157 - 160. o.

DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.6.9

OJS: https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/3691

Tábornok Úr milyen kihívásokkal kell megküzdenie új feladatkörében, milyen eszközök állnak rendelkezésére a feladatok végrehajtásának irányítását illetően?
A kórházparancsnoki rendszert rendkívül rövid idő alatt kellett felállítanunk. Miniszterelnök úr ennek létrehozását 2020. március 27-én jelentette be, március 28-án délután megjelent a vonatkozó kormányrendelet, március 29-én 14.00 órakor eligazítást tartottam a 109 kórházparancsnoknak és átadtam részükre miniszterelnök úr megbízólevelét, március 30-án reggel 08.00 órakor pedig jelentkeztek a kijelölt egészségügyi intézmények vezetőinél a feladatok végrehajtására. Gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett egy rendkívül fontos, új rendszert létrehoznunk. Kollégáim képesek voltak arra, hogy kialakítsák a kommunikációhoz szükséges feltételeket és rendszereket, mindenki kapott a munkavégzéshez telefont, számítógépet és EDR rádiót. Természetesen az információknak oda-vissza kell nagyon rövid időn belül áramolniuk, így mindenki saját e-mail címmel rendelkezik és SharePoint hozzáférést is kapott. Mivel a kórházparancsnokok 108 egészségügyi intézményben kezdték el a munkájukat (az egyik egészségügyi intézményben 2 kórházparancsnok tevékenykedik), a személyes találkozás lehetőségei rendkívül korlátozottak. Szerencsére a modern technológia és technika segítségünkre sietett, volt olyan videókonferencia hívásom, ahol valamennyien elérhetőek voltak. Minden nap kapnak feladatszabást és jelentést tesznek az aznap végzett munkájukról. Az országos kórház-főparancsnoki teendőimet a rendészetért felelős miniszter közvetlen irányítása alatt végzem.

Hogyan reagáltak az egészségügyi intézmény munkatársai, vezetői az új helyzetre, illetve a rendészeti állomány érintett tagjai miként fogadták az új feladatot?
Nagyon pozitívak voltak a kórházparancsnokok visszajelzései a fogadtatásunkkal kapcsolatban. Ebben a munkában nagyon fontos a kiváló együttműködés a kórházak főigazgatói, igazgatói és a kórházparancsnokok között. A cél ugyanaz, felkészülni arra, hogy a koronavírus-járvány minden fázisában képes legyen az egészségügyi ellátórendszer a rászorulók kezelésére. Több intézményvezető elhelyezést is biztosított a kórházparancsnokok részére. Az intézmények vezetőinek és a kórházparancsnokoknak is nagy kihívást jelentett ezeknek a feladatoknak az ellátása, mivel nem egy kijárt úton kellett haladniuk. A kormányrendelet pontosan meghatározza a kórházparancsnokok feladatait, de ezt a mindennapok gyakorlatában nekünk kellett kitölteni. 29 kórházparancsnok a rendőrség, 29 a katasztrófavédelem, 51 pedig a honvédség állományából érkezett. Ők valamennyien felelős beosztásokat töltenek be a küldő szervezetben, pénteken még a beosztásukból érkeztek haza a munkaidőt követően, de hétfőn már teljesen új kihívásokkal kellett szembesülniük. Az elmúlt három hét tapasztalatai alapján nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy rendkívül felelősen fogadták a megbízásukat, és szívvel lélekkel végzik kórházparancsnoki teendőiket.

Hány fő rendvédelmi vezetőt érintenek a kinevezések, hogyan tudják eredeti feladatkörükkel összeegyeztetni a kollégák a kórházparancsnoki feladataikat?
Ahogy már az előző kérdésnél említettem, három szervezetből érkeztek a kórházparancsnokok. A korábbi feladataik átadásra kerültek helyetteseiknek vagy a küldő szervezetnél dolgozóknak, így ők a kórházparancsnoki teendőiket főállásban végzik. Én az országos kórház-főparancsnoki munkám mellett ellátom a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesi teendőimet is. Természetesen ez többletterhet ró azokra is, akik kórházparancsnokként dolgoznak, sokan közülük távol családjuktól, de azokra is, akiknek az ő korábbi feladataikat el kell végezniük.

