Rólunk

teszt

oldalcim

Rólunk

Szavazás cím

A Belügyi Szemle a Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóirata – néhány névváltoztatással – több, mint hatvan éve kiemelkedő szerepet tölt be a magyar tudományos közélet folyóiratai között. A lap 1953-ban indult Rendőrségi Szemle címmel. Küldetése szerint a folyóirat elsődleges feladata az volt, hogy összegezze mindazt a tapasztalatot, amelyet a rendőrségi munka gyakorlata eredményezett. 1963-tól Belügyi Szemle, 1991–1994 között Rendészeti Szemle, majd 1995-től Belügyi Szemle, 2006–2010 között újra Rendészeti Szemle, 2010 júniusától ismét Belügyi Szemle címmel jelent meg. 1953-tól 1984-ig kisebb megszakításokkal dr. Déri Pál főszerkesztő neve fémjelezte a Belügyi Szemlét, 1985-től dr. Finszter Géza, 1989-től dr. Rácz Lajos vette át a főszerkesztői széket. 1991-ben dr. Szabó Endre, 1992-ben dr. Szikinger István, 1993-ban dr. Dános Valér, 1994-től dr. Korinek László volt a folyóirat főszerkesztője.

A 2019-es év meghatározó időszak a Szemle életében, ugyanis a nyomtatott lap mellett megjelent a Belügyi Szemle hírlevele, amely egyfajta beharangozója, ajánlója minden egyes havi lapszámnak. 2020 tavaszán elindult a Belügyi Szemle hírportálja, amely több szempontú igényt kielégítő szerkezettel rendelkezik. Egyrészt a hírportál egy vegyes használatú honlap- szerkezet, amely a folyóiraton kívül eső tartalmakat is közöl, másrészt lehetővé teszi azt is, hogy reflexió színtere legyen, vagy olvasóink szavazhatnak aktuális kérdésünkre, valamint részt vehetnek kvízjátékunkon is. A honlap megjelenésével valóban új korszak köszönt be a Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóiratának életében. A csak online felületen megjelenő Belügyi Szemle Különszám név alatt megjelenő folyóiratukban évi négy alkalommal tematikus vagy angol nyelvű közleményeknek is helyet adunk.

A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztálya, az általa felállított rangsor szerint az öt legmagasabban értékelt lap közé sorolja a folyóiratot. A lap a társadalmi devianciák, valamint a közbiztonság és a rendészet kérdéseit kriminológiai, kriminálszociológiai, büntetőjogi, rendészeti szempontból elemző, értékelő tanulmányokat közöl.
A Belügyi Szemle szellemisége mit sem változott az elmúlt hat évtized alatt. A folyóirat elsődleges célja ma is, hogy lehetőséget teremtsen a belügyi és más hazai kutatóknak, oktatóknak, doktorandusz hallgatóknak és szakembereknek a minél szélesebb körben folyó kutatási eredményeiket feldolgozó tanulmányaik, szakmai tapasztalataikat tartalmazó cikkeik megjelentetésére. A kéziratok előzetes, anonim, úgynevezett kettős vaklektorálásra kerülnek az elismert szaktekintélyekből álló lektori hálózat tagjainak közreműködésével.
A folyóirat kezdetek óta havonta jelenik meg nyomtatásban, magyar nyelven. Angol nyelvű kéziratok megjelentetésére csak a Belügyi Szemle Különszám online folyóiratában kerül sor. Az előzőkben megfogalmazott szellemiség jegyében a folyóiratban helyet kapnak azok a tudományos és szakmai közlemények is, amelyek a rendészettudomány, az állam- és jogtudomány, a társadalomtudományok, természettudományok és ezek határtudományai területeit érintik.

A folyóirat jelenleg az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály Állam- és Jogtudományi- és a II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának Pszichológiai Tudományos Bizottságának minősítési besorolása szerint a legmagasabb szintű kategóriába, az „A” kategóriába tartozik, ennek megfelelően a lapban megjelenő cikkek szerzői a lehető legmagasabb pontszámot kapják. A Szerkesztőbizottság, valamint a Szerkesztőség valamennyi tagja mélyen elkötelezett aziránt, hogy olyan szakmai és tudományos folyóiratot gondozzon, amely igazi szellemi műhelyként képes segíteni a kutatók és az oktatók tudományos karrierjének kiteljesedése mellett más szakemberek ismereteinek bővítését, frissítését és megújítását egyaránt. A lap szerkesztői mély szakmai meggyőződéssel hisznek abban, hogy a folyóirat fontos szerepet játszhat a jövőben is az oktatók és kutatók előmenetelének folyamatában, publikációs és alkotói tevékenységük megítélésében, továbbá a gyakorlati szakemberek szakmai műveltségének és felkészültségének emelésében.

thisContent

35