Szerzői útmutató

Szerzői útmutató

Ebben a menüpontban az egyes almenük nevére kattintva a szerzői útmutató, a szerzői nyilatkozat, az MTMT-ről, A MATARKA-ról, az ORCID/DOI-ról, az OJS 3.0, a Tudományos integritás és az Open Access almenük tartalmát találja. A szerzői útmutató a kéziratok formai és tartalmi követelményéről tartalmaz releváns információkat, és ismerteti a hivatkozási feltételeket. Amennyiben szeretné a folyóiratunkban szerzőként megjelentetni közleményét, kérjük az alábbi instrukcióknak megfelelő formában juttassa el azt a Szerkesztőségünkbe, szerzőként történő regisztrációt követően.

A Belügyi Szemle szakmai, tudományos folyóiratban olyan tanulmányok, közlemények kerülnek megjelentetésre, amelyek témájukban kapcsolódnak a lap által preferált tudományterületekhez, és megfelelnek az előírt formai követelményeknek.

Az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) bibliográfiai adatbázis az oda feltöltött tudományos és szakmai közlemények adatait tartalmazza. A MATARKA a Magyarországon megjelenő tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetőségét teszi lehetővé. Az ORCID/DOI egyedi digitális azonosítást nyújt a közlemények szerzői számára hazai és nemzetközi viszonylatban. Az OJS (Open Journal Systems) a tudományos folyóiratok online közzétételének és kezelésének nyílt forráskódú megoldása.
Az almenük használata közül a szerzői nyilatkozat regisztrációhoz kötött.

Az Open Journal Systems folyóirat kezelő és szerkesztő rendszer a tudományos folyóiratok online közzétételének és kezelésének nyílt forráskódú megoldása. A Belügyi Szemle 2020.05.15-től az OJS 3.0 rendszer alkalmazásával teszi elérhetővé a bejelentkezési felületet, amely az adminisztrátori regisztrációt követően válik elérhetővé a szerzők számára.

A bejelentkezési felület az alábbi linken érhető el:

https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/login

 

Szerzői útmutató
 

Általános közlési elvek

A Belügyi Szemle olyan tudományos, szakmai közleményeket fogad be és jelentet meg, amelyek elsősorban a rendvédelemmel, a közrenddel és a közbiztonsággal, a biztonságpolitikával, az önkormányzatisággal összefüggő kérdésekkel, a társadalmi devianciákkal foglalkozik, valamint a rendészet kérdéseit kriminológiai, kriminálszociológiai, büntetőjogi és rendészeti szempontból elemzi és értékeli. Mindezek mellett helyet kapnak a vízügyi, a pszichológiai, az orvostudományi és más határtudományokhoz kapcsolódó tanulmányok is.

A beküldött közlemény visszaigazolása során a Szerkesztőség tájékoztatja a szerzőket a beküldött kézirat befogadásáról és a megjelentetés várható időpontjáról.


A Belügyi Szemle szerzői nem fizetnek és nem kapnak díjat semmilyen jogcím alatt a tudományos cikkek megjelentetéséért.
 

A Belügyi Szemle szerkesztőségének megküldött tanulmányok bírálat (lektorálás) utáni változata, valamint a kiadói változat nyomtatott és elektronikus (pdf) változata a Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY-NC-ND 2.0) (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemények, amelynek szellemében a cikkek bármilyen médiumban szabadon felhasználhatók, megoszthatók és újraközölhetők, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye, illetve a CC License linkje feltüntetésre kerülnek.


Terjedelem

A kézirat elfogadható terjedelme tanulmányok esetében általában 20-40.000 leütés (kb. 10-20 oldal). A kéziratban ábrák és képek is szerepelhetnek. A beküldött kézirat első lábjegyzetében – amennyiben ez releváns – a támogatási forrásokat fel kell tüntetni. A beszámolók, recenziók terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 8-12.000 leütést (kb. 4-8 oldal).
 

