Szerzői útmutató

Szerzői útmutató

Ebben a menüpontban az egyes almenük nevére kattintva a Szerzői útmutató, a Szerzői nyilatkozat, a Magyar Tudományos Művek Tára (a továbbiakban: MTMT), a Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa (a továbbiakban: MATARKA), az Open Researcher and Contributor ID (a továbbiakban: ORCID) / Digital Object Identifier (a továbbiakban: DOI), az Open Journal Systems (a továbbiakban: OJS), a Tudományos integritás és az Open Access (továbbiakban: OA) almenük tartalmát találja.

A Belügyi Szemle szakmai, tudományos folyóiratban olyan tanulmányok, közlemények kerülnek megjelentetésre, amelyek témájukban kapcsolódnak a lap által preferált tudományterületekhez, és megfelelnek az előírt formai követelményeknek.

A szerzői útmutató a kéziratok formai és tartalmi követelményéről tartalmaz releváns információkat, és ismerteti a hivatkozási feltételeket. Amennyiben szeretné folyóiratunkban szerzőként megjelentetni kéziratát, kérjük az alábbi instrukcióknak megfelelően kérjük juttassa el Szerkesztőségünkbe.

Az almenük használata közül a szerzői nyilatkozat, mint letölthető dokumentum csak abban az esetben jelenik meg, amennyiben a Belügyi Szemle hírportál oldalán keresztül a regisztrációt elvégezte, és annak során szerzőkénti szerepkörét megjelölte.

A regisztráció elvégzéséhez kérem kattintson a Belügy Szemle hírportál oldalának jobb felső sarkában található Belépés gombra. A regisztráció elfogadásáról automatikus üzenetben tájékoztatjuk, majd ezt követően tudja a személyi adatairól szóló nyilatkozatot letölteni és kitölteni, amely elengedhetetlen feltétele az OJS rendszerben történő regisztrációhoz. Többszerzős tanulmány esetén minden szerzőre nézve kérjük kitölteni a személyi adatairól szóló nyilatkozatot.

Az MTMT bibliográfiai adatbázisa a feltöltött tudományos és szakmai közlemények adatait tartalmazza. A MATARKA a Magyarországon megjelenő tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetőségét teszi lehetővé. Az ORCID/DOI egyedi digitális azonosítást nyújt a közlemények szerzői számára hazai és nemzetközi viszonylatban. 

Szerkesztőségünk 2020. május 15-től alkalmazza az Open Journal Systems folyóirat kezelő és szerkesztő rendszert, amely a tudományos folyóiratok online közzétételének és kezelésének nyílt forráskódú megoldása.

Az OJS folyóirat kezelő rendszerbe történő bejelentkezés a Belügyi Szemle weboldaláról letöltött és Szerkesztőségünkbe visszaküldött személyi adatairól szóló nyilatkozatban megadott adatok alapján történik, amelyet a Belügyi Szemle felelős szerkesztője regisztrál.

A Belügyi Szemle Szerkesztősége, valamint a Belügyminisztérium, mint kiadó elkötelezett, hogy a Belügyi Szemle tudományos és szakmai folyóiratban megjelenő adattartalmakban szereplő információk hitelesek és plágiummentesek legyenek, így védve a szellemi tulajdont, valamint erősítve a tudományos integritást.

Az OA ingyenesen elérhető, online, digitális információ. A nyílt hozzáférés a pénzügyi és a jogi korlátozások eltörlésével lehetőséget biztosít a tudományos eredmények szabad és jogszerű újrafelhasználására. Az OA dokumentumok letölthetők, másolhatók, megoszthatók és nyomtathatók az eredeti forrás feltüntetésével.