A fennálló veszélyhelyzetben az Országos Rendőr-főkapitányság Főügyeletére a meglévő feladatainak ellátása mellett újabb tevékenységek, ellenőrzési kötelezettségek is hárulnak, amelyekben Tábornok Úr is érintett. Mi is az a tranzithálózat, mikor kerül sor egyedi elbírálásra az országhatár átlépése esetén?
Az ORFK Főügyelet munkáját valóban komolyan megterhelné, ha a napi munkavégzés mellett a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat is koordinálnia kellene. Ezen terhek enyhítése érdekében egy külön Országos Törzs került létrehozásra, amelynek feladata az információk gyűjtése, összesítése, illetve a területi, központi szervek, társszervezetek kapcsolódó feladatainak összehangolása. A helyzet a Rendőrség számára nem egyszerű, hiszen egyaránt helyt kell állni a schengeni külső határokon, a schengeni belső határokon visszaállított határellenőrzés során, illetve az ország területén, a koronavírus elleni védekezést szolgáló feladatok végrehajtásával kapcsolatban. A fertőzésveszély minimalizálása érdekében Magyarországon tranzitútvonalak kerültek kijelölésre Románia, Szerbia, Ukrajna, Ausztria, Horvátország és Szlovákia viszonylatában, hogy a tranzitforgalomban részt vevő nem magyar állampolgárok a lehető legkisebb mértékben találkozzanak magyar állampolgárokkal. A tranzitálás Magyarország területén kizárólag a kijelölt tranzit útvonalon történhet, megállni csak a meghatározott üzemanyagtöltő állomásokon lehet. Magyarországot a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyni. Az aktuális útvonalak, valamint a kijelölt üzemanyagtöltőállomások a police.hu oldalon megtalálhatóak. Jelenleg Románia felől a Nagylak-Nagylak (Nadlac I.) közúti határátkelőhelyen 20.00-24.00 óra közötti időszakban, Szerbia felől Röszke Autópálya Határátkelőhelyen 14.00-18.00 óra közötti időszakban, Ukrajna felől Záhony közúti határátkelőhelyen 16.00-20.00 óra közötti időszakban a nem magyar állampolgárok Ausztria vagy Szlovénia irányába történő átutazás céljából személyforgalomban, egyedi kérelem benyújtása nélkül beléphetnek Magyarország területére, amennyiben alávetik magukat egészségügyi vizsgálatnak és COVID-19 fertőzés gyanúja nem állapítható meg, rendelkeznek a schengeni határ-ellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, és hitelt érdemlően igazolják, hogy a célországba történő belépésük biztosított. Minden egyéb esetben a nem magyar állampolgárok beutazásának engedélyezése egyéni elbírálás alapján történik. Egyéni kérelem benyújtása esetén, különös méltánylást érdemlő esetben az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV.1.) Kormányrendelet 4.§-ában biztosított felhatalmazás alapján felmentést adhatok a belépési tilalom alól, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthatok meg. Közel tízezer ilyen kérés elbírálásánál tartunk.

Hány európai uniós ország követi Magyarország példáját, illetve a szomszédos országok hogyan oldják meg a tranzitforgalom ellenőrzését, nyomon követését saját területükön?
A schengeni térség megszokott működésében komoly nehézséget okoznak a koronavírus elleni védekezés érdekében bevezetett intézkedések, különösen a schengeni belső határokon visszaállított határellenőrzések és különböző utazási korlátozások. Magyarországnak tranzitországként már az első pillanatoktól kezdve megoldást kellett találnia arra, hogy a tőle nyugatabbra fekvő országokban rekedt kelet-európai, illetve délkelet-európai állampolgárok az anyaországukba hazatérhessenek, illetve, hogy az áruforgalom zavartalan legyen. Ez utóbbi azért bírt különös jelentőséggel, mert a lakosság ellátása mellett segíteni kell a védekezést biztosító eszközök szállítását is. Ráadásul mindezt úgy kellett végrehajtani, hogy a személyek és áruk országon át történő utazása ne veszélyeztesse a magyar állampolgárok egészségét, arra ellenőrzött körülmények között kerüljön sor. Az áruk kijelölt útvonalakon való tranzitállására vonatkozó magyar intézkedések jóval azelőtt bevezetésre kerültek, hogy az Európai Bizottság a kapcsolódó, áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását (ún. „zöld sávokat”) biztosító közleményét kiadta volna, illetve ezen közlemény – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) használatát javasolja az áruk szállítása tekintetében. Magyarországnak tehát nem kellett alkalmazkodnia az európai gyakorlathoz, azon tagállamoknak kellett ezt megtenniük, akik nem a magyar gyakorlat szerint jártak el. Számukra mindenképpen egy jól működő minta lehettünk. A szomszédos országok közül a tranzitforgalom ellenőrzésére és nyomon követésére eltérő gyakorlatok vannak, a magyarhoz talán a román gyakorlat áll a legközelebb. Voltak országok, például Szerbia és Horvátország, amelyek a kezdeti időszakban a teherforgalomban érkezőket konvojokban, rendőri kísérettel engedték át. Most már a rendőri kísérettől eltekintenek. Mindenesetre szinte minden ország alkalmaz valamilyen ellenőrzési gyakorlatot, akár a határforgalom ellenőrzés, vagy a közúti ellenőrzések során, hiszen az országoknak érdeke, hogy a forgalom az adott országon minél rövidebb útvonalon, illetve minél rövidebb idő alatt átérjen.