Világunk globális biztonsági környezete folyamatosan változik, átalakul, ami állandó alkalmazkodásra és reagálásra készteti társadalmi rendszereinket. A 20-21. század fordulójának egyik kiemelt jelensége a posztmodern terrorizmus (Kaiser– Tálas, 2012, 133–156.) megjelenése. A terror katasztrófaszintű cselekményeinek valós fenyegetése új társadalmi elvárást hozott, a terrortámadásokban sérült polgárok egészségügyi ellátásának igényét. A rendvédelem és az egészségügyi ágazat külön-külön nem, csak együttes erővel tud választ adni erre a kihívásra. Az együttműködésük eredménye egy új határterületi szakma, a taktikai medicina megszületése. Fiatal szakterület lévén, e terminus technikus mögötti tartalom még széles körben nem ismert. A tanulmányban bemutatásra és elhelyezésre kerül a taktikai medicina a magyar egészségügyi ellátó rendszerben, annak is a magyar Terrorelhárítási Központ által nemzetközi fórumokon bemutatott, befogadott és elismert modern szemléletű változata.