Hallgatók kutatásainak bemutatásával folytatódott az Európai Kiberbiztonsági Hónap rendezvénysorozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az eseményen szó volt például a koronavírus kibertérre gyakorolt hatásáról, a társkereső alkalmazások biztonsági kockázatairól, vagy a drónok adatvédelmi hiányosságairól.
A kiberbiztonsági tudatosság növelését célzó programsorozat második állomásán az NKE hallgatói mutatták be kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásaikat, melyeket az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében végeznek. A Kiberbiztonsági Kutatóintézet által szervezett esemény házigazdája Bányász Péter, a Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék adjunktusa volt, aki motivációjukról és kutatási eredményeikről kérdezte a résztvevőket. Szakos Judit disszertációjában az üzleti inkubáció állami támogatásával foglalkozik. A doktorandusz hallgató szerint az innováció nem csak a vállalkozói sikerből fakad, hiszen az állam is jelentősen támogatja ezt a tevékenységet. Kiemelte, hogy például a Szilícium-völgy kialakításában is nagy szerepet vállalt az állam. Az online beszélgetés során számos olyan téma került szóba, amely az emberek mindennapjaira is hatással van: Nimsz Vivien a társkereső alkalmazások biztonsági kockázatairól beszélt, Katona Gergő a koronavírus kibertérre gyakorolt hatását vizsgálja, míg Boglyos Sándor kutatásával arra keresi a választ, miképpen tudja az e-sport népszerűsíteni a fiatalok körében a Magyar Honvédséget. Hankó Viktória a drónok (pilóta nélküli légi járművek) adatvédelmi hiányosságait tárta fel. Elmondása szerint nem mindegy, hogy ki, hol és milyen szándékkal repteti a drónját. „A legnagyobb probléma velük a nem megfelelő adatkezelés, így bárki tudtán kívül áldozata lehet a megfigyelésnek”- fogalmazott a hallgató. A témák sorából nem maradhatott ki a sokat vitatott 5G kérdésköre sem: Lendvai Tünde és Szőke Ágoston a vezetéknélküli távközlési hálózatok 5. generációjának biztonsági kihívásait vizsgálják, s többek között elmondták: „a magas adatátviteli sebesség új távlatokat nyit meg a virtuális valóságban”. A beszélgetés egyebek mellett rávilágított arra, hogy az 5G miként segítheti elő az okosvárosok, okos mezőgazdaság, az ipari automatizáció vagy a távműtétek megvalósulását.
„Rengeteg olyan dolog van, ami fejlesztésre szorul társadalmi szinten, erre erősített rá az egyetemen végzett kutatás is” – reflektált méréseire Dub Máté alapszakos hallgató, aki a kiberbiztonság humán aspektusait vizsgálja. Például azt, hogy mennyire könnyen férhetnek illetéktelenek a felelőtlenül megosztott információkhoz. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagja úgy véli, hogy az állami szférában dolgozók különösen jó célpontok, ugyanis rajtuk keresztül védett rendszerekhez is hozzáférnek arra jogosulatlanok. Kiss Adrienn a kritikus infrastruktúrák kitettségéről szólt. A kiberbiztonsági mesterképzés hallgatója a koronavírus nyomán kihirdetett különleges jogrendi helyzet idején vizsgálta a létfontosságú intézmények alkalmazkodóképességét az új szabályokhoz, most pedig azt, hogy ezek a veszélyhelyzet lejárta után milyen formában épülnek be az intézmények adatkezelési rendszerébe. Magyarország 2016 óta minden évben csatlakozik az európai kampányhoz, idén pedig rendhagyó keretek között, online eseményekkel hívja fel a figyelmet a kiberbiztonsági tudatosság fontosságára.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek