Sopront a rendszerváltoztatás előtti időszakban évtizedekig a titokzatosság és a bezártság jellemezte. Bátran állíthatjuk, hogy az elmúlt harminc év bizonyította, hogy Sopron az egyik legvendégszeretőbb és legbarátságosabb városa Magyarországnak. Akinek csak egyszer is megsimogatja arcát a soproni szél, és fülében hallja zúgni a város harangjait, annak örökre szívébe és lelkébe vésődik a város iránti szeretet, amellyel örök hűséget fogad Sopronnak. Sopron hazánk nyugati kapuja, amely „kapunak” az őrzése és védelme rendkívüli kihívások elé állították a rendészeti szakterületen dolgozó elődjeinket és teszi ezt napjaink szakembereivel is. „Civitas Fidelissima” – a leghűségesebb város. Az 1921. évi népszavazás emlékére adományozta az ország Sopron városának ezt az örökérvényű jelzőt. A hűség és a szabadság városának biztonságát ugyanúgy hűséggel, szakértelemmel és odaadással lehet biztosítani. A hűség és a szabadság városának különös rendészeti aspektusairól, a jelenkor kihívásairól és a jövőbeni tervekről beszélgetett dr. Dános Valér főszerkesztő és dr. Szabó Csaba felelős szerkesztő dr. Herczeg Zoltán r. alezredes úrral, a Soproni Rendőrkapitányság vezetőjével.

Hazánk emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátorával, Dr. Hegyaljai Mátyással, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárával arról beszélgettünk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie ebben a pozícióban, és milyen kihívásokkal találkozik munkája során. Az emberkereskedelem elleni fellépés csak komplex módon közelíthető meg, amelynek elengedhetetlen része az érintett tárcák, a hatóságok és a civil szereplők közötti szoros együttműködés. Ennek érdekében a Belügyminisztérium két olyan egyeztető fórumot is működtet, ahol aktív párbeszéd keretében ismerteti meg a hazai elvárásokat és a nemzetközi ajánlásokat. Az elmúlt évek szoros szakmai együttműködésének, az irányító és a végrehajtó állomány kapacitásbővítésének, a kormányzati figyelem erősödésének köszönhetően hazánk megítélése nemzetközi téren sokkal pozitívabb, amit az országról készített jelentések is elismernek már. 2020 óta ismét van Magyarországnak emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiája, amely most már jelentős pénzügyi forrásokat is rendel az elfogadott intézkedések végrehajtására. Az elhúzódó járványügyi helyzet ugyan megnehezítette az emberkereskedelem elleni küzdelemben dolgozók mindennapi tevékenységét, a nyomozati tevékenység ennek ellenére nem állt meg, és az áldozatok is el tudták érni a szükséges szolgáltatásokat. Az új helyzethez alkalmazkodni kellett, ezért a szemléletformáló és egyéb szakmai képzések online formában kerültek megtartásra. A várt és nem várt kihívásokkal azonban továbbra is szembe kell nézni, és a lehető legjobban fel is kell készülni azok kezelésére. A 2023-ig tartó stratégia következő két évre szóló intézkedéseinek előkészítése megtörtént, így a feladatok végrehajtását az érintett tárcákkal, állami szervekkel együttműködve ütemezetten kell megvalósítani. Azért, hogy a társadalmi tudatosság növelése is hatékony legyen, a média hatékony felhasználásával folyamatosan napirenden kell tartani azokat a témákat, amelyek a jelenség visszaszorítása érdekében szükségesek. Hegyaljai Mátyás eddigi szakmai életútjának fontosabb állomásai nagymértékben hozzájárultak az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében kifejtett hazai és nemzetközi munka eredményességéhez. Az Interpolnál öt évig szakértőként dolgozott, később az Interpol Nemzeti Iroda Vezetője lett. Az Interpol Európai Bizottság tagja volt négy évig, majd az első évben a szervezet elnökévé választották. Az Interpol Végrehajtó Bizottságának 13 tagja közé is beválasztották. 2002–2006 között az Europol Nemzeti Iroda vezetője volt, amely időszak alatt került kialakításra Magyarországon a nemzeti iroda. Államtitkár úr személyesen részt vett az összes Europol szerződés kialakításában, amelynek legfőbb eredménye az Europol Határozat, az Europol Rendelet megalkotása volt. Korábban az Europol Igazgatótanács alternatív tagja, négy éve rendes tagja. A SELEC Tanácsának magyar tagja. Több mint 30 publikációja jelent meg különböző folyóiratban, könyvben, s oktatási, tudományos tevékenységet folytat különböző oktatási intézményekben. Az Európai Tükör folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Brüsszeli Állandó Képviseleten hat évet dolgozott diplomataként, vezette a bel- és igazságügyi csoportot. Több külföldi felsőoktatási intézményben vett részt posztgraduális képzésen.

