonalazza. Ebben kifejti, hogy milyen új típusú kockázati tényezők veszik körbe a modern kor emberét és hogyan alakul ki a reflexív társadalomkép. 2000-ben pedig elérkezünk a digitális ősrobbanáshoz, amellyel az élet számos területén újfajta rizikófaktorok jelennek meg, és amely átrendezi a világot. A digitális technológiával és globalizációval megjelennek olyan új rizikófaktorok az életviszonyainkban, amelyeket eddig nem ismertünk. Beck nem állítja, hogy ezek veszélyesebbek, azonban az elhárítási mechanizmusokat homály fedi. Stephen Hawking angol elméleti fizikus mondta ki, hogy a mai technológiáknak olyan veszélyei vannak, amelyeket nem ismerünk és nem ismerjük a felhasználási területeiket sem. Ehhez annyit tennék még hozzá, hogy késsel lehet embert is ölni, meg kenyeret is szelni.
Anthony Giddens reflexív társadalomról, valós és közvetlen veszélyről beszél. Ez azt jelenti, hogy az embernek, az egyénnek folyamatosan gondolkodnia kell, figyelnie azokat a rizikófaktorokat, amelyek kriminális jellegűek. Konkrétan a kriminogén tényezőket, amelyeket, ha elhárítunk nem lesz belőle kriminalitás. Erre remek példa egy pár évvel ezelőtt történt eset. Egy hölgy délelőtt 11 óra körül ment az utcán, amikor vele szemben jött egy láthatóan módosult tudatállapotban lévő fiatalember. A nő szemkontaktust létesített vele, mivel nem gondolta, hogy a másik fél ezt fixírozásnak veszi. A fiatalember leütötte a nőt. Itt a kriminogén tényező a találkozás volt. A meggondolatlan szemkontaktus eredménye lett a kriminalitás.
 

Mi tulajdonképpen a bűnmegelőzés?

A bűnmegelőzés tanult ismeretek alapján, készségszinten elsajátított védekezési mechanizmus eredménye. Négyéves korban kell elkezdeni az életkorspecifikus bűn- és balesetmegelőzési oktatást, amely akkor hatékony, ha minimum tíz évig tart. Aki ezeket az ismereteket elsajátította, jó eséllyel nem lesz áldozat, sem elkövető. A nemzeti bűnmegelőzési stratégiában kiemelt helyen szerepel a gyermek- és ifjúságvédelem, településbiztonság, időskorúak védelme és a reintegráció. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával együttműködve nagyon jó eredményeket érünk el. Úgy kellene élnünk ezzel a bűnmegelőzési szemlélettel, hogy folyamatosan monitorozzuk a minket körülvevő világot. Mint a defenzív vezetésnél, amikor azzal kerüljük el a balesetet, hogy modellezzük az adott forgalmi szituációt, kockázatelemzést végzünk, amely természetesen folyamatos gondolkodást igényel. Ezzel az állampolgárokat nem nagyon lehet terhelni. A nagy gondolkodók eljutottak odáig, hogy lefektették a prevenciószemléletű társadalom alapjait. Ha megnézzük ma az internetet, mit látunk? Klímaváltozás, klímakatasztrófák, gazdasági, társadalmi válságok, háborús konfliktusok, világjárvány, migráció, terrorizmus, energiakészletek kimerülése, édesvízkészletek elapadása. Ezzel mind terhelt a 21. század embere. Mégis az igazi veszély, ha egy szóban kell összefoglalni, az a kriminalitás. Sajnos azt látom, hogy egy 1930-as években született prognózis, amely a 2000-es évek közepére jövendölt egy kriminális robbanást, beigazolódni látszik. Ha a közelmúltban kezdődött amerikai történéseket nézzük, megállapítható, hogy sarkaiból fordult ki a 200 éves amerikai demokrácia, és ha végigelemezzük a folyamatokat, ismételten a kriminalitásnál lyukadunk ki, hiszen az események részvevői tételes jogi normákat sértenek a szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra hivatkozva. Bizonyos körök érdeke az ott kialakult anarchikus állapot. Az anarchizmus eredetileg uralomfelettiséget jelent, egy idealisztikus állapotot. A legfontosabb jellemzője, hogy nem léteznek szabályok, nem érvényesül a törvény. Ezek a mozgalmak eltakarítják az akadályokat az útból. Azt is megkockáztatom, hogy nem véletlenek a kialakult folyamatok. Fennáll a veszélye annak, hogy átterjednek a világ más részeire. Ez tulajdonképpen a globalizáció egyik következménye. A globalizációval megváltozik a konfliktusok szintje, világméretű jelenségek regionális, lokális szinten is megjelennek. Mindezek alapján felértékelődik a bűnmegelőzés. Azt látjuk, hogy a transznacionális szervezkedést megakasztotta a koronavírus. A járvány elleni küzdelem megacélozta a nemzetállamokat. Kiderült, hogy milyen az egyes államok problémamegoldó képessége. A bűnmegelőzés az összes kihívásra választ adó, egyetlen használható fegyver a globalizációval szemben. Három szinten kell működnie, mégpedig az egyén, a közösség és az ökoszisztéma szintjén. A bűnmegelőzésnek közösségteremtő, kohéziós ereje van. Meg kell nézni ott, ahol ez jól működik, például a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) közösségeket.
 

