Az 1867-es kiegyezés egy békés, gyarapodó korszak kezdetét jelentette Magyarország számára. A polgárosodás és az ipari termelés növekedésének hatására az ország egyre több városa vált regionális központtá. Különösen Budapest fejlődése volt erős, a századfordulóra igazi metropolisszá vált a Kárpát-medence szívében. Hatalmas gyárai egyre távolabbi környékről vonzották a dolgozókat, míg újonnan felépült vásárcsarnokai és forgalmas piacai a környező települések gazdáinak, kofáinak nyújtottak megbízható jövedelemforrást. Ebben az időszakban az ország és a települések gazdasági fellendülésének egyik alapfeltétele volt a megfelelő vasúthálózat és vasúti kapcsolatok kiépítése. Ennek megfelelően az emberek vándorlásához igazodva a közösségi közlekedési rendszerek is fejlődésnek indultak, amelynek fő funkciója a mobilitás. Ezzel lehet biztosítani a versenyképességet, a megfelelő életminőséget és a kohéziót a társadalom számára. A fejlődésnek ugyanakkor sajnos megvoltak az árnyoldalai is, az egyre növekvő utazó tömeget követve megjelentek az utasokat megkárosító, a személyzetet, a vasúti közlekedés biztonságát fenyegető egyének is. Napjainkban a MÁV-csoport Magyarország legnagyobb, legfontosabb kötöttpályás közlekedési szolgáltatója. A MÁV-START Zrt. a cégcsoport személyszállító leányvállalata. Ma országosan a MÁV-START mintegy 148 millió fő utasforgalmat bonyolít le évente. Ugyanakkor a kezelésében működő vasutakon sajnos az elmúlt években jelentős számban történtek jegyvizsgálók elleni bántalmazások és támadások, amelyek rendőri intézkedéseket is vontak maguk után. Tanulmányunk három fő részből áll: egyrészt a hazai vasút és a MÁV-START Zrt. rövid bemutatása, másrészt a MÁV-HÉV és a kezelésében működő helyiérdekű vasutak ismertetése, harmadrészt a vasúton megjelenő bűncselekmények, különös tekintettel az utazó személyzet, a jegyvizsgálók bántalmazására vonatkozó helyzetvizsgálat, valamint hatásai a kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságára a budapesti agglomerációban.