Epidemiológia és jogtudomány

teszt

oldalcim

Epidemiológia és jogtudomány

A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete az NKFIH által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatással összefüggésben, „Epidemiológia és jogtudomány” címmel indít a kutatóközpont által is támogatott  kutatási projektet.

 

Két dolog már most világos a jelenlegi koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az egyik az, hogy a járvány társadalmi hatásai nem maradnak el a szűk értelemben vett egészségügyi hatásoktól. A másik pedig, hogy a védekezés jelenlegi szakaszában, a hatékony védőoltás vagy gyógyszer kifejlesztéséig bizonyos orvosi intézkedések, mint a tesztelés és az ismert esetek kezelése mellett elsősorban a hatósági intézkedéseknek, normáknak, tiltásoknak és ösztönzőknek jut szerep. Ezen eszközök használata pedig természetesen számos olyan kérdést vet fel, melyet a jogtudomány tud megválaszolni. A járványügyi intézkedések egy része évszázadokra vezethető vissza, fontos azonban megvizsgálni, hogy a jelenlegi körülmények között, tekintettel a nemzetközi közlekedési hálózatokra vagy a hírek terjedési sebességére, mennyiben maradtak hatékonyak ezek az intézkedések, illetve mikor érünk el velük a kívánttal ellentétes hatást.

Ezek az intézkedések nem csak a megszokott jogszabályi kereteken terjeszkedhetnek túl, hanem sokszor jelentős mértékben eltérnek az egyes jogágak logikájától, illetve az emberi viselkedés befolyásolására alkalmazott bevett módszerektől is. A kialakult helyzetben sok esetben úgy éri például joghátrány az adott személyt, hogy az nem kapcsolódik semmilyen felróható – szándékos vagy gondatlan – magatartáshoz. Néhány példával illusztrálva: a karantén súlyos jogkorlátozó intézkedés, az intézkedés alá vont személy azonban a legtöbb esetben nem szándékosan került olyan helyzetbe, ami a karantént indokolja, viszont ha a kiesett keresetét nem tudja pótolni, nem áll érdekében a karantén alapjául szolgáló körülményeket jelenteni. A maszkviselés kényelmetlen és költséges, és elsősorban a többi embert védi a fertőzéstől, ezért az egyéni érdek ellene szól stb. Számos olyan esetet is ismerünk, ami egyenesen szembe megy az emberek többségének igazságérzettel, például az önhibájukból veszélyeztetett személyek ingyenes oltása vagy szűrése a teljes populáció védelme érdekében, vagy hogy az önhibájukból társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetőket is ingyenesen szűrjük.  

A kérdés az, hogy az ilyen új életviszonyokat a jog hagyományos vagy új eszközeivel kezeljünk-e. A Jogtudományi Intézetben 2018. szeptember 1. óta folyik kutatás „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között” címmel az NKFIH támogatásával. Ennek egyik, részben a reziliencia interdiszciplináris fogalmán, részben Jean Piaget adaptációs modelljén alapuló hipotézise az, hogy a jog az új életviszonyokat vagy asszimilálja a saját, már létező dogmatikai-jogintézményi rendszerébe, vagy pedig ez a rendszer akkomodálódik, alkalmazkodik az új életviszonyokhoz: új jogintézmények jönnek létre. Jelen kutatás lehetőséget kínál arra, hogy az NKFIH-kutatási projekt keretében alkotott predikcióinkat teszteljük.

Számos, már létező jogintézmény lehet alkalmas arra, hogy a pandémia miatt kialakult helyzetet kezelje, így felmerül, hogy például a kontaktkutatásra a bűnügyi nyomozati eljárások eszközeit alkalmazzuk, egyes ellehetetlenülő szerződéseket a clausula rebus sic stantibus elve alapján oldjuk meg, meghosszabbítsuk egy követelés végrehajthatóságát az elévülés nyugvásának szabályai szerint, alkalmazzuk a közveszéllyel fenyegetés tényállását, állampolgársági alapon engedélyezzünk ki- és beutazást. A járványügyi helyzet jelentős kihívás az egészségügyi igazgatás, az Európai Unió alapszabadságai, vagy az emberi jogok tekintetében is.

Minden esetben meg kell azonban vizsgálnunk ezeknek a tiltásoknak és ösztönzőknek a hatékonyságát, ha új környezetben alkalmazzuk őket.  Van-e például megfelelő állami kártalanítás az intézkedés alkalmazása mellett, ami együttműködésre bírja az intézkedés alá vont személyt? Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor egy adott jogrendszer nem ismer bizonyos, a jelenlegi helyzetben hasznosnak tűnő jogintézményeket, például a francia jogban ismert activité partielle/chômage technique-t, amely az időleges termeléskiesésre alkalmazható.

A kutatás a jogrendszer reagálóképességét vizsgáló NKFIH projekt tematikus struktúrájában olyan témákat vet fel mint például  a magánjog és munkajog területén a clausula rebus sic stantibus elvének érvényesülése járvány idején. A jogintézmény korábbi válságjogi jogalkotás terméke, és a körülmények lényeges megváltozása esetére enged kivételt a szerződések kötelező betartásának elve alól. Járvány idején kérdés például az igényérvényesítés akadályoztatása, elévülés (elbirtoklás) nyugvása rendkívüli körülmények esetén. A kutatás tárgyát képezheti a kártérítés és különösen a kártalanítás és kárpótlás kérdése, és ezek ösztönző hatása; a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága; az egyes munkáltatói intézkedések kapacitáscsökkentés, kényszerbezárás, iskolabezárás esetén; a kiküldetésre, külföldi munkára vonatkozó szabályok; a munkaegészségügy vagy a kormány által hozott új, rendkívüli munkaügyi szabályok stb..

