A polgárőrség hozzáigazította önmagát a változó világhoz

A polgárőrség hozzáigazította önmagát a változó világhoz

12.06_3

2022. december 05.
 

A polgárőrség hozzáigazította önmagát a változó világhoz
 

Ünnepi ülést tartott az OPSZ Tudományos Tanácsa a 10 évvel ezelőtti megalakulása, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából december 2-án, a Belügyminisztérium Márványtermében.
 

A „Tudomány: Iránytű az élhető jövőhöz” címmel megrendezett ünnepi ülésen többek között részt vettek a társzervek, valamint az OPSZ Tudományos Tanácsának (TT) tagjai, az NKE hallgatói, valamint polgárőrök és polgárőr vezetők.

Nyitóbeszédében az OPSZ elnöke a rendszerváltás sikertermékének nevezte a Polgárőrséget. Dr. Túrós András úgy fogalmazott, az idén 31 éves szervezet alapítói a kezdetekben a bűnmegelőzés „utcai harcosai voltak”, mára azonban egy új bűnmegelőzési kultúra megteremtői lettek, és a rendvédelmi szervek, valamint a kormányzat stratégiai partnereiként működik a Szövetség.

Az eltelt 30 év alatt a Polgárőrség hozzáigazította magát a változó világhoz. Mostanra a bűnmegelőzési tevékenység mellé becsatlakozott a határvédelem, a környezetvédelem, a balesetmegelőzés, de az elmúlt két-három évben a karitatív tevékenység is fontos szerepet játszik a szervezet mindennapjaiban. A gyors változások hívták életre 10 évvel ezelőtt a Tudományos Tanácsot, amely szellemi hátteret biztosít a Polgárőrség egészének.

12.06_4

Magas szintű kutatásaival, iránymutatásaival, képzéseivel, pályázataival segíti a polgárőrök mindennapos önkéntes munkáját. „2012-ben sokan megmosolyogták az elképzelést és szkeptikusak voltak a tudomány bevonásával kapcsolatban, de az elmúlt egy évtized bebizonyította a Tanács létjogosultságát, amelyet a kezdetektől egy nemzetközileg is elismert professzor vezet” – fogalmazott az elnök, aki szerint a Polgárőrség Magyarországon ma az egyik legsikeresebb, leginkább támogatott, egységes, az egész országot behálózó, stabil létszámú, bárhol bevethető civil szervezet. Sikerének kulcsa emellett az is, hogy monopolhelyzetével élt, de soha nem élt vissza. A lakosság elismerése mellett maga mögött tudhatja a Kormányzat, a Belügyminisztérium, a Rendőrség és az önkormányzatok támogatását is. A mostani pénzügyi-és energiaválsággal kapcsolatban Dr. Túrós András emlékeztetett a korábban meghirdetett 12 pontra, amelyben a Polgárőrség jövőbeni működésével kapcsolatos feladatokat, elveket foglalta össze. Ezek közül kiemelte a Kormányzat és a Polgárőrség között meglévő stratégia partnerség és a fokozott határvédelmi szolgálat fenntartását, a gyalogos, kerékpáros és lovasszolgálat előtérbe helyezését, a külterületeken élőkre való fokozottabb odafigyelést, a fiatalítást és az új egyesületek létrehozását. Beszéde végén arra kérte a TT tagjait, hogy végezzenek kutatást azzal kapcsolatban, mit lehet kiemelni a meghirdetett 12 pontból, melyik határozhatja meg a Polgárőrség jövőjét.

 

12.06_5

Prof. Dr. Besenyei Lajos, az OPSZ TT elnöke előadásában a Tanács elmúlt 10 évének tevékenységét foglalta össze. Emlékeztetett arra, hogy már a ’90 évek végén tapasztalt dinamikus fejlődés kapcsán előtérbe került az a kérdés, hogy merre tart a Polgárőrség, melyek a fő tendenciák, problémák, vagyis fontossá vált a tudományos igényű személetmód. Azonban csak 2012-ben érett meg arra az OPSZ, hogy ez a tudományos munka szervezett formában működjön tovább, ezzel a lépéssel viszont magasabb osztályba lépett a Polgárőrség szakmai képzése is.

A Tanács tagjai, akik a rendészettudomány, a kriminológia, a szociológia, és a jogtudomány kiválóságai, évente konferenciákon egyeztetik tapasztalataikat. Megvitatják az aktuális felméréseket, kutatásokat, jogszabályi, szociológiai változásokat, illetve ezeknek a Polgárőrségre és a közbiztonságra gyakorolt hatásait. Emellett többször elemezték a Rendőrség és a Polgárőrség kapcsolatát, együttműködési lehetőségeit.

A Polgárőrség jövőbeni startégiáját 2019-ben kezdték el kidolgozni, de a pandémia megakasztotta ezt a folyamatot, ugyanakkor újabb támpontot is adott a polgárőrök jövőbeni feladatait illetően.