A mesterséges intelligenciában rejlő megoldások számos innovatív fejlesztésre adnak lehetőséget az élet számos területén, így a közigazgatásban is. A Belügyminisztérium informatikai fejlesztésekért felelős helyettes államtitkársága az elmúlt néhány évben jelentős korszerűsítéseket valósított meg az állampolgárokat érintő ügyintézés rendszerében. Odáig jutottunk, hogy a közigazgatás igyekszik „megismerni” az állampolgárok nyelvét. A cél a fülünkkel hallható, beszélt szöveg feldolgozása, használhatósága hivatalos ügyekben. Ehhez pedig nincs is másra szükség, mint egy mesterséges intelligenciával rendelkező chatrobotra. Arról, hogy milyen kézzelfogható változások történtek, hány különböző területet érintenek az utóbbi időszak fejlesztései, kérdeztük Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkárt. Az interjút Hertelendi Lajos kooperatív szerkesztő és Hornyik Zsuzsanna főszerkesztő-helyettes készítette.

2021. július 16-ával kezdődően dr. Kovács Gábor r. dandártábornok tölti be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) dékáni pozícióját. Több évtizedes oktatói, tanszékvezetői és az egyetem korábbi rektorhelyettesi beosztása alatt szerzett tapasztalatai birtokában kezdte meg dékáni munkáját. A Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, a Belügyi Szemle Szakmai Tanácsadó Testületének közelmúltban felkért tagja. Szakterülete a határrendészet, rendészeti képzés, vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti vezetéselmélet. A fenti témákban több publikációja is megjelent. Saját bevallása szerint mind a hivatásos előmenetelben, mind az oktatói pályán minden lépcsőfokot végigjárt. Jelentős tapasztalattal a birtokában, de mindig készen az újra, a szükséges változtatásra. A minőségi rendészeti tisztképzés feltételeinek biztosítása mellett szerethetővé is kívánja tenni a kart és az egyetemi hétköznapokat a hallgatók számára. Arról kérdeztük dandártábornok urat, hogy milyen elvárásokkal, tervekkel kezdte meg a Rendészettudományi Kar vezetését, hogyan látja a rendészeti képzés jelenét és jövőjét.

Nemzetközi viszonylatban számos meghatározás létezik a közszféra integritására. Az ENSZ Közigazgatási Szakértői Bizottsága az integritást a köztisztviselők megbízhatóságával köti össze, amely segít feladataik hatékony végrehajtásában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a közszféra integritását úgy definiálja, mint az „értékek, elvek és normák alkalmazása a közszféra szervezeteinek mindennapi működésében” (URL1). A korrupció elleni küzdelemre adott hagyományos válaszok, amelyek több jogszabály megalkotására, a túlságosan merev megfelelési rendszerekre és a szigorúbb végrehajtásra épülnek, korlátozott hatékonyságúak. Ahogy az interjú címében is megfogalmazásra került: az integritás a hatékony közigazgatási rendszer sarokköve. Márai Sándor gondolatait továbbfűzve, így lehet biztosítani, hogy az integritás a jog és a lelkiismeret mellett a harmadik legerősebb fegyverré váljon a korrupció elleni küzdelemben. Dargay Eszterrel, a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárával elsősorban a korrupció elleni fellépés minisztériumi koordinációjáról, az integritásmenedzsment fejlesztéséről, valamint az elmúlt évek sikereiről beszélgettünk, valamint a jövőbeni kihívásokról kérdeztük az integritási szakterület vonatkozásában. Államtitkár asszonnyal Szabó Csaba, a Belügyi Szemle felelős szerkesztője, s egyben a Belügyminisztérium integritás tanácsadója beszélgetett.

