A családon belüli erőszak szankcionálására természetesen korábban is volt lehetőség, azonban 2013. július 1. napjától a magyar Btk. önálló bűncselekményi tényállásban és kibővített tartalommal rendelkezik a hozzátartozók sérelmére elkövetett bántalmazásokról. Jelen tanulmány bemutatja a szabályozás lényegét, az elmúlt tíz év statisztikai adatait, illetve a jogalkalmazás során felmerült nehézségeket és jó gyakorlatokat.
Cél: A tanulmány célja a kapcsolati erőszak bűncselekmény országos joggyakorlatának és tanulságainak első összegző ismertetése.
Módszertan: A tanulmány hátterét képező kutatások módszertanát kriminálstatisztikai és jogszabályelemzés, kerekasztal, fókuszcsoport, mélyinterjúk és iratvizsgálatok képezték.
Megállapítások: Számos teendő fogalmazódik meg a jövőre nézve, többek között: utóvizsgálat lefolytatása, egységes joggyakorlat kialakítása, ORFK utasítás népszerűsítése, gyermekvédelmi jelzőrendszer felelősségvállalásának növelése, célirányos oktatások és képzések szervezése, szakmai együttműködések és a sértetti felvilágosítás erősítése, a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, valamint a kommunikációs irányok megváltoztatása szükséges.
Érték: A bűncselekményi tényállás első tíz évének számos aspektusból történő összefoglaló elemzése segít levonni a következtetéseket és megtalálni a követendő irányokat.

Cél: A recenzió szerzője szakmai és tudományos értékek mentén, valamint a vonatkozó szakterület vizsgálata alapján világít rá a családon belüli erőszak szak- és tudományterületére vonatkozó elméleti és gyakorlati koncepciókra.
Módszertan: A családon belüli erőszak problémája Magyarországon nagyon fontos kérdés, amely cselekmény a legtöbb esetben látenciában marad. A cikk részletesen elemzi és vizsgálja a partnerük által bántalmazott férfiak áldozati szerepének feltárását, és a kutatás eredményeivel bizonyítja, hogy a férfiaknak ugyanúgy joga van a védelemre, segítségre és jogainak érvényesítésére, mint ahogyan a nőknek.
Megállapítások: Egyre gyakrabban hallani a hírekben olyan tudósításokat, melyek a családon belül elkövetett bántalmazásról számolnak be. A tudósításokban szereplő erőszak legtöbb esetben a gyermekek és a nők ellen irányul, elkövetőik férfiak, akik súlyosan megsebesítették, esetleg szexuálisan zaklatták áldozatukat. A családon belüli erőszaknak azonban létezik egy olyan, rejtett oldala, melyről szinte senki, még maguk az áldozatok sem beszélnek. A köztudatban a bántalmazást elsősorban a fizikai erőszakkal azonosítjuk. Sok esetben a verbális
agresszió, valamint az ezzel és a fizikai erőszakkal járó lelki sérülések mélyebb nyomot hagynak egy áldozatban, mint a testi fájdalmak.
Érték: A tanulmány egy más szemszögből dolgozza fel a családon belüli erőszak témáját. Azt vizsgálja, milyen az, amikor egy férfi az áldozat. A társadalmi elvárás szerint a férfi erős, mindent eltűrő személyiség, a sírás nem elfogadott tőle, hiszen az a gyengeség jele. A férfi azt tanulja, abban a tudatban nő fel, hogy egy nőt nem illik bántani. Ehhez az alapvetéshez szinte mindenáron tartja magát, még abban az esetben is, ha partnere agresszíven viselkedik vele. Megalázottságáról nem beszél, eltűri, hogy felesége/partnere nap, mint nap bántalmazza, akár szóban, akár tettleg is. Ha önvédelemből visszaütne a nőnek, általában súlyosabb sérülést okozna, mint az általa elszenvedett sebesülés, és ha ezután a nő segítségért fordulna, akkor a férfinak erőszakos cselekmény elkövetése miatt kellene bizonyítania ártatlanságát az igazságszolgáltatás előtt.