 

12.06_6

Dr. Sabjanics István, a Belügyi Tudományos Tanács titkára előadásában örömét fejezte ki, hogy immár 10 éve a Polgárőrségen belül is komoly tudományos munka zajlik. Mint mondta, ők maguk is hasonló feladatokat végeznek, gyakorlatorientált kérdésekkel foglalkoznak. Olyan kérdésekkel, amelyeket az élet diktál, amelyeket szolgálatteljesítés közben jeleznek a kollégák, vagy problémaként merülnek fel. Ők maguk is a tudomány eszközeivel keresik a válaszokat, módszereket arra, hogy miként lehet könnyebbé, eredményesebbé, mérhetőbbé tenni a rendvédelmi szervek munkáját.

Tevékenységüket a tudományos kutatás és a képzés köré szervezik. Mint beszámolt róla, jelenleg sok energiát fektetnek a hibrid képzés és konferenciaszervezés bevezetésére, a digitalizáció minél szélesebb körben történő elterjesztésére. Kiemelt feladatuk továbbá az új módszerek vizsgálata, mint például a drónok alkalmazása a legkülönbözőbb területeken.

Jelenlegi munkájukban, más szervezetekhez hasonlóan, fontos szerepet kap a generációs kérdések kutatása, a fiatalok bevonzása és megtartása. Ebben a munkában komoly együttműködést lát az OPSZ Tudományos Tanácsával.

 

12.06_7

„Mindig egy több mint 100 éves kifejezés, a közbátorság jut eszembe a Polgárőrségről, hiszen ez az a társadalmi erő, ami támogatja a polgárőrök és a rendvédelmi szervek munkáját is” – e szavakkal kezdte előadását Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság elnökségi tagja. Magáról a tudományról szólva kiemelte, a tudomány eredményeit nem könnyű átültetni egy működő szervezetre. Állítás-bizonyítás a tudomány, nem több, de pontosan ezekért van nagy szükség rá – mondta Dr. Janza Frigyes, aki szerint hihetetlen felelősség hárul a Polgárőrségre, mert Magyarországon a rendészeten belül, a rendőrség és az önkormányzati rendészet után, a harmadik erőnek számít, ezért nem nélkülözheti a tevékenysége a tudományos megközelítést.

Vizsgálni kell, hogyan működhet, hogyan lesz hatékony és a társadalom felé hatásos, eredményes egy ilyen különleges civil szervezet. Mint hangsúlyozta, sok esetben a rendőr és a polgárőr találkozik először a társadalomban olyan problémákkal, amelyeket a jog még nem tudott kezelni. Nem alakultak ki a vélemények, nem születtek jogszabályok rá, de az adott helyzetben a kollégáknak intézkedniük kell. Véleménye szerint egyebek közt ezeket a jelenségeket kell tudni leírni a tudomány kifejezéseivel, amelyeket utána már lehet kutatni – zárta előadását.

 

12.06_8

Az ünnepi ülésen Dr. Bognár Balázs, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke is bemutatta az általa vezetett szervezetet, valamint azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek fellelhetőek a Katasztrófavédelem és a Polgárőség között.

Mint mondta, munkájuk nem más, mint a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alapfeladatainak kutatása. Feladataik során elemzik a globális és helyi kockázatokat, regionális kihívásokat, és azt, milyen válaszokat tudnak adni ezekre a változásokra.

A levont következtetések átültetése, továbbá azok hasznosítása a gyakorlatban mind a tűzoltóság, mind a polgári védelem, az iparbiztonság, mind pedig az integrált hatósági területen nélkülözhetetlen.

Rendezvényeikkel, kutatásaikkal hozzájárulnak a Polgárőrség tudományos tevékenységéhez is, hiszen sok káreseménynél, természeti, vagy egyéb katasztrófahelyzetnél szoros együttműködésben dolgoznak a polgárőrökkel, önkéntes tűzoltókkal.

 

12.06_9

Dr. Pankucsi Márta, jogász-szociológus előadásában arról beszélt, hogy a Tudományos Tanács megalakulása óta eltelt évtizedben jócskán megváltozott társadalmi és gazdasági feltételek között kell működnie a Polgárőrségnek. Úgy véli, mára felértékelődött az együttműködések, az új helyzetekre való közös válaszkeresés jelentősége. Pankucsi Márta hozzászólásában emlékeztetett az OPSZ TT egyik első kutatására, amely azt vizsgálta, hogy a biztonság iránti igény milyen mértékben erősödik Magyarországon. Mint mondta, már akkor kimutatták a folyamatos erősödést, pedig akkor még nem volt szó, tömeges migrációról, pandémiáról, karanténról, vagy a szomszédunkban zajló háborúról. Ezek a mára valósággá vált helyzetek a Polgárőrség számára is új helyzetet, feladatokat teremtettek. Felértékelődött a karitatív szerep, elsősorban a külterületeken élők megsegítése érdekében, miközben megmaradtak a korábbi tevékenységek is. A következő hónapok feladataival kapcsolatban a szociológus elmondta, fontos tudományos kihívás lesz annak feltárása, hogy a különböző társadalmi csoportokban mi az az igény, amelynek kielégítésében a polgárőrök hatékonyan tudnak segíteni. Azt azonban már most látja, hogy a mai, közösségeit elvesztő világban, fontos közösségteremtő szerepe lehet a Polgárőrségnek.
 

Szöveg: Bakonyi Ágnes

Fotó: Marosfalvi Péter, Zsaru Magazin

 

KÉPEK

 

Forrás: https://opsz.hu/category/kiemelt-hirek/

3634