 

Szerzői útmutató
 

Általános közlési elvek

A Belügyi Szemle olyan tudományos, szakmai közleményeket fogad be és jelentet meg, amelyek elsősorban a rendvédelemmel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a biztonságpolitikával, az önkormányzatisággal összefüggő kérdésekkel, a társadalmi devianciákkal foglalkozik, valamint a rendészet kérdéseit kriminológiai, kriminálszociológiai, büntetőjogi és rendészeti szempontból elemzi és értékeli. Mindezek mellett helyet kapnak a vízügyi, a pszichológiai, az orvostudományi és más határtudományokhoz kapcsolódó tanulmányok is.
 

A Belügyi Szemle szerzői nem fizetnek és nem kapnak díjazást, honoráriumot semmilyen jogcím alatt a szakmai, tudományos cikkek megjelentetéséért.
 

A Belügyi Szemle szerkesztőségének megküldött tanulmányok bírálat (lektorálás) utáni változata, valamint a kiadói változat nyomtatott és elektronikus (pdf) változata a Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY-NC-ND 2.0) (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemények, amelynek szellemében a cikkek bármilyen médiumban szabadon felhasználhatók, megoszthatók és újraközölhetők, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye, illetve a CC License linkje feltüntetésre kerülnek.


Terjedelem

A kézirat elfogadható terjedelme tanulmányok esetében általában 20-40.000 leütés (kb. 10-20 oldal). A kéziratban ábrák és képek is szerepelhetnek. A beküldött kézirat első lábjegyzetében – amennyiben ez releváns – a támogatási forrásokat fel kell tüntetni. A beszámolók, recenziók terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 8-12.000 leütést (kb. 4-8 oldal).
 

A közlemény szerkezete és formája

A közlemény a szerző nevével (középre, Times New Roman 12-es betűmérettel, félkövér kiemeléssel) kezdődik. A szerző neve alá a közlemény címe (középre, Times New Roman 15-es betűmérettel, félkövér kiemeléssel) és annak angol nyelvű fordítása kerül (középre, Times New Roman 12-es betűmérettel, kiemelés nélkül).

Ezt követi egy legfeljebb 2000-2500 leütésszámú magyar és angol nyelvű absztrakt, valamint öt-öt kulcsszó magyar és angol nyelven (1,05-ös sortávolsággal, Times New Roman 11-es betűmérettel). A szerzőnek, a közlemény címének az absztraktnak és a kulcsszavaknak az előbbiekben ismertetett feltüntetése mellett, a cikk iránti érdeklődés felkeltése érdekében, a honlapon történő közzététele mellett kérjük a cikk maximum 2500 karakterszámú téziseinek ismertetését is (Új absztrakt projekt irányelvek). A tézisek megadása nem feltétele a cikk megjelentetésének, az csupán a honlapon megjelenítendő médiamarketing célokat szolgál.

A közlemény szöveges részét 1,05-ös sortávolsággal, Times New Roman 11-es betűmérettel kell elkészíteni, a felhasznált irodalom jegyzékét a kézirat zárásaként kell feltüntetni. Szövegközi kiemelésként dőlt formázást szükséges alkalmazni a szó szerinti hivatkozások esetén. Félkövér formázás kizárólag a fejezetcímek esetén alkalmazandó. A fejezetcímek sorszámozás nélkül kerüljenek megjelenítésre, Times New Roman 13-as betűmérettel, félkövér kiemeléssel. Ritkítás (a karakterek közötti távolság módosítása), VERZÁL (a folyó szöveg egyes elemeinek vagy részeinek NAGYBETŰVEL szedése), kiskapitális (small capitals) és aláhúzás nem alkalmazható a kéziratban.

 

Hivatkozások

A Belügyi Szemle az American Psychological Association (a továbbiakban: APA) hivatkozási rendszert alkalmazza és várja el annak alkalmazását a szerzőktől. Az APA a nemzetközi életben az egyik legelterjedtebb hivatkozási rendszer. Az APA stílus egy olyan szöveges hivatkozási rendszer, amely azonnal biztosítja az olvasó számára, hogy lássa az információk forrását. A szöveges hivatkozások tipikusan a szerző vezetéknevét, a kiadás dátumát, és az idézett szöveg oldalszámát tartalmazza. Ennek a stílusnak a részletes szabályrendszerre vonatkozó instrukciókat alább tesszük közzé. Az APA egységes hivatkozási rendszer a Belügyi Szemle 2019/7-8. számától kerül alkalmazásra.


