Megjelent a Belügyi Szemle 2020. évi 3. angol nyelvű különszáma

teszt

oldalcim

Megjelent a Belügyi Szemle 2020. évi 3. angol nyelvű különszáma

Megjelent a Belügyi Szemle 2020. évi 3. angol nyelvű különszáma


                                                                                                      https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/index


Immár elérkeztünk a Belügyi Szemle harmadik angol nyelvű különkiadásához. A magas színvonalú, angol nyelvű tudományos publikációk tárháza szerencsére kifogyhatatlannak bizonyul. Számos remek szakember, kutató, doktorandusz hallgató tisztelt meg bennünket azzal, hogy tanulmányával jelen kiadványunk tartalmát gazdagítja. A cikkek összeállításakor mindent megtettünk annak érdekében, hogy az előző külön kiadványainkhoz hasonlóan ismét maradéktalanul érdekes, sokrétű tanulmány-gyűjtemény kerüljön a kedves olvasók elé. Végtelenül nagy öröm számunkra, hogy online kiadványainkon keresztül mi tárhatjuk a nemzetközi olvasóközönség felé a kiváló hazai szakemberek, kutatók tudományos munkájának eredményét összegző értekezéseket. Bízunk benne, hogy az eddig kapott pozitív visszajelzésekhez hasonlóan, most is alapot adunk az elismerő észrevételeknek, visszajelzéseknek. Online különszámainkkal egy újabb mérföldkőhöz érkezett a Belügyi Szemle élete, ahonnan, – mind a szakmai, mind a tudományos szempontokat figyelembe véve -, töretlenül haladunk tovább előre. Köszönjük, hogy velünk vannak, hasznos időtöltést jó olvasást kívánunk.


Andrea Tünde Barabás és Judit Szabó szerzők az „Emberi test illegális felhasználásával kapcsolatos bűnügyek elméleti elemzése” című írásukban megfogalmazott kutatásuk célja az emberi test illegális használatával összefüggő, és azokat elősegítő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások jellegzetességeinek feltárása és elemzése. Ezen túlmenően a kutatásban a tényállások potenciális rendészeti problémáit, továbbá egyéb anomáliákat is feltárnak, valamint a téma magyarországi helyzetét is bemutatják. Ennek megfelelően a kutatási projekt tárgya az emberi test illegális használatával kapcsolatos bűncselekmények kereteire, azok főbb nemzetközi és hazai szempontjaira, az ilyen esetek alapján kezdeményezett büntetőeljárások jellemzőire és az azokhoz kapcsolódó rendészeti nehézségekre összpontosít.

Gárdonyi Gergely az „Állóképes arckép azonosítás Magyarországon” című kutatásában a négy éve működő magyarországi Állóképes Arckép Azonosító Rendszer eddigi tapasztalataival kapcsolatos lehetőségeket, eredményeket és terveket mutatja be röviden, kiemelve az állóképes arckép azonosítás történetét, a jogi kereteket, a rendszer működtetését, valamint körvonalazza a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket a hazai és nemzetközi környezetben.

Éva Kovács-Széles, István Almási, Ákos Balaskó, Csaba Bíró, Károly Bodor, Csilla Csöme, Izabella Kakuja, Zsuzsanna Kreitz, Kornél Papp, Csaba Tóbi, József Volarics szerzők a „Hogyan kezeljük a radioaktív anyaggal szennyezett bűnügyi helyszíneket?” című írásukban kifejtik, hogy a radioaktív anyagok az utóbbi években a bűnöző és terrorista szervezetek kiemelt célpontjai lettek, mivel hatékony eszközként szolgálhatnak pánikkeltésre és súlyos gazdasági károk okozására különféle fegyverekben történő használat esetén. Kutatásukban a szerzők egy olyan operatív eljárást írnak le a radioaktív anyagokkal szennyezett bűnügyi helyszínek szakszerű kezeléséről, amelyet a Magyar Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság szakemberei, valamint a Központi Energiakutatás radiológusai fejlesztettek ki a Belső Biztonsági Alap által támogatott projekt keretében.

Bence Lakatos, Gyula Vass és László Teknős szerzők „Az 1802. és 1811. évi nagy debreceni tüzek hivatalos elemzése” című tanulmányukban kifejtik, hogy Debrecen városának mai városképét nagyban befolyásolták a történelme során előfordult tüzek. A szerzők kutatásukban az 1802. évi, valamint az 1811. évi két legkomolyabb károkat okozó tűzesetet mutatják be. A tüzekkel kapcsolatban összefoglalják a keletkezett károkat, a korabeli források feldolgozásával. A 18. századi várossal kapcsolatban összehasonlítják a 18. századbeli tűzvédelmi szabályokat a jelenleg alkalmazottakkal, és összehasonlítást végeznek a tűz napjainkban történő keletkezésének lehetőségével, a tüzek okainak feltárása révén.

