Interdiszciplináris Drogszemle II. évfolyam 1. szám

A Science folyóirat online kiadásának szerkesztői évről évre kiválasztják azokat a tudományos híreket, amelyek valamiért a legkedvesebbek számukra – vagy azért, mert jelentős tudományos áttörésről szólnak, vagy mert az eddigiektől merőben eltérő szemléletmódot tükröznek. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának a fizika és a filozófia határterületét fürkésző felfedezése mindkét szempontból beleillett a listába. Az akadémikust az mta.hu kérdezte.

A Scientia et Securitas alapítója a Belügyi Tudományos Tanács és a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

Az új hírlevél az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnöke, Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére indult, Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében. Az első számban Kovács L. Gábor a koronavírus-fertőzés diagnosztikájáról, Kemenesi Gábor pedig a vakcinafejlesztés új mérföldkövéről ír.

Nagy örömünkre szolgál, hogy immár a negyedik különszámot tárhatjuk olvasóink elé. A Belügyi Szemle egyre jelentősebb tudományos periodikává vált a hazai tudományos kiadványok palettáján, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy évi tizenkét lapszámunkon kívül 2020-ban négy online különszámunk is megjelentetésre került.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Vavró István, jogász, kriminálstatisztikus, az MTA doktora, professor emeritus, az ELTE tiszteletbeli tanára türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegségben 2020. november 30-án, életének 84. évében elhunyt.

Információk COVID-19 tünetek esetén: mikor mit tehetünk? címmel lakossági tájékoztatót állított össze a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája és Magatartástudományi Intézete. Az anyag számos hasznos információ mellett kiemeli, hogy a COVID-19 okozta egyes tüneteket miként tudjuk otthon kezelni, és milyen panaszok fellépése esetén van szükség azonnali segítségre és a mentő hívására.

Fertőzöttség a közoktatási intézményekben, koronavírus-szennyvízvizsgálatok, BCG-oltás, vérplazmakezelés, vakcinafejlesztések, gyógyszeres kezelési lehetőségek, hazai kutatások: egyebek mellett ezekkel a témákkal foglalkoztak annak a tanácskozásnak az előadói, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek.

A november 16-án a Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett Vakcinák, tesztek és protesztek című virtuális kerekasztal-beszélgetés középpontjában a koronavírus-járvány megállításához szükséges lépések álltak. Olyan fontos témákat tárgyaltak a résztvevők, mint a vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság kérdése az oltásellenes hangulatban vagy a súlyos megbetegedések immunológiai okai.