Cél: A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, hogy az EU és az Interpol közötti együttműködés hogyan illeszkedik az európai integrált határigazgatás rendszerébe, hogyan járul hozzá a külső határok őrizetének hatékonyságához, valamint az együttműködésnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie.
Módszertan: A tanulmány az együttműködést az európai integrált határigazgatás aspektusából vizsgálja, feldolgozva a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.
Megállapítások: A szerző az együttműködést vizsgálva bizonyítja, hogy az Interpol és az uniós határigazgatás közötti kapcsolat létfontosságú az EU határainak hatékony igazgatására irányuló képességének fokozása szempontjából. Az Interpol értékes hírszerzési, képzési és operatív támogatást nyújt az EU tagállamainak a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más transznacionális fenyegetések elleni küzdelemben. Az együttműködés jelentősen hozzájárul a határigazgatási gyakorlatok javításához, a határokon átnyúló együttműködés erősítéséhez, valamint az uniós polgárok biztonságának és védelmének garantálásához.
Érték: A tanulmány az európai integrált határigazgatási modellen keresztül mutatja be az Interpol és az EU határigazgatási szervei közötti kapcsolatot és rávilágít az abban rejlő kihívásokra.

Annak ellenére, hogy az Interpol a globális kapcsolata révén milyen eredményeket ért el a rendőri szervekkel, a jelenlegi kérdés az, hogy a legnagyobb nemzetközi rendőri szervezet milyen helyet foglal el az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködésben. Ez a kérdés valóban aktuális, mert az európai rendőrségi együttműködés területén az Európai Unió egyre növekvő szerepet tölt be a szabályozásban, a politikában és a koordinációban. Az elmúlt években az is világossá vált, hogy az Európai Unió a globalizált világban nagyobb stratégiai önállóságra és nagyobb geopolitikai függetlenségre törekszik. Ez nemcsak az energiaellátás, a klímaváltozás és a védelem területén mutatkozott meg, hanem a rendőrségi együttműködésben is. Jelenlegi pozícióimban – mint az Interpol európai alelnöke, s mint az európai rendőrségi együttműködésben közvetlenül érintett személy (többek között az Europol igazgatótanácsának elnökeként, és majd 2024 első felében a COSI 1 elnöki tisztségén keresztül az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt) – úgy gondolom, hogy érdemes erről elgondolkodni.
Cél: Vélemény az Interpol jövőbeli szerepéről az Európai Unióban.
Módszertan: Az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködésre vonatkozó különböző rendeleteket és intézkedéseket abból a szempontból vizsgálja a szerző, hogy az Interpol hogyan viszonyul hozzájuk.
Megállapítások: Annak ellenére, hogy az Európai Unión belül különböző kezdeményezések születtek a belső európai rendőrségi együttműködés kialakítására az Europol európai ügynökségen és annak különböző európai információs rendszerein keresztül, egyértelmű, hogy az Interpol továbbra is az európai rendőrségi együttműködés létfontosságú eszköze marad.
Érték: Tekintettel az Európai Unió nagyobb stratégiai autonómiára való hajlandóságára a rendőrség és a biztonság területén is, valamint az EU és az Interpol között folyamatban lévő tárgyalások fényében egyértelmű, hogy mérlegelni kell azt a szerepet, amelyet az Interpol az Európai Unión belül még betölthet.

Aim: The study focuses on how the cooperation between the EU and INTERPOL fits into the European integrated border management system, how it contributes to the effectiveness of external border management, and what challenges it faces.
Methodology: The paper examines cooperation from the perspective of European integrated border management, drawing on relevant international and national literature on the topic.
Findings: By examining this cooperation, the author demonstrates that the relationship between INTERPOL and the EU border administration is vital to enhancing the EU’s ability to effectively manage its borders. INTERPOL provides valuable intelligence, training and operational support to EU Member States in the fight against terrorism, organised crime and other transnational threats. Cooperation contributes significantly to improving border management practices, strengthening cross-border cooperation and ensuring the safety and security of EU citizens.
Value: The study presents the relationship between INTERPOL and the EU border management agencies through the European integrated border management model and highlights the challenges involved.