A Belügyi Szemle Szerkesztősége a Publication manual of the American Psychological Association (The Official Guide to APA style) 7-ik kiadásban megjelent hivatkozási szabályokat kéri alkalmazni a szerzőktől a benyújtott kéziratokban az alábbiak szerint.
 

1. Folyóiratcikkre történő hivatkozás DOI azonosítóval

A szerzők nevének alkalmazásánál minden esetben a családnevet írjuk előre. Ezt követi a keresztnév kezdőbetűje. Magyar szerző esetében a családnév után nem kell vessző. Kivétel abban az esetben, amikor a magyar szerzőtől angol nyelvű publikációra hivatkoznak. Külföldi szerzőnél a családnév után vesszőt alkalmazunk, majd a megjelenés éve zárójelben, amit ponttal zárunk. Ezt követi a hivatkozott cikk címe, majd a folyóirat neve, az évfolyam (mind a kettő döntve), majd az adott évben megjelentetett folyóirat szám és az adott oldalszám. DOI azonosítóval zárjuk a pontos hivatkozást. Kettős szerzőség esetében a & (ampersand) jellel határoljuk el a két szerzőt. Kettőnél több szerző esetében az ampersand jelet az utolsó szerző elé helyezzük. A többi szerző vesszővel kerül elválasztásra. 

 

Példaként:

McCauley, S. M. & Christiansen, M. H. (2019). Language learning as language use: A cross-linguistic model of chlld language development. Psychological Review, 126(1), 1-51. https://doi.org/10.1037/rev0000126  

A hivatkozási rendszer sajátossága, hogy a főanyagban zárójelben a szerző családneve és az évszám közzétételével utalunk a hivatkozott műre. Példaként: (McCauley & Christiansen, 2019). Háromtól ötig terjedő szerzőség esetében az első hivatkozásnál minden szerző neve kiírásra kerül. Például: (Kovács-Széles, Almási, Balaskó, Bíró & Bodor, 2020). Azonos műben történő további hivatkozás esetében az et al (és munkatársai) kifejezést használjuk. Hat, vagy több szerző esetében az első szerző vezetékneve, majd az et al kifejezést használjuk és a megjelenés éve. Példaként: (McCauley et al., 2019).

Amennyiben egyazon szerzőnek egynél több, ugyanabban az évben megjelent művére hivatkoznak, abban az esetben a zárójeles idézetekben úgy kell hivatkozni, hogy ábécé sorrendbe helyezik őket a szerző a hivatkozási listában. Példaként: Kovács, 2019a; Kovács, 2019b).

Az ugyanazon vezetéknevű szerzőkre történő hivatkozás esetén a szerző keresztnevének első kezdőbetűjét szükséges alkalmazni a megkülönböztetés érdekében. Példaként: R. Kovács, 2019; B. Kovács, 2019).

 

2. Könyvre történő hivatkozás DOI azonosítóval

Eltérés a folyóiratcikkre történő hivatkozástól, hogy a kiadó feltüntetése a kötelező elem és a cím kerül megdöntésre. A főanyagban zárójelben a szerző családneve és a kiadás éve kerül közzétételre. Példaként: (Brown, 2018).