A közlemény szerkezete és formája

A közlemény a szerző nevével (középre, Times New Roman 12-es betűmérettel, félkövér kiemeléssel) kezdődik. A szerző neve alá a közlemény címe (középre, Times New Roman 15-es betűmérettel, félkövér kiemeléssel) és annak angol nyelvű fordítása kerül (középre, Times New Roman 12-es betűmérettel, kiemelés nélkül).

Ezt követi egy legfeljebb 2000-2500 leütésszámú magyar és angol nyelvű absztrakt, valamint öt-öt kulcsszó magyar és angol nyelven (1,05-ös sortávolsággal, Times New Roman 11-es betűmérettel). A szerzőnek, a közlemény címének az absztraktnak és a kulcsszavaknak az előbbiekben ismertetett feltüntetése mellett, a cikk iránti érdeklődés felkeltése érdekében, a honlapon történő közzététele mellett kérjük a cikk maximum 2500 karakterszámú téziseinek ismertetését is (Új absztrakt projekt irányelvek). A tézisek megadása nem feltétele a cikk megjelentetésének, az csupán a honlapon megjelenítendő médiamarketing célokat szolgál.

A közlemény szöveges részét 1,05-ös sortávolsággal, Times New Roman 11-es betűmérettel kell elkészíteni, a felhasznált irodalom jegyzékét a kézirat zárásaként kell feltüntetni. Szövegközi kiemelésként dőlt formázást szükséges alkalmazni a szó szerinti hivatkozások esetén. Félkövér formázás kizárólag a fejezetcímek esetén alkalmazandó. A fejezetcímek sorszámozás nélkül kerüljenek megjelenítésre, Times New Roman 13-as betűmérettel, félkövér kiemeléssel. Ritkítás (a karakterek közötti távolság módosítása), VERZÁL (a folyó szöveg egyes elemeinek vagy részeinek NAGYBETŰVEL szedése), kiskapitális (small capitals) és aláhúzás nem alkalmazható a kéziratban.

A teljes kéziratot .docx formátumban kérjük a szerkesztoseg@belugyiszemle.hu e-mail címen a Szerkesztőségbe beküldeni.

A szerzői nyilatkozat letölthető és szerkeszthető űrlapját a Szerzői nyilatkozat almenüben találja meg, amelyet kitöltést követően Szerkesztőségünkbe azonnal beküldhet, a visszaküld gombra kattintva. Többes szerzői tanulmány esetén minden szerzőre nézve kérjük kitölteni a nyilatkozatot.
 

Hivatkozások

A Belügyi Szemle az APA (American Psychological Association) hivatkozási rendszert alkalmazza és várja el annak alkalmazását a szerzőktől. Az APA a nemzetközi életben az egyik legelterjedtebb hivatkozási rendszer. Az APA stílus egy olyan szöveges hivatkozási rendszer, amely azonnal biztosítja az olvasó számára, hogy lássa az információk forrását. A szöveges hivatkozások tipikusan a szerző vezetéknevét, a kiadás dátumát, és az idézett szöveg oldalszámát tartalmazza. Ennek a stílusnak a részletes  szabályrendszere vonatkozó instrukciókat alább tesszük közzé. Az APA egységes hivatkozási rendszer a Belügyi Szemle 2019/7-8. számától kerül alkalmazásra.


A Belügyi Szemle Szerkesztősége a Publication manual of the American Psychological Association (The Official Guide to APA style) 7-ik kiadásban megjelent hivatkozási szabályokat kéri alkalmazni a szerzőktől a benyújtott kéziratokban az alábbiak szerint.