Dr. Tremmel Flórián professzor, a büntetőeljárási jog elismert magyarországi tudósa szabadidejében festeget és makamákat ír. A fent idézett rímes próza jól kifejezi Tremmel Flóriánnak az oktatás, a tudomány iránti mérhetetlen elhivatottságát, mi több, szeretetét. Követői egyszerűen Mesternek hívták. Fenyvesi Csaba, aki Tremmel professzor tanítványának tartja magát, a Mester ars poeticáját a tudás, a szeretet, a humor és a rend kvartettjében látja. Fenyvesi professzor szerint e négy kulcsszó „… vezérfonalul szolgálhat egy jogtanár, így az ünnepelt tevékenységében, szellemi felfogásában, kisugárzásában és amely – talán nem túlzó állítás – ars poetica-ként is megfogalmazható egy jogtanár, egy (iskolát teremtő) igazi Mester számára.” Tremmel Flórián 1941-ben Szombathelyen született. A szombathelyi premontrei Nagy Lajos gimnáziumban érettségizett, 1964-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett summa cum laude diplomát. Az egyetem elvégzését követően az Eljárásjogi Tanszéken előbb gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus lett. 1982-ben a magánvád körében írt disszertáció megvédésével kandidátusi címet szerzett. 1991-től a Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetőjének nevezték ki. 1994-ben „A büntetőeljárás jogorvoslati rendszere” című előadással habilitált, és még abban az évben egyetemi tanárrá nevezték ki. 2005-től a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék vezetője lett, 2007-től pedig professor emeritusként dolgozik. Tremmel Flórián a hazai és nemzetközi tudományos közéletben egyarán aktívan részt vett. 2003-ban a „Jog és jogászok a 21. század küszöbén” címmel rendezett jubileumi konferencián a bűnügyi tudományok alszekciójának szervezője volt, 2004-ben „Orvosok és jogászok a büntető igazságszolgáltatásban” címmel nemzetközi konferenciát szervezett. Ő hozta létre 2003-ban az egyre bővülő nemzetközi jogi fórumot, a Közép-Európai Bűnügyi Együttműködést. Tudományos és oktatói tevékenységét 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2006-ban a Pro Facultate Iuridico- Politica Universitatis Quinqueecclesiensis érdemérem arany fokozatával, 2007-ben pedig Arany Katedra-díjjal ismerték el. Több mint száz publikációja jelent meg, számos könyv, könyvrészlet, tanulmány szerzője. Legjelentősebb munkái a Magyar Büntetőeljárás tankönyv, a Magánvád, a Kriminalisztika tankönyv és atlasz (Fenyvesi Csaba társszerzővel), a Bizonyításelmélet, az Igazságügyi retorika, a Bizonyítékok a büntetőeljárásban, az Új magyar büntetőeljárás (társszerző Fenyvesi Csaba és Herke Csongor), a Büntetőeljárási alapelvek az Alaptörvényben, A büntető eljárásjog elmélete (társszerző Fenyvesi Csaba és Herke Csongor), a Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Prof. dr. Tremmel Flóriánnal nyolcvanadik születésnapja alkalmából Dános Valér, a Belügyi Szemle főszerkesztője és Szabó Csaba felelős szerkesztő beszélgetett.

Haller József professzor neurobiológus, kutató, egyetemi tanár, doktori iskola vezető, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szakterülete a magatartás neurobiológiája és a kriminálpszichológia. Három évig a hollandiai Leideni Egyetem vendégoktatója, majd hazatérve a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója volt. Oktatói munkát végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, valamint a Semmelweis Egyetem doktori iskolájában. Jelenleg tanszékvezető professzor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológiai Tanszékén, valamint a Drogkutató Intézet igazgatója, az Interdiszciplináris Drogszemle folyóirat felelős szerkesztője. Professzor urat elsősorban az agresszivitás természetéről, a drogok egyes hatásairól, az NKE Rendészettudományi Karán folyó doktori képzésről és a Belügyi Szemle lehetséges szerepéről kérdeztük a doktori képzésben. Prof. dr. Haller Józseffel Dános Valér a Belügyi Szemle főszerkesztője és Szabó Csaba felelős szerkesztő beszélgetett.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) 2016. évi létrehozásának alapvető indoka az volt, hogy a terrorizmus és a bűnözés, elsősorban a szervezett bűnözés és a szélsőséges szerveződések területén olyan változások következtek be, amelyek megkövetelték egy, a kormány döntéseit összbiztonsági szemléletű taktikai és stratégiai elemzésekkel, javaslatokkal segítő szervezet létrehozását. Az új típusú feladatrendszer, így az információfúziós és információmegosztó feladatok az új szervezet munkatársaitól lényegesen információtudatosabb, a vezetők részéről tudásmenedzsment-szemléleten alapuló együttműködést, kommunikációt követel meg. Az új szervezet e feladatainak ellátáshoz széles körű felhatalmazást kapott, az adatokat akár közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is beszerezheti. Ezért különös kompetenciakövetelményként jelentkezik a TIBEK munkatársai tekintetében – az általános elvárások mellett – a megbízhatóság, a szilárd erkölcsiség, valamint a szervezeti lojalitás kiemelkedően maga szintje. Mindezeket a szempontokat nem csupán indokolt, hanem szükséges is volt figyelembe venni a TIBEK mint új intézményi szervezetmenedzsment rendszerének kialakításánál. Az új szervezet fenntartható versenyképessége megkövetelte, hogy egy sajátos, önfejlesztő szervezeti kultúra alapjait minél korábban letegyék. Ehhez elengedhetetlen volt az is, hogy a TIBEK-nél a folyamatosan meg-megjelenő új értékek – különösen a szervezeti értékek – egyértelműen kifejezésre jussanak a napi gyakorlatban, mi több, szilárd értékrenddé alakuljanak. Ez az értékalapú megközelítés eredményezhette a mára már egyértelműen meglévő integrációs közösség kialakulását. Ezen túlmenően kiemelt feladatként jelentkezett a társszervekkel, hangsúlyozottan a rendészeti szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal és a közigazgatási szervekkel történő hatékony és eredményes együttműködés kialakítása. Ugyanakkor az együttműködés csak akkor érheti el az említett magas színvonalat, ha annak tartalma és formai keretei mindenki számára egyértelműen megfogalmazást nyernek és elfogadottá válnak. A TIBEK idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját. A szervezet az ötéves jubileumhoz az Egymással a biztonságért szlogent választotta mottójának. Ennek kapcsán kérdezte dr. Takács Tibor r. vezérőrnagyot, a TIBEK főigazgatóját dr. Dános Valér, a Belügyi Szemle főszerkesztője.

