A koronavírus-járvány váratlan kihívásként érte úgy a világot, mint a magyar büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi ellátórendszerét. A jogi környezet áttanulmányozása, valamint a vírusról szerzett ismeretek alapján kellett úgy átgondolni a büntetés-végrehajtási szervezet eddigi működését, hogy az a személyi állomány és fogvatartottak egészségének megőrzését a legjobban és a legnagyobb mértékben szolgálja. Olyan érdemi intézkedéseket kellett meghozni, melyek jelentősen csökkentik mind a személyi állomány, mind az új befogadott fogvatartottak részéről a fertőzés intézetben történő terjesztésének kockázatát, valamint a belső kontaktusok számának csökkentésével a járvány intézeten belüli elterjedését is hatékonyan akadályozzák a fogvatartás jogszerűsége és biztonsága fenntartása mellett. Meg kellett szervezni a büntetés-végrehajtási ellátórendszer olyan átalakítását, ami biztosította a fertőzésgyanús esetek gyors kivizsgálásának lehetőségét, valamint minden beteg fogvatartott számára lehetővé tette a megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutás gyors lehetőségét. A tanulmány a büntetés-végrehajtás egészségügyi ellátórendszerének jogi környezetét, a járványt okozó SARS-CoV-2-vírus legfontosabb tulajdonságait, valamint a védekezés érdekében meghozott egészségügyi, járványügyi intézkedéseket mutatja be. Ismertetésre kerülnek a büntetés-végrehajtási intézetekben és intézményekben a járvány megfékezése érdekében alkalmazott módszerek, a fogvatartotti állományra – mint zárt közösségre – vonatkozó szigorú szabályok, valamint a személyi állomány támogatására és egészségének védelme érdekében hozott intézkedések.

Mária Terézia egészségügyi alaprendeletéig visszatekintve az egészségügyi igazgatás elemeit a biztonság részeként definiálhatjuk. A belügyi igazgatásról értekező szakírók, jogászok egyértelműen a belügyi igazgatás tárgykörébe sorolták az egészségügy irányítását. A kiegyezés után megalakuló felelős minisztériumok között az egészségügy irányítása a belügyminisztérium szervezeti keretei közé került. A minisztérium többszöri szervezeti és hatásköri átalakuláson ment keresztül, de az egészségügyi irányítás mindvégig, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt a belügyminisztérium szervezetén belül maradt. Élénk viták voltak a minisztérium költséghatékonyságáról, létszámáról, egyes hatásköreiről, valamint a miniszterek személyi alkalmasságáról, de ez nem befolyásolta a profi igazgatási apparátus kiépítését és működését. Az egészségügy szerteágazó feladatrendszerét a belügyminisztérium ügyosztálya intézte. A községi és közegészségügyi törvény tovább pontosította a feladat- és hatásköröket, mindvégig fenntartva a belügyminiszter legfőbb joghatóságát. Élénk vita folyt a közegészségügy központi és állami irányítása tárgyában, nevezetesen, hogy az önkormányzatok kapjanak nagyobb irányítási és felügyeleti jogkört. Ez a vita azonban a centrális irányítás irányába dőlt el.

Napjaink híradásai közé bombaként robbant a koronavírus által okozott influenzaszerű betegség, amely egy másodperc alatt uralni kezdte a világ híradásait. A bejátszott filmfelvételek szerint kiemelt figyelmet kaptak az egészségügyi rendszabályok, a karantén, a védőfelszelések, és Vuhán kínai város lezárása, ahol tömegesen felbukkant és több száz áldozatot szedett a koronavírus 2020 januárjában. A koronavírus igen, de a kialakult egészségügyi krízis és annak kezelése nem új keletű a rendészet történetében. Jelen tanulmány az orvos, vagy egészségügyi rendészet rövid történetét mutatja be az ókortól a XIX. század végéig.