Cél: Sokan nem is gondolnak bele abba, hogy a családon belüli erőszak áldozatai nem kizárólagosan fizikai bántalmazást szenvednek el, hanem őket érintően igenis fennáll a lelki bántalmazás, a lelki sérelmek átélése is. Célunk az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatainak megsegítése vonatkozásában egy új, segítő jellegű együttműködés és módszer ismertetése.
Módszertan: A bűncselekmények áldozatainak megsegítését legnagyobb részben az egyes közigazgatási és rendvédelmi szervek látták el. Az új módszer alapján abban nem kizárólag állami és bűnüldöző szervek vennének részt, hanem az egyes keresztyén egyházak képviselői, lelkigondozói is.
Megállapítások: Megállapítható, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak igenis szükségük van a segítségnyújtásra. Ezt nem kizárólag az állami szervektől kell megkapniuk, szükség van az egyházi lelkigondozás nyújtotta segítő tevékenységre is.
Érték: Tanulmányunkban vázolt koncepciónk egy olyan fejlesztési lehetőséget vetít előre Magyarország Rendőrségét illetően, amelyre már láthatunk példát egyéb rendvédelmi szervek esetében is. Mivel a rendőrségen belül ilyen jellegű koncepció még nem létezik, javaslatunk eredetinek mondható.

Az Európai Unióban napjainkban az egyik legfontosabb, a belső biztonságot is veszélyeztető jelenség a politikai erőszak egyik fajtája, a terrorizmus. Ezért mindenképpen szükséges rövid történeti áttekintést követően annak vizsgálata, hogy jelenleg az Európai Unióban milyen módon szabályozott a terrorizmus büntetőjogilag, és az egységes-e, megfelelő-e? Különös tekintettel arra, hogy jelenleg a tudományos kutatások is rávilágítanak azon problémára, hogy hiányzik a terrorizmus egységes fogalmának meghatározása, és ez számos egyéb problémát vet fel, nem csak uniós, de globális szinten is. Erre tekintettel a tanulmányom öt fejezetre bontva mutatja be a problémafelvetést. Első részben a terrorizmus jelenlegi elterjedését mutatja be az Európai Unióban, majd a rövid történeti áttekintést követően külön-külön részletezi  az Európai Unió jogalkotásában megjelenő terrorizmus fogalmat, szóhasználatot és a tudományos kutatásokban megjelenő fogalmakat, rávilágítva az egységesség hiányára, és az abból eredő hátrányokra. Végezetül pedig az összegzésben részletezem a szabályozás újragondolásának lehetséges irányait, és javaslatokat fogalmazok meg.