Aim: The aim of the study is to mark the centenary of the establishment of INTERPOL and underline the need for innovative approaches to international police cooperation.
Methodology: The study is based on the personal recollections of practitioner.
Findings: Effective tackling of global criminal challenges, in particular those emerging from technological advancements and globalisation, undoubtedly requires more networked international police cooperation not limited to national law enforcement bodies. International police cooperation and intelligence sharing structures have been continuously seeking an upgrade and agencies such as INTERPOL and Europol play a crucial role in facilitating the innovative process and adequate support to national law enforcement authorities. In this contribution, the author reflects about her experience as a member of the INTERPOL Executive Committee and as Executive Director of Europol looking at the recent transformation of international police cooperation, providing clues on the prevailing challenges and the need to identify innovative approaches to the fight against serious and organised crime through multi-disciplinary partnerships and engagements.
Value: The study shows the personal insider experiences of a senior police executive at national and international level (INTERPOL and Europol).

Cél: A sportrendezvényeken az események mindig egyedileg alakulnak, így tökéletes bizonyossággal nem lehet előre látni azokat. Kockázatelemzéssel, a körülmények pontos feltérképezésével azonban jó eséllyel azonosítani lehet a potenciális veszélyforrásokat, és ezáltal fel lehet készülni a prevencióra, a jogsértő magatartások megakadályozására, illetve megszüntetésére, eszkalációjuk megfékezésére.
Módszertan: A rendelkezésre álló szakirodalom, jogszabályi környezet és statisztikai adatok elemzése, valamint a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság gyakorlatának résztvevő megfigyelése.
Megállapítások: A sportrendezvények biztonsága az elmúlt években sokat javult a változó jogszabályi környezet, az infrastrukturális beruházások, technikai fejlesztések és nem utolsó sorban az új biztonsági filozófia hatására. Mindazonáltal néhány területen célszerűnek látszik további fejlesztés, illetve a szabályozás átgondolása. Ezek közé sorolható a sportrendezvények látogatásától eltiltás, kitiltás, kizárás, illetve a beléptetés hatékonyabb és racionálisabb érvényesítése, a sportrendezvények biztonsági szempontból történő háromfokozatú minősítésének megreformálása, a spotterek (rendőri kapcsolattartók) tevékenységének fejlesztése, a pirotechnikai termékek jogellenes használatának eredményesebb megakadályozása, valamint a rasszista megnyilvánulások elleni hathatósabb fellépés.
Érték: A tanulmány a kockázatelemzés jelentőségének hangsúlyozásával, a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve törekszik a sportrendezvények biztonságának javítására.

Cél: A tanulmány célja a rend fogalmának társadalomtudományi megközelítésén keresztül bemutatni a társadalmi rend fenntartásának egyik előfeltételét, az igazságosság érvényesülésének kívánalmát.
Módszertan: A kifejtés során a szerző elkülönítette a természettudományok és a társadalomtudományok rendfelfogását, ugyanakkor utalt e megkülönböztetés történelmi meghatározottságára. Arisztotelész, Augustinus és Hedley Bull társadalmi renddel összefüggő gondolatain keresztül pedig a szerző az igazságosság kérdésének szükségszerű felvetéséig jutott.
Megállapítások: Az emberi közösségek szerveződésének meghatározott szintjén a (társadalmi) rend fenntartását az adott történelmi korban érvényes igazságosság érvényesülése képes biztosítani.
Érték: A rendészettudomány rendhagyó megközelítései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szabályozni kívánt életviszonyokban kifejeződő egyéni és közösségi szintre emelt viselkedési formákat tágabb horizonton és mélyebb összefüggéseiben láthassuk. Az így szerzett ismeretek az intézményesített rendészet működésmódjának meghatározásához szükségesek.

Aim: The aim of the study is to show whether there has been a significant change in the phenotypical pattern of irregular inward migration at Hungary's Schengen external border since 2015.
Methodology: Using the tools of scientific research methodology, the Author conducts domestic and international source research and media studies. By analysing and evaluating data requested from the data controller, the Author prepares a summary assessment, which can be used to interpret the migration elements under investigation, describe the processes, and hypothesis.
Findings: Based on the results of the research underlying the study, it can be concluded that in the course of irregular migration activities in the Schengen external border of Hungary – in particular in Serbia – verbal aggression against physical elements and persons guarding the state border was followed by physical attacks.
Value: Based on research methodological findings, the study presents the typological changes in irregular migration actions in the Serbian border area of Hungary in recent years and the emergence of verbal and physical violence by those seeking to enter illegally.