Cél: Az otthon lehet a legmelegebb és legsimogatóbb hely a világon, és lehet a földi pokol színtere is. Hogy egy gyerek milyen otthonba születik, egész életét – és környezete életét is – meghatározza. Minden szeretet, amit ott magába szív, később kiárad majd belőle. Minden méreg, amit ott felitatnak vele, szerte ömlik majd belőle. Ezért a családon belüli erőszak jelenségének visszaszorítása, és a köztudatban ennek elfogadhatatlanná tétele mindennél fontosabb, az egész társadalom mentális és kriminális állapotára döbbenetes hatással van. A négy fal között, a saját otthonában egy felnőtt – belátása szerint – bármit megtehet. Azonban egy bántalmazó szabadsága a gyengébb családtagok rabsága. Az otthoni erőszakosságokról, gyilkosságokról, és a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer válaszairól írok.
Módszertan: Az elmúlt öt évben a gyermekbántalmazást, ennek kapcsán a kapcsolati erőszakot, illetve a szülők és az újszülöttek sérelmére elkövetett emberöléseket kutattam bűnügyi akták teljes körű elemzése segítségével. A hatalmas irattömeg áttanulmányozását megelőzően sok éven keresztül foglalkoztam a fiatalkori bűnelkövetéssel, amely jelenség szintén a családon belüli erőszakhoz és elhanyagolás témájához vezetett vissza.
Megállapítások: A családon belüli erőszakos jelenségekről bár rengeteg szó esik az elmúlt években, a cinkos hallgatás nem látszik csökkenni, és sem a gyermekvédelmi, sem az igazságszolgáltatási rendszer válaszai nem bizonyulnak kellően hatékonynak az otthoni erőszakosságok megfékezésére.
Érték: Azt remélem, a kutatási eredmények hozzájárulnak a probléma valódi jelentőségének felismeréséhez és kezelésének javításához. A téma életben tartásával és szemléltetésével a közvélemény formálása is cél.

Cél: Sokan nem is gondolnak bele abba, hogy a családon belüli erőszak áldozatai nem kizárólagosan fizikai bántalmazást szenvednek el, hanem őket érintően igenis fennáll a lelki bántalmazás, a lelki sérelmek átélése is. Célunk az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatainak megsegítése vonatkozásában egy új, segítő jellegű együttműködés és módszer ismertetése.
Módszertan: A bűncselekmények áldozatainak megsegítését legnagyobb részben az egyes közigazgatási és rendvédelmi szervek látták el. Az új módszer alapján abban nem kizárólag állami és bűnüldöző szervek vennének részt, hanem az egyes keresztyén egyházak képviselői, lelkigondozói is.
Megállapítások: Megállapítható, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak igenis szükségük van a segítségnyújtásra. Ezt nem kizárólag az állami szervektől kell megkapniuk, szükség van az egyházi lelkigondozás nyújtotta segítő tevékenységre is.
Érték: Tanulmányunkban vázolt koncepciónk egy olyan fejlesztési lehetőséget vetít előre Magyarország Rendőrségét illetően, amelyre már láthatunk példát egyéb rendvédelmi szervek esetében is. Mivel a rendőrségen belül ilyen jellegű koncepció még nem létezik, javaslatunk eredetinek mondható.

Cél: Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát a családon belüli erőszak vonatkozásában. Szeretnénk bemutatni a bíróság döntései közül egy-egy szlovák, török, magyar, olasz és orosz jogesetet, figyelemmel azok hasonlóságaira és különbözőségeire.
Módszertan: Tanulmányunkat leíró jelleggel készítettük el, ahhoz a rendelkezésre álló és elérhető jogi szabályozókat és szakirodalmat vettük alapul, az elméleti tudásanyagot jogesetekkel szemléltetve.
Megállapítások: Láthatóan a családon belüli erőszak esetkörére vonatkozó jogi szabályozás a vizsgált jogeseteket tekintve hasonló, azonban nem lehet azt a megállapítást tenni, hogy azok teljesen azonosak lennének. Az egyes államok jogszabályi előírásai – hiába az összes jogesettel érintett ország tagja az ENSZ-nek – eltérő részletszabályokat határoz meg a fő irányként meghatározott ENSZ-egyezmények tekintetében.
Érték: Az elmúlt években nem született, vagy csak egészen minimális számban olyan tanulmány, amely a családon belüli erőszak témakörében különböző államok esetjogával foglalkozik.