A piacszabályozás és versenyszabályozás körében vizsgálható az állami támogatások rendszerének változása, a járványügyi intézkedések piactorzító hatása és ezen hatások csökkentésére tett szabályozási kísérletek vagy például a médiapiaci szabályozás problémaköre. A közigazgatási joggal foglalkozó kollégák áttekintik az egészségügyi és járványügyi szabályozás klasszikus intézményeit és a közigazgatási jogi szankciókat és eljárásokat. Az alkotmányjogi munkacsoport például a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást és ennek alkotmányos biztosítékait, illetve az egyes jogkorlátozásokat elemezheti, vagy az adatvédelem egyes vonatkozó kérdéseire koncentrál.

A büntetőjog terén a fertőzés büntetőjogi vonatkozásainak elemzése válik szükségessé: így például a testi sértés tényállásaira, különös tekintettel a kimenetek valószínűségére (például az influenza statisztikáit összehasonlítva a koronavíruséval), a felróhatóságra (a vírus jellemzőire vonatkozó ismereteket figyelembe véve) és az okozati összefüggésre (az epidemiológiai, magánjogi és büntetőjogi okozatossági elméleteket is összehasonlítva). Vizsgálandó a „rémhírterjesztésre” alkalmazható tényállások érvényesülése vagy a tudományos ismeretek közlésének jogi keretei. A kutatás fontosnak tartja az eljárási kérdések tárgyalását is, továbbá az olyan kérdések elemzését mint például az, hogy a járványügyi szabályszegés lehet-e bűncselekmény, vagy a régi és az új járványügyi szabálysértés hogyan viszonyul egymáshoz.

Az egyenlőség vizsgálata területén a kisebbségek kitettségét és speciális egészségügyi helyzetét, valamint a vonatkozó szabályozást vizsgálhatjuk, de az is felmerül, hogy a közszolgáltatások terén jelentkező esetleges diszkriminációt hogyan kezeli a jog ebben a helyzetben.

Az uniós jog és a nemzetközi jog területén felmerült a négy uniós alapszabadság korlátozásainak jogtudományi értékelése, a belső határok lezárásának jogi kérdései, az ordre public elvének alkalmazása, vagy az európai szintű járványügyi szabályozás jelenének és jövőjének jogi, jogtudományi vonatkozásai, továbbá a külső határok kérdése, a nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi kötelezettségek betartása és felfüggesztése, valamint többek között a járványügy és humanitárius jog egyes kérdései fegyveres konfliktusok esetén.

Végül a módszertani csoport elméleti megközelítésben vizsgálja az okozatosság kérdését az epidemiológiában és a jogban, a valószínűségi modelleket és jogi relevanciájukat, a kauzális attribúció (oktulajdonítás) és az eljárásjog egyes kérdéseit. Elemzi a szakértői vélemények becsatornázását a jogi eljárásokba, a bizonyosság különböző szintjeit, amelyre a jog épít. Felmerül továbbá szakmai protokollok jogszerűségének kérdése, az igazságról alkotott elképzelések alakulása a jogban és az epidemiológia hatékonysága, érdemes kitérni a járványügy jogtörténetére vagy például a mesterséges intelligencia alkalmazása és az eredményekhez fűzhető jogkövetkezmény kérdésére éppúgy, mint a jogállamisági indexek korrelációjára az epidemiológiai mutatókkal.

A kutatás első fázisában a hatályos jogot vizsgáljuk analitikus és dogmatikai módszerekkel történeti és összehasonlító kontextusban, és az eredményeket a szűk időkeret miatt elsősorban ezen a JTI blogon és az MTA Law Working  Paper sorozatban műhelytanulmányok formájában tesszük közzé. A TK Jogtudományi Intézetének távlati terve az, hogy a kutatásban alkalmazzuk a legújabb kvantitatív és kvalitatív empirikus módszereket is, illetve a matematikai és hálózati modelleket is, és ezen epidemiológiai modellek előrejelzései alapján vizsgáljuk az egyes intézkedések hatékonyságát és jogi korlátait. A kutatás a helyzet kapcsán felmerülő és megválaszolandó jogi kérdések és az alkalmazható, alkalmazandó jogtudományi módszerek vizsgálatával hozzá kíván járulni a számos intézményben és fórumon megindult közös gondolkozáshoz is.

 

Kutatási eredmények

 

Blogbejegyzések:

Lőrincz Viktor Olivér: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: bevezetés

Hungler Sára: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: az álláshelyek megőrzése válság idején

Bencze Mátyás, Ficsor Krisztina: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdései

Lőrincz Viktor Olivér: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: a rövidített munkaidő francia modellje

Bárd Petra: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány: gyűlölet-bűncselekmények a járvány idején

 

Műhelytanulmányok:

Ambrus István: A koronavírus-járvány és a büntetőjog

Hollán Miklós: Bolyongás a járvány (büntetőjogi) fogalma körül

Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái

 

Médiamegjelenés:

Hungler Sára A tudás (és a) hatalom műsorban a Tilos Rádióban

Ambrus István műhelytanulmányát hivatkozza az Index.

Hungler Sára blogbejegyzését idézi a Pesti Hírlap

Lőrincz Viktor bevezetőjét idézi a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Hungler Sára blogbejegyzését idézi a szakszervezetek.hu

 

Forrás: https://jog.tk.mta.hu/epidemiologia-es-jogtudomany

thisContent

397