Cél: A tanulmány célja az angol és magyar rendfenntartás kezdeteinek és az azt magában foglaló közigazgatás rendszerének, a büntető igazságszolgáltatás jellemzőinek feltárása, elemzése, összevetése a középkortól a hivatásos rendőri szervezetek megalakulásáig.
Módszertan: A publikáció a vonatkozó angol és magyar nyelvű szakirodalomra, széles körű forrásanyagra támaszkodik. Egyebek között egy Liverpool melletti kisváros rendőrségének történetét feldolgozó, eredeti forrásokra támaszkodó helytörténeti munka adatait is felhasználja.
Megállapítások: A történelmi sajátosságok meghatározók egy ország rendészeti intézményeinek fejlődése szempontjából. Ez a fő magyarázata annak, hogy a rendészet középkori történetének vizsgálata során számos hasonlóságot találunk az angol és a magyar szerveződések és intézmények között. Az ipari és polgári fejlődés eltérő üteme, a feudális viszonyok magyarországi konzerválódása miatt azonban az angol és magyar hivatásos rendőri szervezetek létrejöttét illetően jelentős különbségek láthatóak. Az Egyesült Királyságban a polgárok részéről felmerült igény alapján, alulról jövő kezdeményezésként alakultak ki a különféle, decentralizált rendőri erők, míg Magyarországon a centrális állami rendőrség felülről vezérelve (egyébként a londoni modellt is felhasználva) jött létre. Ez mindenképpen szerepet játszott (játszik) a két országban a rendőrség eltérő megítélésében is.
Érték: Bár a nyugat-európai államok rendőrségeinek előtörténetével viszonylag sok tanulmány foglalkozik, és egy ideje ez a magyar rendészet történetére is igaz,viszonylag kevés a történeti-összehasonlító kutatás. Az itt tárgyalt konkrét témát ilyen részletesen pedig a szerzők tudomása szerint még senki nem vizsgálta.

Cél: A tanulmányban rendhagyó megközelítéssel igyekszik a szerző a fiatal rendészettudomány elméleti megalapozásához hozzájárulni. Jelen tanulmány célja annak az előfeltevésnek a kibontása, miszerint a rendészet fogalmi meghatározásai és a rendészettudomány aktuális megközelítései hátterében a tudományterület művelőinek jól meghatározható, történelmi (tapasztalati) és evolúciós meghatározottságú rendképzetekre (rend-előképekre) épülő prekoncepciói állnak.
Módszertan: A tanulmányban a rendészettudomány egyes mértékadó fogalmi meghatározásain, e tudományági kutatás egyes aspektusai bemutatásán keresztül jut el a szerző az előfeltevés kibontásához, amelyhez a rendészettudomány normatív és kritikai megközelítése teremti meg az elméleti keretet.
Megállapítások: A rend-előképekre támaszkodó rendszerű gondolkodás meghatározottsága mögött egy történelmi korokon átívelő a priori szükségszerűség által inspirált evolúciós igény húzódik, amelyet a rend eszméjének nevezett el a szerző. Ennek egyre összetettebb társadalmi viszonyokon keresztül megnyilvánuló kifejeződései történeti láncolatba fonódva jelennek meg, amelyek kutatása indokolt.
Érték: A jelölt vizsgálódás a rendészettudományos kutatást és gondolkodást rendhagyó módon gazdagíthatja. Segít megérteni, hogy milyen prekoncepciókra támaszkodva alakulhat ki az intézményesített rendészet, és annak milyen fenntartható működésmódja válhat elfogadottá, legitimmé egy adott közösségben.

Cél: Sik Endre „A migráció szociológiája 3.0” című könyve ismertetésének célja, hogy bemutassa a migráció kutatásának, a migrációelméleti megközelítésének változásait összegző új gondolatokat, értékeket.
Módszertan: A könyvismertetés készítése során a végrehajtott összehasonlító tartalomelemzéssel törekedtem a megelőző két könyv megállapításaitól eltérő, új megállapítások, következtetések olvasmányos leírására.
Megállapítások: A szerző önálló elemként ismertette a korábbi és a recenzió tárgyát képező könyvében a tematikus összehasonlítást, bemutatta azokat az új elemeket, amelyek önálló nóvumként olvashatók benne. A szerző a rá jellemző bölcsességgel és közvetlen egyszerűséggel mutatja be, hogy ez a könyv egy folyamat része, annak a felgyorsult globális társadalmi jelenségnek részbeni újraértelmezése, amelynek előzményei a korábbi két könyvében kerültek bemutatásra. Az elvárásoknak megfelelt a szerző azzal a munkával, amellyel a korábban általa elemzett folyamatokat, eseményeket, elméleti megközelítéseket kutatási eredményekkel, hivatkozásokkal aktualizálta.
Érték: A könyv szerzője által kutatott és leírt globális társadalmi folyamat, a migráció olyan kutatási eredményekkel és kiegészítésekkel, interjúkkal kerül bemutatásra, amelyekkel a könyv a migrációs irodalmak egyik alapműveként azonosítható. Úgy sikerült a jelenséget, annak a 2015. évi tömeges irreguláris bevándorlást követő időszak migrációs mintázatának jellemzőit leírni, hogy az a nem migrációkutatók részére is közérthető, valamint bemutatja az aktuális társadalmi értékítéleteket is.

