Cél: A szerző a Hollandia és Magyarország között 1993 és 1995 között megvalósult Rendőri Együttműködési Programot mutatja be. A program és az értékelő vizsgálati jelentés megismerésével képet kaphatunk a nemzetközi kapcsolatoknak a rendszerváltozás utáni rendőrség átalakulásában játszott szerepéről, arról, hogy a holland rendőrök milyennek látták a korabeli magyar rendőrség működését, és milyen vezetői vélemények övezték az együttműködést.
Módszertan: A cikk a programról született értékelő vizsgálat levéltári kutatás során fellelt dokumentációjának elsődleges forráselemzésén alapul, melyet releváns hazai szakirodalmi források egészítenek ki.
Megállapítások: A nyílt és kritikus szellemben íródott értékelő jelentés vizsgálata alapján megállapítható, hogy noha a magyar rendőrség vezetői kellő alapossággal ismerhették meg a civil közigazgatásba illeszkedő, lakossághoz közel álló, decentralizált holland rendőrség működését, mégis elzárkóztak a hasonló elveket szem előtt tartó magyar átalakítástól. A jelentés megismerése alapján megfogalmazódik a TC Team Consult vizsgálat átfogó kutatásának igénye.
Érték: Az értékelő jelentés kordokumentumként jól illusztrálja a rendszerváltozás rendőrségének problémáit, és muníciót adhat a rendőrségi reformok jövőbeni kutatásaihoz.

Cél: A körzeti megbízotti szolgálat történetét feldolgozó cikksorozat utolsó eleme a rendszerváltozástól eltelt időszakot vizsgálja. A cikk célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszak demokratizálódási folyamatai milyen módon hatottak e szolgálati formára.
Módszertan: Elsősorban a lakossággal és a helyi önkormányzatokkal való viszony, valamint a bűnügyi szolgálati feladatok mint indikációk mentén vizsgáljuk a tárgyalt időszakot. Eredményeinket a korabeli szakirodalom és a normatív rendelkezések összevetésével állapítottuk meg. Ezen kívül támaszkodtunk saját megfigyeléseinkre is.
Megállapítások: Eredményeinkből megállapítható, hogy a szolgálati forma 1978-ra elérte e cikk megírásakor is meglévő formáját. A lakossággal és a helyi politikummal való kapcsolattartás azonban a rendszerváltozás idejétől kezdve egyre inkább háttérbe szorul. Ugyanez mondható el a bűnügyi szolgálati feladatokról is, és általában véve a körzeti megbízotti szolgálatra jellemző komplexitásról is.
Érték: Megállapításaink alapján szükségesnek látszik a szolgálati forma reformja, máskülönben a léte is megkérdőjelezhetővé válik.

A kötet előszavát Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, „Tisztelet az olvasónak és a közigazgatásnak!” felszólítással kezdi. A szerzők szándékával megegyező módon megalapozottnak értékeli a hiánypótló kifejezés használatát, mert „ilyen típusú hiteles szakkönyv még nem készült a Belügyminisztérium 1989–1994 közötti rendszerváltoztató és modernizációs korszakáról”. Írásában kitér arra, hogy a könyv szerzői kettős szerepet vállalva egyrészt a belügyi közigazgatásra ható társadalmi-állami folyamatokat, másrészt a belügyi igazgatás egyes részterületeinek gyökeres átalakulását mutatják be, megélt tapasztalataikon keresztül. Többes szerzői könyvről beszélünk, amely Verebélyi Imre zseniális szerkesztői munkájának összeállításaként látott napvilágot.

A szerző áttekintést nyújt arról, hogy a szakmai és koncepcionális kérdéseket miként tárgyalták és közelítették meg a Belügyminisztériumban az elmúlt 35 évben.

Nagyszerű elhatározás volt a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és archívum részéről, hogy egy különleges, zárt terület kutatását felvette programjai közé, amikor a Magyar Néphadsereg - Magyar Honvédség átalakulását hiteles főtisztekre bízva, kutatási feladatként kijelölte. Dr. Helgert Imre ezredes és dr. Mészáros Gyula re. ezredes készítette el, és Kelemen József tábornok úr szerkesztette a két kötetes munkát. A szerzők, dr. Helgert Imre a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián összfegyvernemi diplomát szerzett, majd a Nemzetvédelmi Egyetemen PhD fokozatot kapott, magasabbegység parancsnok is volt. Dr. Mészáros Gyula vadászrepülő hajózó volt, később elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai és utána a Szovjetunió Vezérkari Akadémiáját, többek között az 5. Hadsereg repülő főnöke és később a Zrínyi Akadémia tanszékvezetője volt. Mindketten a haza védelmének szentelték életüket.

Magyarországon a 90-es évek közepén teljesen új gazdasági-társadalmi környezet formálódott a gazdasági bűncselekményekkel összefüggésben. Megjelent a fehérgalléros bűnözés fogalma, és megerősödött a láncolatos áfacsalás kérdése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után kialakult a közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó költségvetési csalás gyakorlata, amely általános forgalmi adót érintő területei a belföldi tevékenységhez kapcsolódó fiktív számlák befogadása, a közösségen belüli beszerzéshez és a közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó gazdasági cselekmények lettek. Amíg 2013-ban országosan 180 felnőttkorút ítéltek el költségvetési csalás miatt, addig 2018-ra ez a szám már 1639-re nőt (1637 felnőttkorú és két fiatalkorú). A fehérgalléros bűnözéssel szemben nehéz felvenni a küzdelmet, ezért szükségessé válhat a megelőzés a bűncselekmények visszaszorítása érdekében, illetve a már folyamatban lévő eljárásokban a bűnüldöző szervek helyes szakmai irányba való terelése.