Az emberkereskedelem komplex jelenségét, összetettségét különböző módon igyekszik a szakirodalom megragadni. Az alábbiakban egy olyan aspektusára hívnánk fel a figyelmet, amely a segítő szervezetek számára ismert, ám tudományos cikkekben kevés szó esett róla. A kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett szexuális munka vagy egyéb célú kizsákmányolásának megelőzése, annak felderítése, bizonyítása és büntetése nagy feladatot ró a nyomozó hatóság és a büntető igazságszolgáltatás szereplőire. Az ilyen tárgyú eljárások száma sajnálatosan alacsony, amely részben a sértettek szégyenérzetéből fakad(hat), az elkövetővel szembeni függőségi viszonyuk az, amely miatt nem fordulnak a hatósághoz, illetve a vallomásaik sokszor ellentmondásosak, nem egyértelműek. A 2011/36. EU irányelv alapján az ezen bűncselekmény tárgyában indult büntetőeljárást lehetőség szerint nem csak a sértett vallomására kell felépíteni. A családon belüli erőszak dinamikájához hasonló folyamatok zajlanak sokszor az emberkereskedelem esetében is. Az alábbiakban a két jelenség hasonlóságait és különbségeit gyűjtöttük egybe az emberkereskedelem jelenségének bemutatását követően, remélve, hogy ez segítséget nyújthat az emberkereskedelem ellen történő fellépés hatékonyabbá tételéhez.

A téma kiemelt fontosságát támasztja alá az a kutatás is, amelyet Solt Ágnes PhD, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa folytatott. Számos esetben tartott előadást a témában végzett többéves kutatásának eredményeiről. Megkértük, hogy foglalja össze nekünk is a kutatás során szerzett tapasztalatait. Az interjút Hornyik Zsuzsanna készítette.

Egyre gyakrabban hallani a hírekben olyan tudósításokat, melyek a családon belül elkövetett bántalmazásról számolnak be. A tudósításokban szereplő erőszak legtöbb esetben a gyermekek és a nők ellen irányul, elkövetőik férfiak, akik súlyosan megsebesítették, esetleg szexuálisan zaklatták az áldozatukat. A családon belüli erőszaknak azonban létezik egy olyan, rejtett oldala, melyről szinte senki, még maguk az áldozatok sem beszélnek. A köztudatban a bántalmazást elsősorban a fizikai erőszakkal azonosítjuk. Sok esetben a verbális agresszió, valamint az ezzel és a fizikai erőszakkal járó lelki sérülések mélyebb nyomot hagynak egy áldozatban, mint a testi fájdalmak. A tanulmány egy más szemszögből dolgozza fel a családon belüli erőszak témáját. Azt vizsgálja, milyen az, amikor egy férfi az áldozat. A társadalmi elvárás szerint a férfi erős, mindent eltűrő személyiség, a sírás nem elfogadott tőle, hiszen az a gyengeség jele. A férfi azt tanulja, abban a tudatban nő fel, hogy egy nőt nem illik bántani. Ehhez az alapvetéshez szinte mindenáron tartja magát, még abban az esetben is, ha partnere agresszíven viselkedik vele. Az esetleges megvető pillantások, kigúnyolások miatt segítséget nem kér. Megalázottságáról nem beszél, eltűri, hogy felesége/partnere nap, mint nap bántalmazza, akár szóban, akár tettleg is. Ha önvédelemből visszaütne a nőnek, általában súlyosabb sérülést okozna, mint az általa elszenvedett sebesülés, és ha ezután a nő segítségért fordulna, akkor a férfinak erőszakos cselekmény elkövetése miatt kellene bizonyítania ártatlanságát az igazságszolgáltatás előtt.