Jubileumi, 30 éves évfordulóját ünnepelte március 21-22-én a Kaposvári Jogi Beszélgetések rendezvénysorozat, amelynek köszönhetően az elmúlt három évtizedben 77 előadótól 206 előadást hallgathatott meg az érdeklődő szakmai közönség a hazai jogtudomány legjelesebb képviselőitől.
Az ünnepi program második napján, ahogy az elmúlt években is, a Kúria elnöke is részt vett. Dr. Varga Zs. András előadásában idén a rendkívüli jogorvoslatok a jogerőre gyakorolt hatását elemezte, megvizsgálva a jogerős ítélet bírói jellegű felülvizsgálatát végző hazai és nemzetközi fórumok szerepét a folyamatban.
Ennek kapcsán hangsúlyozta: szükség van a legfelsőbb bíróságok, így a magyar Kúria felülvizsgálati szerepének átértékelésére és ez a felülvizsgálat, mint jogorvoslat rendkívüliségének erősítését igényli.
„A jogegységi panasz, a korlátozott precedens rendszer, majd ennek eredményeként logikai szükségszerűségként a jogegységi eljárás átalakítása, és a felülvizsgálati okok hozzáigazítása ehhez értelmezhető úgy, mint az egyetlen kizárólag a legfelsőbb bíróságra bízható feladat kiemelése. A bíróságok jogértelmezési egységességének biztosítása ugyanis az egyetlen feladat, amit biztosan, végérvényes, hosszútávú értelmet ad a Kúriának mint az Európai Unión belül tagállami legfelsőbb bíróságnak” – jelentette ki a Kúria elnöke.
A jogegységesítésről szólva dr. Varga Zs. András kiemelte, hogy a felülvizsgálat során a Kúria tanácsai maguk kezdeményeznek előzetes döntéshozatali eljárást a jogegység érdekében, amivel folyamatosan tisztítják, egyértelműsítik a joggyakorlatukat.
A Kúria a tapasztalatok szerint a jogerős ítéleteket az esetek többségében hatályában fenntartja, ily módon a felülvizsgálat ténylegesen rendkívüli jogorvoslatként funkcionál.
„A Kúria jogegységesítő feladatának előtérbe kerülésével a valóban rendkívüli esetekre korlátozódó felülvizsgálat hozzájárul ahhoz, hogy a jogerő visszakapja eredeti súlyát: azt csak egészen kivételesen, az alkotmányos igazságszolgáltatással összeegyeztethetetlen jogellenesség esetén töri – mert csak ekkor törheti – át rendkívüli jogorvoslat. Ennek eredménye, hogy az elsőfokon ítélkező bíró, kivételesen bírói tanács is visszanyeri tekintélyét: a jogviták előttük dőlnek el. Azon rendszerinti formában csak a rendes jogorvoslatot gyakorló másodfokú bíróság változtathat. Mindenki más csak kivételesen, rendkívüli módon” – zárta előadását a Kúria elnöke.
Budapest, 2024. március 25.