A 2023. január havi interjúalanyunk Dr. Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára. A beszélgetésből megismerhetjük a rendészeti szervek jelenlegi együttműködését, és megtudhatjuk, hogy államtitkár úr milyen szakmai terveket, célkitűzéseket fogalmazott meg a 2023. évre vonatkozólag. Az interjút prof. dr. Dános Valér főszerkesztő és dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes készítette.

Cél: A tanulmány a sportrendészet és a turizmusbiztonság szemszögéből vizsgálja a nyári olimpiai játékokat. Az olimpia történéseit több milliárd ember követi, a helyszínen pedig egyidejűleg több százezer ember van jelen. A nyári olimpia négyévente a világ legnagyobb eseménye, amely komoly kihívás elé állítja a turisztikai és a rendészeti szakembereket egyaránt. A helyszínen lévő turisták és sportolók biztonságának szavatolása azonban a rendező ország felelőssége, amely a legnehezebb feladatok egyike, különösen a valószínűsíthetetlen kriminális magatartások elhárítása. A tanulmány arra keresi a választ, hogy lehetséges-e biztonságos olimpiát rendezni, illetve van-e összefüggés az olimpiára fordított biztonsági kiadások és a tényleges biztonság között.
Módszertan: A tanulmány kriminálstatisztikai és gazdasági adatok segítségével elemzi az egyes olimpiai helyszíneket, s fogalmaz meg észrevételeket. Az adatok nemzetközi adatbázisokból, rendőrségi és nagykövetségi forrásokból származnak.
Megállapítások: A terroristák célpontja sok esetben a turisztikai szektor, amely egyes országoknál az éves bevétel jelentős részét adja, vagyis egy, a turisztikai szektor ellen intézett komplex támadás jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel is járhat.
Érték: A szerzők álláspontja szerint a kutatás újszerű abban a tekintetben, hogy az olimpiák biztonságát a turizmusbiztonság szemszögéből vizsgálta. A tanulmány kriminálstatisztikai és gazdasági adatok segítségével elemezte az egyes olimpiai helyszíneket, és fogalmazott meg észrevételeket.

Cél: A tanulmány elkészítésének célja értékelni a katasztrófavédelmi felsőoktatási képzés kialakításának és fejlesztésének főbb eredményeit és tapasztalatait, s ennek alapján meghatározni a jövőbeni oktatásfejlesztési intézkedések célját és tartalmát.
Módszertan: A tanulmány keretében elkészített hatásvizsgálat bemutatja a katasztrófavédelmi felsőoktatási képzések szervezeti fejlődéstörténetét, a képzések jelenlegi helyzetét, szakmai és tudományos megalapozottságát, továbbá strukturált javaslatokat tesz a lehetséges képzésfejlesztésekre.
Megállapítások: Az egységes katasztrófavédelmi rendszer megteremtésével párhuzamosan folyt a felsőfokú katasztrófavédelmi képzés kialakítása és fejlesztése. A jogelődszervezetek bázisán 2012-től működő Katasztrófavédelmi Intézet végzi – az egyetemi stratégiák és a megrendelői igények mentén – a katasztrófavédelemben részt vevő szervezetek szakembereinek felsőoktatási képzését. A rendvédelmi felsőoktatás keretében kialakított képzési portfólió lehetőséget biztosít a katasztrófavédelem alap- és mesterképzésének, szakirányú továbbképzéseinek a katasztrófavédelem jogi szabályozási, szakmai, műszaki és tudományos fejlődésnek megfelelő korszerűsítésére.
Érték: A tanulmány keretében feldolgozott katasztrófavédelmi felsőoktatási szervezet- és intézményfejlesztési tapasztalat megfelelő alapot biztosít a képzés megrendelői és hallgatói igényeknek megfelelő magas szintű biztosításához.