Despite INTERPOL’s achievements through its global connection with and between all police forces, the current question is what place the largest international police organisation will take in police cooperation within the European Union. This question is indeed relevant given the European Union’s increasing role in the regulation, policy and coordination in the field of European police cooperation. It has also become clear in recent years that the European Union has been striving for more strategic autonomy in this globalised world and more geopolitical independence. This has not only been the case in the areas of energy supply, climate and defence, but also in police cooperation. In my current positions as IINTERPOL Vice-President for Europe, but also as a person directly involved in European police cooperation (including through the chairmanship of the Europol Management Board and the chairmanship of COSI 1 during the Belgian Presidency of the Council of the European Union in the first half of 2024), I think it would be interesting to reflect on that in this article.
Aim: Opinion on the future role of INTERPOL in the European Union.
Methodology: The various regulations and actions regarding police cooperation within the European Union are examined from the perspective of how INTERPOL relates to them.
Findings: Despite the various initiatives developed within the European Union to establish internal European police cooperation both through the European agency Europol and its various European information systems, it is clear that INTERPOL remains a vital enabler of European police cooperation.
Value: In the light of the willingness from the European Union to more strategic autonomy, also regarding police and security, and given the ongoing negotiations between EU and INTERPOL, it is clear that consideration must be given to the role that INTERPOL can still play within the EU.

Cél: Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát a családon belüli erőszak vonatkozásában. Szeretnénk bemutatni a bíróság döntései közül egy-egy szlovák, török, magyar, olasz és orosz jogesetet, figyelemmel azok hasonlóságaira és különbözőségeire.
Módszertan: Tanulmányunkat leíró jelleggel készítettük el, ahhoz a rendelkezésre álló és elérhető jogi szabályozókat és szakirodalmat vettük alapul, az elméleti tudásanyagot jogesetekkel szemléltetve.
Megállapítások: Láthatóan a családon belüli erőszak esetkörére vonatkozó jogi szabályozás a vizsgált jogeseteket tekintve hasonló, azonban nem lehet azt a megállapítást tenni, hogy azok teljesen azonosak lennének. Az egyes államok jogszabályi előírásai – hiába az összes jogesettel érintett ország tagja az ENSZ-nek – eltérő részletszabályokat határoz meg a fő irányként meghatározott ENSZ-egyezmények tekintetében.
Érték: Az elmúlt években nem született, vagy csak egészen minimális számban olyan tanulmány, amely a családon belüli erőszak témakörében különböző államok esetjogával foglalkozik.

Cél: Jelen cikk célja, hogy bemutassa az Európai Unió humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitikáját, megvizsgálja a COVID–19 helyzetet és értékelje a vírus által okozott világjárvánnyal kapcsolatos segítségnyújtási intézkedéseket, a hatékonyságot.
Módszertan: Elemzi a jövőbeli fejlesztési igényeket és a lehetőségeket a megelőzés, felkészülés, reagálás vonatkozásában. Ennek érdekében az Európai Unió honlapján található infografikai ábrák és a feltüntetett adatok elemzése mellett, az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának napi jelentéseit, az Európai Bizottság adatait vizsgálták meg a szerzők.
Megállapítások: Az adatok alapján megállapítható, hogy az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmusán keresztül globálisan nyújt segítséget, még a COVID–19 járványügyi helyzetben is, mikor a koronavírus mindegyik uniós tagállamot időben és térben egyszerre sújtotta.
Érték: A kollektív együttműködés hiányosságai a válság első évében igazolták azt, hogy a fenyegetések kezelésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát növelni kell, a tagállamok közötti segítségnyújtási hajlandósEurópai Unió, EU humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi szakpolitika, COVID-19, válságkezeléságot, képességeket, kapacitásokat erősíteni, fejleszteni szükséges.

This article aims to present the evolution and further perspectives of the external action by the European Union Agency for Law Enforcement Training (CEPOL). By analysing the legal background in light of the subsequent mandates of the Agency and against various policy documents, the authors demonstrate the impressive evolution of the past 20 years, both in terms of volume and quality, that has made CEPOL a key player in the European Union’s internal-external security nexus. The Agency has managed to engage nearly all countries in the EU’s proximity on the one hand by concluding cooperation instruments, on the other hand by managing dedicated capacity-building projects. Via all these means, the European law enforcement culture is spread among partner countries’ law enforcement communities. CEPOL is thus actively contributing to the high level of internal security of the European Union, serving its primary customers, i.e. the EU Member States, and well beyond the borders of the Union.

A szerzők áttekintést nyújtanak az EU afganisztáni rendfenntartó missziójáról, amelyet 2007 júniusában hoztak létre.

A szerző áttekintést nyújt a terrorizmusellenes együttműködés legújabb fejleményeiről, valamint jogi és operatív ellenintézkedések tervezéséről az ENSZ, az EU és az Európa Tanács égisze alatt.

A szerző áttekintést nyújt az EU bűnüldöző intézményi filogenitásának fejlődéséről és kihívásairól a tagállamok számára.