Ferenc Molnár „Az energiaellátás biztonsága a várható termelési és fogyasztási trendek ismeretében” című munkájában kifejti, hogy az emberiség történetét végig kíséri az energia jelenléte, annak folyamatosan bővülő felhasználása és formái, valamint a folyamatosan növekvő energiaigény. Nem lenne fűtés és hűtés a lakásokban. Az energia hiánya gazdasági és szociális katasztrófához vezetne. Napjaink teljes, csaknem 8 milliárdos népessége kimeríti a föld energia ellátását a kíméletlen energiafelhasználás következtében. Ha a civilizáció jelenlegi energiafelhasználási trendje nem csökken és nem módosul, az emberiség általános életkörülményei a közeli jövőben veszélybe kerülnek. A szerző az energiaellátás biztonsága témakörben fejti ki tudományos gondolatait.

Nikoletta Nagy-Tóth szerző „Gondolatok a sportrendészet jelenlegi helyzetéről” című tanulmánya a futballhuliganizmus eseteit, és azok előzményeit vizsgálja, az utóbbi néhány évtized tragikus eseményei és stadion katasztrófái szemszögéből, amelyek felhívták az ilyen jellegű események biztosításában érintettek figyelmét arra a tényre, hogy a jelenlegi gyakorlatot meg kell változtatni, és új jogi normák létrehozására van szükség. A tanulmány bemutatja a Taylor-jelentés egyes releváns állításait, amelyeket az események biztosításának gyakorlatában Magyarországon is átvettek és szakmai javaslatainak jelentős része bevezetésre került. A Taylor-jelentés javaslatainak megjelentetése óta a sporteseményeket biztosítók megpróbálják a társadalom alapértékét jelentő rendet biztosítani. A tanulmány ezen gondolatok mentén mutatja be a sportrendészet jelenlegi helyzetét.

Viktor Németh „A mediáció fejlődése és kommunikációs szempontjai” című kutatásában kifejti, hogy a mediáció, mint a viták megoldásának egyik alternatívája, a kanonizált jogrendszer részévé vált, felerősödött és sajátos fejlődési útját járja az 1950-es évektől napjainkig. Ebben a tanulmányban ennek folyamatát és lépcsőit vizsgálja a szerző kommunikációs szempontból, a részvételi kommunikáció elmélet (PCT) terminológiáján keresztül. Az egyes fejezetek a mediációs típusoknak is megfelelnek. A típusok közötti kapcsolatok és interakciók szintén e tanulmány tárgyát képezik, akárcsak egyes típusok mozgásterei. A részvételi kommunikáció elmélete (PCT) segítségével áttekinthetjük a mediáció fejlődését a 20. és a 21. században, a facilitatív mediációtól a transzformatív mediációig, egységes és átlátható kereteken belül.

József Pallo szerző „A trianoni békeszerződés hatása a büntetésvégrehajtás fejlődésére Magyarországon” című cikkében kifejti, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően befolyásolta Magyarország társadalmi és kormányzati szerkezetét. Ezek a változások természetesen a büntetésvégrehajtás területét is érintették, és ennek néhány alapvető szempontjait is megváltoztatták. A szerző különböző alapvető büntetésvégrehajtási koncepciót és elképzelést idéz fel ebből a korból, hogy ezzel bevezető tájékoztatást adjon a büntetősvégrehajtással kapcsolatos törvénykezés intézményrendszeréről, valamint az abból következő és végrehajtott változásokról. Ezen túlmenően részletes elemzést ad a szigorított dologházakról, amely emblematikus büntetési intézkedés volt a kedvezőtlen bűnügyi tendenciákkal szemben az 1920-as években, és amely a trianoni békeszerződés következményeként jött létre.

Petra Szalai a „Biztonság és válságkezelés, a gazdasági válság alkotóelemei” című tanulmányában kifejti, hogy a biztonság az egyik alapvető társadalmi igény. Mindenkinek joga van a biztonságos élethez. Mindemellett, a 21. század technikai fejlődése és eredményei ellenére, egész világra kiható problémákat sem sikerült enyhíteni. Ma a válságok időszakát éljük, súlyos gazdasági következményekkel. A szerző ezen túlmenően bemutatja írásában – a gazdasági biztonság növekvő szerepe miatt, és a biztonság modern értelmezésével – a válságok és válsághelyzetek alapvető jellemzőit, valamint a válságok gazdasági elemeit.

 

Szerkesztőség

thisContent

921