Sokak által ismert és nagyra becsült szakember, mindig kedves, segítőkész, nemzetközi szinten is elismert szaktekintély dr. Sandra Sándor professzor, a Honvédkórház reumatológiai és fizioterápiás szakrendelését vezető nyugállományú osztályvezető főorvos. PhD fokozatát 2007-ben a Nemzetvédelmi Egyetemen szerezte, disszertációjának témája a mozgásszervi betegségek volt. 2011-ben ugyanitt habilitált. Az elmúlt évek során számos publikációja, több szakmai cikke, könyvei és könyvfejezetei jelentek meg. A Belügyi Szemle 2021. márciusi számában „A COVID-19 (koronavírus okozta megbetegedés) kezelési lehetőségei a fizioterápia eszközeivel, kiemelt figyelemmel a fototerápia eddigi eredményeire” címmel jelent meg legutóbbi tanulmánya. Egyik főszervezője az Országos Lézerterápia Konferenciáknak, valamint az országos hévízi fizioterápiás konferenciáknak, de más egyéb témájú fizioterápiás konferenciát is szervez. Nem titkolt célja egy olyan, főiskolai szintű fizioterápiás képzés beindítása, amely a közeljövőben megismerteti a hallgatókat a legújabb kezelési lehetőségekkel is. Jelenleg aktív részt vállal – szakrendelésének ellátása mellett – az országos oltásban, hiszen a Honvédkórház az ország egyik kiemelt oltóközpontja. Hogy miként tudja összeegyeztetni a különböző tevékenységeket, melyek a hozzáforduló rendvédelmi dolgozók leggyakoribb mozgásszervi panaszai, s azok kezelése, hogyan látja a hazai járványkezelési gyakorlatot – ezekről kérdeztük Sandra Sándor professzor urat, akivel Hornyik Zsuzsanna beszélgetett.

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájának doktoranduszaként készített interjút a 40 éves rendőri pályáját befejező, az elmúlt év november 30-án nyugdíjba vonult dr. Sipos Gyula ny. r. vezérőrnaggyal. Az interjúban megemlékeznek a nyugdíjba vonuló vezető pályájának legfontosabb állomásairól. Arról, hogy mit jelentett a szocializmusban rendőrnek lenni, miként élte meg rendőrként a rendszerváltást, a Team Consult vizsgálatot, mi a véleménye a rendőrség pluralizálódásáról, arról, hogy milyen lehetőségei voltak különböző beosztásaiban a problémák kezelésére, hogyan tudta munkájában összekapcsolni a szabálykövetést és az újító szellemet. Tábornok úr kifejti véleményét a centralizált rendőrségről, a rendőrség változásáról, valamint – nyugdíjba vonulása után kapott feladatával kapcsolatban – a rendőrség kommunikációs tevékenységéről.