 

1. Folyóiratcikkre történő hivatkozás DOI azonosítóval

A szerzők nevének alkalmazásánál minden esetben a családnevet írjuk előre. Ezt követi a keresztnév kezdőbetűje. Magyar szerző esetében a családnév után nem kell vessző. Kivétel abban az esetben, amikor a magyar szerzőtől angol nyelvű publikációra hivatkoznak. Külföldi szerzőnél a családnév után vesszőt alkalmazunk, majd a megjelenés éve zárójelben, amit ponttal zárunk. Ezt követi a hivatkozott cikk címe, majd a folyóirat neve, az évfolyam (mind a kettő döntve), majd az adott évben megjelentetett folyóirat szám és az adott oldalszám. DOI azonosítóval zárjuk a pontos hivatkozást. Kettős szerzőség esetében a & (ampersand) jellel határoljuk el a két szerzőt. Kettőnél több szerző esetében az ampersand jelet az utolsó szerző elé helyezzük. A többi szerző vesszővel kerül elválasztásra. 

 

Példaként:

McCauley, S. M. & Christiansen, M. H. (2019). Language learning as language use: A cross-linguistic model of chlld language development. Psychological Review, 126(1), 1-51. https://doi.org/10.1037/rev0000126  

A hivatkozási rendszer sajátossága, hogy a főanyagban zárójelben a szerző családneve és az évszám közzétételével utalunk a hivatkozott műre. Példaként: (McCauley & Christiansen, 2019). Háromtól ötig terjedő szerzőség esetében az első hivatkozásnál minden szerző neve kiírásra kerül. Például: (Kovács-Széles, Almási, Balaskó, Bíró & Bodor, 2020). Azonos műben történő további hivatkozás esetében az et al (és munkatársai) kifejezést használjuk. Hat, vagy több szerző esetében az első szerző vezetékneve, majd az et al kifejezést használjuk és a megjelenés éve. Példaként: (McCauley et al., 2019).

Amennyiben egyazon szerzőnek egynél több, ugyanabban az évben megjelent művére hivatkoznak, abban az esetben a zárójeles idézetekben úgy kell hivatkozni, hogy ábécé sorrendbe helyezik őket a szerző a hivatkozási listában. Példaként: Kovács, 2019a; Kovács, 2019b).

Az ugyanazon vezetéknevű szerzőkre történő hivatkozás esetén a szerző keresztnevének első kezdőbetűjét szükséges alkalmazni a megkülönböztetés érdekében. Példaként: R. Kovács, 2019; B. Kovács, 2019).

 

2. Könyvre történő hivatkozás DOI azonosítóval

Eltérés a folyóiratcikkre történő hivatkozástól, hogy a kiadó feltüntetése a kötelező elem és a cím kerül megdöntésre. A főanyagban zárójelben a szerző családneve és a kiadás éve kerül közzétételre. Példaként: (Brown, 2018).

Brown, L. S. (2018). Feminist therapy. American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000092-000


 

3. Fejezetekre történő hivatkozás szerkesztett műben
 

Szerkesztett műben (tanulmánykötet, konferenciakötet) megjelenő fejezetre az alábbiak szerint hivatkozunk. Eltérés a korábbi hivatkozási formáktól, hogy a mű címe után a szerkesztők neve kerül a bemutatott példa alapján alkalmazásra In megjelöléssel. Ezt követi a magyar nyelvű hivatkozás esetében a (Szerk), angol nyelvű hivatkozás esetében az (Eds). A befoglaló mű címét vesszővel választjuk el, majd a hivatkozott műnek az oldalszámait tüntetjük fel zárójelbe. Mind a magyar, mind az angol nyelvű változatokban a pp. oldalszám formát alkalmazzuk. Ezt követi a kiadó és a DOI azonosító. A főanyagban zárójelben a szerző családneve és a kiadás éve kerülnek közzétételre. Példaként: (Balsam, Martell, Jones & Safren, 2019). A többszerzős szabály ebben az esetben is alkalmazandó.