Brown, L. S. (2018). Feminist therapy. American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000092-000

 

3. Fejezetekre történő hivatkozás szerkesztett műben

Szerkesztett műben (tanulmánykötet, konferenciakötet) megjelenő fejezetre az alábbiak szerint hivatkozunk. Eltérés a korábbi hivatkozási formáktól, hogy a mű címe után a szerkesztők neve kerül a bemutatott példa alapján alkalmazásra In megjelöléssel. Ezt követi a magyar nyelvű hivatkozás esetében a (Szerk), angol nyelvű hivatkozás esetében az (Eds). A befoglaló mű címét vesszővel választjuk el, majd a hivatkozott műnek az oldalszámait tüntetjük fel zárójelbe. Mind a magyar, mind az angol nyelvű változatokban a pp. oldalszám formát alkalmazzuk. Ezt követi a kiadó és a DOI azonosító. A főanyagban zárójelben a szerző családneve és a kiadás éve kerülnek közzétételre. Példaként: (Balsam, Martell, Jones & Safren, 2019). A többszerzős szabály ebben az esetben is alkalmazandó.


Példaként:

Balsam, K. F., Martell, C. R., Jones, K. P. & Safren, S. A. (2019). Affirmative cognitive behavior therapy with sexual and gender minority people. In Iwamasa, G. Y. & Hays, P. A (Eds.), Culturaly responsive cognitive behavior therapy: Practice and supervision (pp. 287-314). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000119-012

 

4. Online hivatkozások

Amennyiben internetes írásra, weblapra történik a hivatkozás, abban az esetben fel kell tüntetni a szerző nevét, amennyiben rendelkezésre áll. Amennyiben nincs szerző, akkor a hivatkozott internetes tartalom címét kell feltüntetni. Ezt a címet döntjük meg. Ezt követi az URL link. Nem kell letöltési idő, azonban a végső megjelentetés előtt minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy aktív-e a hivatkozott URL link. A főanyagban az internetes hivatkozásokat egymást követő sorszámozással látjuk el és ezt a sorrendet alkalmazzuk a felhasznált irodalomban is. Példaként: (URL1), (URL2) stb. Az URL-hivatkozások az irodalomjegyzék legvégén szerepeljenek, tekintet nélkül az ábécé szerinti sorrendre.


URL1: Valletta Declaration on Road Safety, 29 March 2017 Valletta.

https://www.eu2017.mt/en/Documents/Valletta_Declaration_on_Improving_Road_Safety.pdf

 

5. Alkalmazott jogszabályokra történő hivatkozás

Az alkalmazott jogszabályok jegyzéke arra szolgál, hogy az olvasó megtekinthesse azt a jogszabályt (törvényt, rendeletet stb.), amelyet a szöveg megemlít, vagy amelynek egy részletére utalást történt a szövegben. Minden esetben a jogszabály pontos közlöny állapotát kell feltüntetni. A fő anyagban (amennyiben feltétlenül szükséges) lábjegyzet alkalmazására van lehetőség a jogszabályok feltüntetésére.

 

6. Ábrák, táblázatok, képek alkalmazása

A főanyagba beillesztésre kerülő táblázat felett kell elhelyezni az elnevezést és a címet. A számozást vastagítjuk és a címet döntjük. Fontos, hogy a szerzők a diagramok és táblázatok betűtípusaként mindenhol Times New Roman betűtípust használjanak. A felesleges térhatások / árnyékolások / hátterek megzavarják a diagramok gyors értelmezését, a gyors eligazodást az adatok között.


Példaként: 1. számú táblázat: A Belügyi Szemle 2021. évi lapterve

A beillesztett anyag alá helyezzük el a forrásmegjelölést. A forrás döntött, kettőspont, majd a hivatkozást jelöljük. Ez lehet internetes hivatkozás, szerző és évszám megjelölés, majd pont a végén. Nem kell zárójel.

 

Példaként: Forrás: Kovács, 2021.


Példaként: Forrás: URL2.


Példaként: Forrás: A táblázatot a szerző készítette.