Miként hat az utóbbi években zajló technológiai fejlődés a hétköznapokra?

A mostani technológiai fejlődésre tekintve elmondhatjuk, hogy a technosapiens korát éljük. A robotika az ember javát szolgálja, megkönnyíti a munkafolyamatokat. A viselt technológiáknak vége van, a beépített technológiák kora következik. Tíz évvel ezelőtt a pennsylvaniai egyetemen folytattak egy biotechnológiai, nanotechnológiai és egyben bionikai kísérletet. Ennek során egy molekulát vezettek be a kísérleti alany memóriaközpontjába és a hypocampusát összekötötték egy számítógéppel, ezen keresztül ezer adatot közvetítettek az agya felé, majd visszakérdezték, és nem bírt hibázni. Az orvostudomány területén biztatóan hangzik, ha olyan szintre jutunk nemsokára, hogy egy molekulát beküldenek a tumoros sejtbe, adnak egy parancsot, hogy pusztítsa el a rossz sejteket, a jókat pedig érintetlenül hagyja. Másfelől transzhumán egyedek létrehozása a végcél és ez elég veszélyes. Az elmúlt tíz alatt olyan technológiai fejlődés ment végbe, mint majdnem az azt megelőző kétezer év alatt. A Nemzeti Bűnmegelőzési tanács programjait sem hagyták érintetlenül a technológiai fejlesztések. Immár öt-hat éve folyik a „Re-akció” elnevezésű programunk, amely a középiskolásoknak szól és minden alkalommal egy edukációs robot indítja az eseményt, bemelegíti különböző gyakorlatokkal a résztvevő diákokat, felkészíti őket a későbbi ügyességi feladatokra.
 

Bemutatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács működését?