Példaként:

Balsam, K. F., Martell, C. R., Jones, K. P. & Safren, S. A. (2019). Affirmative cognitive behavior therapy with sexual and gender minority people. In Iwamasa, G. Y. & Hays, P. A (Eds.), Culturaly responsive cognitive behavior therapy: Practice and supervision (pp. 287-314). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/0000119-012

 

4. Online hivatkozások
 

Amennyiben internetes írásra, weblapra történik a hivatkozás, abban az esetben fel kell tüntetni a szerző nevét, amennyiben rendelkezésre áll. Amennyiben nincs szerző, akkor a hivatkozott internetes tartalom címét kell feltüntetni. Ezt a címet döntjük meg. Ezt követi az URL link. Nem kell letöltési idő, azonban a végső megjelentetés előtt minden esetben ellenőrizni szükséges, hogy aktív-e a hivatkozott URL link. A főanyagban az internetes hivatkozásokat egymást követő sorszámozással látjuk el és ezt a sorrendet alkalmazzuk a felhasznált irodalomban is. Példaként: (URL1), (URL2) stb. Az URL-hivatkozások az irodalomjegyzék legvégén szerepeljenek, tekintet nélkül az ábécé szerinti sorrendre.


URL1: Valletta Declaration on Road Safety, 29 March 2017 Valletta.

https://www.eu2017.mt/en/Documents/Valletta_Declaration_on_Improving_Road_Safety.pdf

 

5. Alkalmazott jogszabályokra történő hivatkozás

Az alkalmazott jogszabályok jegyzéke arra szolgál, hogy az olvasó megtekinthesse azt a jogszabályt (törvényt, rendeletet stb.), amelyet a szöveg megemlít, vagy amelynek egy részletére utalást történt a szövegben. Minden esetben a jogszabály pontos közlöny állapotát kell feltüntetni. A fő anyagban (amennyiben feltétlenül szükséges) lábjegyzet alkalmazására van lehetőség a jogszabályok feltüntetésére.

 

6. Ábrák, táblázatok, képek alkalmazása

 

A főanyagba beillesztésre kerülő táblázat felett kell elhelyezni az elnevezést és a címet. A számozást vastagítjuk és a címet döntjük. Fontos, hogy a szerzők a diagramok és táblázatok betűtípusaként mindenhol Times New Roman betűtípust használjanak. A felesleges térhatások / árnyékolások / hátterek megzavarják a diagramok gyors értelmezését, a gyors eligazodást az adatok között.


Példaként: 1. számú táblázat: A Belügyi Szemle 2021. évi lapterve

A beillesztett anyag alá helyezzük el a forrásmegjelölést. A forrás döntött, kettőspont, majd a hivatkozást jelöljük. Ez lehet internetes hivatkozás, szerző és évszám megjelölés, majd pont a végén. Nem kell zárójel.

 

Példaként: Forrás: Kovács, 2021.


Példaként: Forrás: URL2.


Példaként: Forrás: A táblázatot a szerző készítette.

 

További információk

Kérjük, az idegen nyelvű ábrák szövegét fordítsák le magyar nyelvre, vagy mellékeljék az idegen szavak fordítását. Magyar szövegkörnyezetben tizedesvesszőt használjanak, ne tizedespontot, a cikkben használt idézeteknél mindig jelöljék azok forrásait. Ha a szerző nem saját illusztrációit használja, akkor fel kell tüntetni annak forrását. A szerző feladata és felelőssége, hogy kiderítse a copyright tulajdonosát, és amennyiben az nem szabad felhasználású, engedélyt szerezzen a közléshez. Valamennyi tudományos folyóiratban megjelent cikk esetében a közlés elengedhetetlen feltétele a szerző(k) nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a közölt tanulmány saját szellemi alkotásuk és tulajdonuk. A szerzői nyilatkozatot a Szerzői Nyilatkozat almenü megnyitását követően tudja kitölteni.
 

Felhasznált irodalom

A hivatkozások jegyzékét mindig a közlemény végén, ábécérendben szükséges megadni. A felhasznált irodalomban, valamint a lábjegyzetekben legfeljebb az irodalomjegyzékre vonatkozó utalások lehetnek.

Amennyiben azonos szerző(k)től ugyanazon évben több tanulmányra hivatkoznak, akkor a közleményeket az évszám után írt a, b, c stb. jelekkel kérjük megkülönböztetni mind a szövegközi hivatkozásban, mind a felhasznált irodalomban. A bibliográfiai adatoknak a szövegben és a felhasznált irodalomban egyezniük kell.

