Cél: Az emberkereskedelem komplex jelensége a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás mellett az úgynevezett egyéb célút is magában foglalja. A legtöbb nemzetközi és hazai kutatás a szexuális kizsákmányolás jellemzőivel foglalkozik, de szót kell ejteni arról is, hogy az utóbbi években a munkáltatással összefüggő kizsákmányolásról is születtek publikációk. Az alábbiakban az egyéb kizsákmányolás körébe tartozó cselekményekről, különösen a jogellenes cselekményekkel összefüggő kizsákmányolásról olvashatnak. Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított cselekmények nemcsak bűncselekmények, de annak nem minősülő szabálysértések, illetve egyéb cselekmények lehetnek (adó- és munkaügyi). A közös bennük az, hogy ezeket az áldozatok az esetek többségében maguktól, önként nem követték volna el, azokra a kizsákmányolóik bírták rá vagy kényszerítették, erőszakkal és/vagy fenyegetéssel. Ezen cselekményekről kriminológiai megközelítésben szól a szerző, utalva arra, hogy a büntető anyagi és eljárásjogi szempontok a büntetőeljárásban esetenként értékelendők.
Módszertan: Az alábbiakban az Országos Kriminológiai Intézetben 2023-ban zajló kutatás részeredményeiről olvashatnak, amely során a hazai és a nemzetközi szakirodalom kerül feldolgozásra, illetve szakértői interjúk és az iratelemzések első eredményeit összegzi a szerző egy eset bemutatását követően.
Megállapítás: Az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolás során különösen magas a látencia, igaz ez a kényszerházasságra, a tiltott örökbefogadásra és a szervkereskedelemre. Az emberkereskedelem áldozatai által, jellemzően rábírás hatására megvalósított jogellenes cselekmények a nemzetközi jellemzőkhöz hasonlóak; a vagyon elleni és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett azonban szólni kell a szabálysértésekről is: a tiltott prostitúcióról, a koldulásról és a különböző egyéb cselekményekről.
Érték: Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított jogellenes cselekményekről hazánkban korábban kevés szakirodalom szólt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a jelent tanulmány, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy ezekről a jogalkalmazók számára, képzések során további ismeretek átadására kerüljön sor.

Cél: Ebben a tanulmányban a 2022 tavaszán rendelkezésre álló ismereteket összegezzük az emberkereskedelemmel összefüggésben, különösen azokat az eseteket, amelyekben gyermekkorú sértettek voltak. A demográfiai adatok szerint Magyarországon a születésszám csökken, 1981 óta (kisebb-nagyobb megtorpanásokkal) évről évre egyre kevesebb gyermek születik, s akik megszülettek, emiatt még inkább védendők, megóvandók. A gyermekek kiszolgáltatottak, leginkább nekünk, felnőtteknek. Születésük pillanatától bíznak abban, hogy óvni, gondoskodni fognak róluk, ez szükséges az egészséges fejlődésükhöz is. A családtagjaik részéről elszenvedett szexuális kizsákmányolás, bántalmazás különösen hosszú ideig tartó szenvedést okoz, és hosszantartó hatást fejt ki, amelynek árát nemcsak a sértett, de a társadalom egésze is megfizeti.
Módszertan: A tanulmány a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása. A jelenség bemutatása statisztikai adatok segítségével készült, kriminológiai és nem gyermekjogi szempontból.
Megállapítások: A gyermekkereskedelemmel kapcsolatban kevés hazai tanulmány jelent meg, kevéssé láthatók a 18 év alatti sértettek a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás szempontjából. A szexuális kizsákmányolás áldozataivá főként lányok, míg a munkacélúévá inkább fiúk válnak a statisztikai adatok alapján, ennek ellenére a fiúk szexuális kizsákmányolásáról is szólni kell. A 18 év alattiak sérelmére megvalósított kizsákmányolási célzatú bűncselekmények többségét főleg nem a családtagok valósítják meg, bár sajnálatosan az is előfordul.
Érték: A gyermekkereskedelemmel kapcsolatban kevés hazai összegzés készül: az alábbiakban a szexuális mellett, a munkacélú kizsákmányolásról is szót ejtünk. Ez a tanulmány csak az első lépés, a kutatás tovább folytatódik majd az ellátórendszer tagjaival készített interjúkkal.

