Karunk Rendészetelméleti- és történeti Tanszéke törekszik arra, hogy profiljának megfelelően évente két konferenciát szervezzen, tavasszal, és ősszel. A legutóbbi két tudományos tanácskozás tanulmánykötete már olvasható a világhálón.

A korábbi években és a közeljövőben is arra törekedtünk, törekszünk, hogy a hagyományos történelmi kronológiának megfelelően bemutassuk egy-egy korszakban a rendőrség működését. A 2018. évi Tudomány Hónapjához kapcsolódóan a „Zenebona, csoportosulás, lázadás, tömegdemonstráció kezelése, razziák a múltban és jelenben” címűt követően a 2019-es tavaszi „A Rendetlenség rendje. Őrségek, gárdák, különítmények és szabadcsapatok rendvédelem 1918–1922” konferencia megtartásának dátuma – március 21. – már előre jelezte, hogy melyik időszakról lesz szó. A rendszerváltás előtt a közoktatásban (is) szocializálódott polgártársainknak a dátumról rögtön beugrik a ma már kis betűvel írandó – de a történelemben még utalhatunk a múltra – Tanácsköztársaság 133 napja.

Ma már tudjuk, hogy nem minden volt annyira dicsőséges, mint ahogy tanították. Ezért nem véletlen, hogy emlékezetpolitikai labirintusunk egyik tekervényes részét ez a korszak adja, jelenti – mint erre néhány előadás is, illetve pusztán időszakainak jelképei; a sokszínű őszirózsa, egyen-vörös szegfű, majd patyolatfehér darutoll is utalnak. Nemcsak a néhány hónapot jellemezte a „rendetlenség, káosz rendje” – ezzel a munkacímmel folyt a konferencia szervezése –, hanem a következményeket is: vörösterrorra fehérterror, benne a Lenin fiúk és a fehér tiszti különítmények okozta borzalmak.

Ezen keresztül jutunk el egy kitekintéssel a szocializmus időszakához, amikor a rendőrség – és a szervezetébe integrálódott állambiztonság – kevésbé brutális módon, de durván akadályozta meg minden önálló gondolat és tett nyilvános kifejeződését. Napjainkban sem problémamentes a csoportosulások, békésnek tekinthető lázadások rendőri kezelése, de a társadalom terrorizálásáról nem beszélhetünk. A rend fenntartását szolgáló vízágyú és lovasrendőrség továbbra is rendelkezésre, bevetésre készen áll; de alkalmazásuk egyre inkább a sport rendezvények, azon belül szinte kizárólag a labdarúgó mérkőzések után elő-előforduló randalírozások, rendzavarások megfékezésére szolgál.

A konferenciához kapcsolódó, köthető előadások szöveges formában a tanszék vezetőjének, prof. Dr. Sallai János rendőr ezredesnek köszönhetően kerülnek fel kötet formájában a Rendőrség Tudományos Tanácsa web lapjára elektronikus könyvként. Az RTT részéről Németh József és Gaál Gyula r. ezredesek nyújtanak segítséget, míg az RTK részéről Palló József bv. ezredes, tudományos dékán-helyettes segíti a tanszék ezirányú tevékenységét. És feltétlen meg kell említeni Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagyot, aki mindig segítette a tanszék történelem tárgyú megjelenéseit és aktív résztvevője a konferenciáknak is.

A kötet felhasználói között azonban első helyen az RTK hallgatóit kell megemlíteni. Akik nemcsak egyre aktívabban kapcsolódnak be a konferenciák szervezésébe és lebonyolításába előadóként is – pl. Szent György Szakkollégium –, de szintén inspirálólag hat rájuk önálló kutatásra, mint tudományos diákköri-dolgozat, szakdolgozat-téma.

Nagyon fontos kiemelni – amit a kötet tartalomjegyzéke is tükröz –, hogy igyekszünk nyitni a nemzetközi rendészettörténeti és –elméleti folyamatok értékelése mellett a különböző kutatóhelyek felé, munkatársaikat felkérve előadás megtartására. És természetesen nagy örömmel fogadjuk a rendészeti területen dolgozó kollégák részéről egy-egy előadás vállalását, felkérés elfogadását.

A következő évekre már megvannak a konferencia és kiadvány tervek, ez utóbbiak nemcsak rendészettörténeti, hanem rendészetelméleti témákban is. 2020-ban két rendészetelméleti munka megjelentetését tervezzük a történeti kötetekhez hasonló módon.

A „Rendészettörténeti tanulmányok 2.” elérhető: http://www.bm-tt.hu/rtt/index.html

Szöveg: Tarján Gábor, Deák József

Címlapkép: http://www.bm-tt.hu/rtt/index.html

Forrás: https://rtk.uni-nke.hu/hirek