A szövegben említett személyek vagy intézmények teljes nevét kérjük az első előfordulásakor kiírni. Kérjük, az irodalomjegyzékben adják meg az idézett cikkek DOI- (Digital Object Identifier) kódját a fenti szabályok alapján. A DOI-k feltüntetése az irodalomjegyzékben kötelező. A CrossRef ügynökség több keresőt is biztosít saját adatbázisához, amelyek segítségével ellenőrizhető, hogy a hivatkozott irodalomjegyzékben szereplő közleményeknek van-e a CrossRef-nél regisztrált DOI azonosítója. Javasoljuk, hogy https://doi.crossref.org/simpleTextQuery internetes oldalt használják a szerzők a DOI azonosítók keresésére, mivel ez egy havi 5000 db korlát mellett igénybe vehető szabadszavas kereső, ahol akár az egész irodalomjegyzék bemásolható egy keresésbe.
 

Angol nyelvű cikkek esetében a felhasznált irodalomban szereplő hivatkozott magyar nyelvű közlemények címét angolul is kérjük megjeleníteni. 

Példaként: 

Ritecz Gy. & Sallai J. (2016). A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0 [Trends, reasons and management of migration]. Hanns Seidel Alapítvány.

Sallai J. (2013). A határrendészet első kézikönyve [The first manual of border control] In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A modernkori magyar határrendészet száztíz éve [Hundred and ten years of modern Hungarian border control] (pp. 35-52). Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozata.


Recenzió

Könyvismertető a szakfolyóiratokban szokásos formában és tartalommal kerül közzétételre. A Belügyi Szemle kb. 8.000-12.000 karakteres ismertetőket vár. A szerző(k) az elemzésben törekedjen a szaktudományos értelmezésre és közérthető fogalmazásra.

Kérjük, hogy az ismertetett mű kiadójától szerezzen be jó minőségű címlapfotót, amelyet a fokozott figyelemfelkeltés érdekében szintén megjelentetünk. A könyvészeti adatokat – szerző, szerkesztő, összeállító stb., teljes cím, (sorozat), kiadás helye, kiadó, évszám, összoldalszám – a szöveg végén, zárójelben kell feltüntetni. Egyebekben ugyanazok a követelmények érvényesek a recenziókra, mint a tanulmányokra.
 

A kézirat leadása

Havi folyóirat lévén a Belügyi Szemle tördelt levonatokat nem küld a szerzőnek, de elfogadás előtt elküldi egyeztetésre közleménye szerkesztett példányát, amelynek áttekintését és visszaküldését kérjük két munkanap alatt teljesíteni. Amennyiben olyan kisebb nyelvhelyességi, stilisztikai javítások szükségessége merül fel, amelyek a közlemény tartalmi lényegét nem érintik, a szerző részére történő visszaküldéstől eltekintünk. Abban az esetben, ha a vaklektorálást követően a szaklektor a tanulmány átdolgozását javasolja, a szerző közleménye szerkesztett példánya mellé megkapja a javasolt változtatásokra vonatkozó jegyzéket is, megfelelő határidő kitűzése mellett. Késedelmes visszaküldés esetén a közlemény megjelentetése a tervezett időponthoz képest jelentősen csúszhat. Amennyiben ezeket figyelembe véve a közlemény átdolgozása megtörténik, abban az esetben sor kerül annak megjelentetésére.
 

Leadási határidő

A folyóiratok tervezetten minden hónap 15-ig jelennek meg. A kéziratok leadása folyamatos. Kérjük a szerzőket, hogy vegyék figyelembe, hogy a beküldött kéziratok megjelenésének átfutási ideje 3-6 hónap, figyelemmel az éves és a féléves laptervre.

Az esetleges észrevételeket, kérdéseket a szerkesztoseg@belugyiszemle.hu e-mail címre várjuk.

222