2020 kiemelkedő év volt a hazai emberkereskedelem elleni fellépésben: fontos jogszabályi változások mellett hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia. Ugyanakkor ez volt az az év, amikor meg kellett tanulnunk, hogy egy parányi kórokozó hogyan változtatja meg egyik napról a másikra az életünket. 2020 márciusától jelen sorok írásáig a koronavírus-világjárvány negyedik hullámát éljük Magyarországon: a társadalmi, gazdasági hatásainak vizsgálata emiatt különösen nehéz. Korántsem látjuk a járvány végét, az egyes hullámoknak más és más hatásai voltak, ezek feltárása, megismerése hosszabb időt igényel.
Cél: Ebben a tanulmányban a 2021 őszén rendelkezésre álló ismereteket összegezzük, kifejezetten az emberkereskedelemmel összefüggésben, kiemelve, hogy ezek részben hipotézisek, amelyek igazolása vagy cáfolata a következő évek feladata lesz. 2021 őszére az emberkereskedelem tényállása alapján indult ügyek számának emelkedése számottevő, felmerül a kérdés azonban, hogy ennek okai miben keresendők. Van-e, lehet-e kapcsolat a világjárvánnyal, illetve mi a tapasztalat a gyakorló szakemberek, áldozatok szemszögéből?
Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozása mellett mélyinterjúk készültek emberkereskedelem áldozataival.
Megállapítások: A 2020 óta tapasztalható ügyszám emelkedés a 2018 óta ezen a területen, ám különböző szerveknél (ügyészség, rendőrség, gyermekvédelem) közel egy időben elinduló folyamatok eredménye, és egyelőre a számokban a pandémia hatása nem mutatkozik meg, bár a módszerek változása már tetten érhető.
Érték: A járvány emberkereskedelemre gyakorolt hatásainak első összegzése a nemzetközi szervezetek anyagaiban már olvashatók, de országspecifikus, a hazai megközelítést tartalmazó még nem készült. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjnak köszönhetően további interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések során folytatódik a világjárvány emberkereskedelemre tett hatásának vizsgálata.

Az emberkereskedelem jelenségével foglalkozó tanulmányok és az azok alapját szolgáló kutatások fókuszában jellemzően a szexuális kizsákmányolás áll. Sajnálatos tény, hogy hazánkban a munkacélú, munkáltatással összefüggő kizsákmányolásra kevés figyelem hárul, nem beszélve az úgynevezett egyéb célúról (mint a szervkereskedelem vagy a kényszerházasság). Az alábbi tanulmány rövid elméleti bevezetőt, majd a statisztikai adatok ismertetését követően igyekszik a munkáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekményeket tipizálni, egy ügy összetettségét szemléltetni.
Cél: Az elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalat szintézise, egy eset rendőrszakmai szempontú elemzésén keresztül a nehézségek, lehetőségek, a proaktivitás bemutatására kerül sor.
Módszertan: A statisztikai adatok elemzése, nemzetközi szakirodalom feldolgozása és egy ügy részletes ismertetése képezi tanulmányunk alapját.
Megállapítások: A közösség szerepe rendkívül fontos a munkacélú kizsákmányolás elleni küzdelem során: felismerjék a jelenség jellemzőit, és ha azokat észlelik, arról a rendőrséget értesítsék. A sikeres felderítéshez néhány dolog rendkívül fontos: a lakosság körében a tudatosságnövelés, a segítségnyújtás módjainak ismertté tétele. Emellett a rendőri szervek közötti információáramlást, a rendelkezésre álló információk megfelelő elemzését, értékelését szükséges kiemelni ahhoz, hogy ezekben sikeres legyen a nyomozás.
Érték: A munkacélú kizsákmányolás elméleti és gyakorlati szempontú megközelítése, amely a proaktivitás erősítésében, az ügyek sikeresebb felderítésében, nyomozásában segítség lehet.