 

További információk

Kérjük, az idegen nyelvű ábrák szövegét fordítsák le magyar nyelvre, vagy mellékeljék az idegen szavak fordítását. Magyar szövegkörnyezetben tizedesvesszőt használjanak, ne tizedespontot, a cikkben használt idézeteknél mindig jelöljék azok forrásait. Ha a szerző nem saját illusztrációit használja, akkor fel kell tüntetni annak forrását. A szerző feladata és felelőssége, hogy kiderítse a copyright tulajdonosát, és amennyiben az nem szabad felhasználású, engedélyt szerezzen a közléshez. Valamennyi tudományos folyóiratban megjelent cikk esetében a közlés elengedhetetlen feltétele a szerző(k) nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a közölt tanulmány saját szellemi alkotásuk és tulajdonuk. A szerzői nyilatkozatot a Szerzői Nyilatkozat almenü megnyitását követően tudja kitölteni.
 

Felhasznált irodalom

A hivatkozások jegyzékét mindig a közlemény végén, ábécérendben szükséges megadni. A felhasznált irodalomban, valamint a lábjegyzetekben legfeljebb az irodalomjegyzékre vonatkozó utalások lehetnek.

Amennyiben azonos szerző(k)től ugyanazon évben több tanulmányra hivatkoznak, akkor a közleményeket az évszám után írt a, b, c stb. jelekkel kérjük megkülönböztetni mind a szövegközi hivatkozásban, mind a felhasznált irodalomban. A bibliográfiai adatoknak a szövegben és a felhasznált irodalomban egyezniük kell.

A szövegben említett személyek vagy intézmények teljes nevét kérjük az első előfordulásakor kiírni. Kérjük, az irodalomjegyzékben adják meg az idézett cikkek DOI- (Digital Object Identifier) kódját a fenti szabályok alapján. A DOI-k feltüntetése az irodalomjegyzékben kötelező. A CrossRef ügynökség több keresőt is biztosít saját adatbázisához, amelyek segítségével ellenőrizhető, hogy a hivatkozott irodalomjegyzékben szereplő közleményeknek van-e a CrossRef-nél regisztrált DOI azonosítója. Javasoljuk, hogy https://doi.crossref.org/simpleTextQuery internetes oldalt használják a szerzők a DOI azonosítók keresésére, mivel ez egy havi 5000 db korlát mellett igénybe vehető szabadszavas kereső, ahol akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe.

Angol nyelvű cikkek esetében a felhasznált irodalomban szereplő hivatkozott magyar nyelvű közlemények címét angolul is kérjük megjeleníteni. 
 

Példaként: 

Ritecz Gy. & Sallai J. (2016). A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0 [Trends, reasons and management of migration]. Hanns Seidel Alapítvány.

Sallai J. (2013). A határrendészet első kézikönyve [The first manual of border control] In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A modernkori magyar határrendészet száztíz éve [Hundred and ten years of modern Hungarian border control] (pp. 35-52). Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata.


Könyvismertetés és recenzió

Könyvismertető a szakfolyóiratokban szokásos formában és tartalommal kerül közzétételre. A Belügyi Szemle kb. 8.000-12.000 karakteres ismertetőket vár. A szerző(k) az elemzésben törekedjen a szaktudományos értelmezésre és közérthető fogalmazásra.

Kérjük, hogy az ismertetett mű kiadójától szerezzen be jó minőségű címlapfotót, amelyet a fokozott figyelemfelkeltés érdekében szintén megjelentetünk. A könyvészeti adatokat – szerző, szerkesztő, összeállító stb., teljes cím, (sorozat), kiadás helye, kiadó, évszám, összoldalszám – a szöveg végén, zárójelben kell feltüntetni. Egyebekben ugyanazok a követelmények érvényesek a recenziókra, mint a tanulmányokra.

 

Megjelentetési idő

Kérjük a szerzőket, vegyék figyelembe, hogy a beküldött kéziratok megjelenésének átfutási ideje 3-6 hónap, figyelemmel az éves és a féléves laptervre.

Az esetleges észrevételeket, kérdéseket a csaba.szabo3@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.

222