Kovács László dandártábornok, tudományos rektorhelyettes kezdeményezésére workshopot rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület Zrínyi Termében. A résztvevők – a többi között egyetemünk fejlesztési rektorhelyettese, a tudományos dékánhelyettesek, a doktori iskolák vezetői, az egyetemi folyóiratok főszerkesztői – négy előadást hallgattak meg, majd kerekasztal-beszélgetést folytattak az előadókkal. Az esemény célja, hogy párbeszéd kezdődjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ezekről a kérdésekről, amelynek eredményeként egy korszerű, konszenzuális tudományos stratégia alakulhat ki.
Kovács László köszöntőjében kiemelte: a diskurzus apropóját a Magyar Tudományos Akadémián tavaly októberben megjelent, a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című dokumentum adja. A jelentés egy akadémiai bizottság munkája, amelynek elsődleges célja a kutatási eredmények bemutatásával kapcsolatban észlelt torzulások, különösen a predátor-gyanús folyóiratok és kiadók tárgykörének vizsgálata volt, valamint részletesen tárgyalták a jelenkori publikációs gyakorlatok és a tudományos teljesítmény mérésének kérdését is.
Az ad hoc akadémiai bizottság tagja volt Halmai Péter, az NKE egyetemi tanára, az MTA rendes tagja, az Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya elnöke, aki előadásában először a megváltozott kiadói gyakorlatokat mutatta be a tudományos, szakmai társaságoktól a monopolhelyzetbe kerülő profitorientált vállalkozásokon át az open access kiadói modellekig. Kitért a jelenleg tapasztalható kihívásokra és kockázatokra, mint például a túl gyors és megkérdőjelezhető minőségű bírálati folyamatokra, a publikációk számának robbanásszerű és követhetetlen gyarapodására, a többszerzős cikkek és többszörös affiliáció kérdésére, valamint a predátor vagy parazita folyóiratok megjelenésére. Az akadémikus ismertette azokat a szempontokat, amelyeket a bizottság figyelembe vett az ajánlás elkészítésekor a rossz gyakorlatot folytató kiadók vonatkozásában. Ilyenek például a kizárólag gold open access modellben megjelelő lapok, a gyors és csakis online közzététel, a profilok elmosódása és a multidiszciplinaritás túlzott jelenléte, az indokolatlanul sok különszám és a megaportálok kialakítása.
Mészáros Zoltán, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója előadásának elején a tudományos publikációs tevékenység SJR alapú értékelésének kockázatait sorolta fel mint a folyóirat-központúság, a retrospektív jelleg és a kiadók mérésre gyakorolt jelentős befolyása. Az egyetem minőségi publikációs kibocsátását 2012– 2023 között bemutató grafikonokon összegyetemi és karokra bontott adatok is szerepeltek, ahogy a publikációk hozzáférési módjai is. Láthatóvá váltak az egyes kari kutatási dinamikák az egy kutatóra jutó minőségi publikációk számának, valamint a karok összteljesítményének ismertetésével. Bemutatta a konzorciumi read and publish szerződésekhez való csatlakozás mentén a beépült APC-díjak miatt megtakarított összegek mértékét, valamint a publikációs kibocsátás kiadónkénti megoszlását is. A főigazgató felvázolta az egyetem minőségi publikációinak vonatkozásában a norvég lista hatását, kiemelve néhány kockázati tényezőt, egyebek mellett, hogy a tavalyi évben a minőségi publikációk 31 %-át a listán nem szereplő folyóiratokban közölték. Hangsúlyozta az Egyetemi Könyvtár növekvő szerepét a kutatási módszertanok oktatásában, a folyóirat-ajánlásokkal és a predátor-folyóiratok kiszűrésével kapcsolatos konzultációk, valamint az egyetemi folyóiratok nemzetközi láthatóságának növelésével kapcsolatos további feladatvállalások szükségességét. Mészáros Zoltán összegzésében a nemzetközi tudományos kapcsolatok tudatos tervezését, valamint a minőségi kutatások ösztönzését javasolta.
Sasvári Péter, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék habilitált egyetemi docense előadásában a norvég lista alkalmazásának előnyeit és hátrányait vette górcső alá. Bemutatta az általános publikációs kényszer, különösen a pályázati forrásból megvalósuló kutatások mentén jelentkező nyomás miatt kialakult kiadói gyakorlatokat, majd példákkal illusztrálva ismertette a norvég lista követelményrendszerét. Praktikus javaslatokat fogalmazott meg a szerzők részére a publikációs felületek kiválasztásában – ilyenek az MTMT-be feltöltött folyóiratlistán keresztül a kiválasztott periodika ellenőrzése, valamint a gyanús folyóiratok azonosítása különböző jegyek alapján: ha a cikkeknek nincs DOI-azonosítójuk, a folyóiratnak nincs valós ISSN-száma, a folyóirat szerkesztősége túl kicsi és túl homogén, nincs elérhetőség, a folyóirat publikálása nem OJS-rendszerben történik, de legalább ennyire fontosnak tartja azt is, hogy az adott lapról hogyan nyilatkozik a tudományos közösség stb.
A záró előadást Demeter Márton, a Tudománystratégiai Iroda vezetője, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Társadalmi Kommunikáció Tanszék egyetemi tanára, a Tudománystratégiai Iroda vezetője tartotta. Bemutatta a tudományos teljesítménymérések jelenlegi nemzetközi helyzetét, megemlítve a témával kapcsolatos manifesztumok túlsúlyát, illetve a peer review-n, azaz szakértői bíráltatáson alapozott értékelések túlzottan szubjektív voltát, szembeállítva ezt a kvantitatív tudománymetriával. Demeter Márton felvázolt lehetséges irányokat is, mint pléldául a narratív önéletrajzok és bibliometriák megjelenése, majd bemutatta az ezekben rejlő veszélyeket. Véleménye szerint paradigmaváltó időszakot élünk, amelynek jellemzője a decentralizáció, mert a korábban megismert, angolszász túlsúlyú szcientometriát felváltja az egyre jelentősebb kínai és spanyol ajkú népek gyakorlata, ahol például a teljesen ingyenes hozzáférés és publikálás (diamond open access) modell valósul meg, sőt, a szerzők díjazása is jelentős. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár igazodni kell az Akadémia ajánlásaihoz, folyamatosan figyelni kell a külföldi trendeket és ezeket saját kulturális kontextusba szükséges helyezni. „Kutatóként és stratégaként a jövőben kell gondolkodni” – zárta beszédét a Tudománystratégiai Iroda vezetője.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során részben az elhangzottakra történő reflexiók hangzottak el, de szóba kerültek az egyetemi folyóiratokkal kapcsolatos feladatok is.
Kovács László dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, a workshop szervezője és moderátora hangsúlyozta a kutatások ösztönzésének fontosságát, valamint a kommunikáció szükségességét a tudományos stratégiával kapcsolatban, amelyet taktikai, műveleti és stratégiai síkon is összhangba kell hozni.
Fotó: Szilágyi Dénes