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács 2013 óta működik. Elmondható, hogy a magyar társadalom bűnmegelőzési kultúrája sokat fejlődött az utóbbi években, köszönhetően annak is, hogy a döntéshozók felismerték a bűnmegelőzés jelentőségét és kijelölték annak intézményes kereteit. Az NBT rengeteg partnerrel működik együtt, különböző intézményekkel, egyetemekkel, civil szervezetekkel. Dr. Hatala József tábornok volt az első főkapitány, aki a nyugdíjkorhatár elérésével ment nyugdíjba, majd ezt követően vállalta el az NBT vezetését. Mellette a mindenkori belügyminiszter és kancelláriaminiszter a Tanács társelnöke. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a kormány elfogadta a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, amely a 2013–2023 közötti időszakra szóló komplex stratégiai dokumentum. Ez a szakmai anyag a jelenlegi magyar és nemzetközi helyzet, valamint a prognosztizálható jövőbeli trendek figyelembevételével határozza meg a megjelölt időszakra vonatkozó jogalkotási, képzési, szemlélet- és tudatformálási feladatokat, valamint a szükséges össztársadalmi fellépés elősegítésének lehetőségeit a bűnmegelőzés területén. A bűnmegelőzési stratégia minden más stratégiával kompatibilis, úgymint a felzárkóztatási, vidékfejlesztési és drogstratégiával. A prevenció minden területen érvényesül. Szeretném megemlíteni néhány konkrét együttműködésünket is. A legfrissebb programjaink között szerepel a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a helyi önkormányzatokkal közösön indított komplex bűnmegelőzési programunk a többszörösen hátrányos helyzetű Tarnazsadány, Sárkeresztúr és Tarnaméra településeken. Legaktuálisabb eseményünk egyike a tarnamérai futballpályáján, augusztus 28-án megrendezett nagyszabású labdarúgó torna volt a projekt zárásaként, ahol korosztályos fiatalok (8–12, illetve 12–15 évesek) csapatai mérkőztek. A meccsek szüneteiben a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei tartottak prevenciós foglalkozásokat. Már sokszor tapasztaltuk, hogy a játékos formában elsajátított ismeretek nagyban hozzájárulnak az áldozattá válás elkerüléséhez. A sport mellett a zenetanulásé volt a másik főszerep. A Szimfónia elnevezésű programban résztvevő gyerekek színvonalas koncerten mutatták be hangszeres tudásukat. Mindazonáltal az is nagyon fontos, hogy általánosságban javultak a részt vevő gyerekek iskolai érdemjegyei, miközben a fiatalok által elkövetett jogsértések száma is jelentősen csökkent. A bűnmegelőzés olyan sokrétű, hogy közösségépítő ereje is van. A programban részt vevő gyerekek a sporttal szabálytiszteletet, kitartást, szorgalmat és egymás megbecsülését is megtanulják. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal nagyon szoros az együttműködésünk, több éves múltra tekint vissza (Hornyik, 2020, 113-118.). Nagy örömünkre szolgál továbbá, hogy a sikeres „Legyen tered” után Budapest Kőbánya kerülete egy újabb projekttel gazdagodott. Az itt kialakított első szabadulószoba kétféle tematikus kihívással várja a fiatalokat és a családokat. A szabadulószoba számos olyan szituációra épül, amely életszerű döntéshelyzetek elé állítja a fiatalokat. Ezek egyéni ötletek alapján csoportos megoldásokat, együttműködést tesznek szükségessé.

Zárógondolatként még annyit szeretnék mondani, hogy mindig tartsuk szem előtt azt, hogy ha elkövetnek egy bűncselekményt, annak van egy sértettje, áldozata. Komoly nyomozóapparátus kell a felderítéshez, hosszadalmas eljárási folyamatok – nyomozati szak, ügyészi szak, vádszakasz stb. –, indulnak el, és micsoda költséget jelent mindez. Mennyivel költséghatékonyabb a bűnmegelőzés. A rend lényege, hogy alacsony szinten tartjuk a bűnözést, mert magas a megelőzési kultúra. Próbáljuk az embereket jogkövetővé tenni. Nagy problémát jelent, hogy sok ember él együtt kis helyen. Mára a tömegtársadalmak korában egyre több norma szabályozza az életünket. A természetjog híveként úgy gondolom, ha nagyon sok a jogszabály, egyre többet fognak megsérteni belőle. Az erkölcs, hagyomány, a rituális szabályok, amelyek belülről fakadnak, az igazán szükséges szabályok az együttéléshez. Ezekre épít a bűnmegelőzés. Akkor működik jól a világ, ha minden dolognak megvan a helye, és minden dolog a helyén van.

Hornyik Zs. (2020): A diagnózisalapú felzárkózási stratégia és annak végrehajtása. Interjú Vecsei Miklós felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztossal. Belügyi Szemle, 3, 113-118.

Az interjút készítette: Dr. Hornyik Zsuzsanna