Hazánkban valamivel több mint másfél évszázados múltra tekint vissza az ügyészségi szervezet. Habár előfordult, hogy egyes történelmi korokban feladatait, funkcióit, szerepköreit torzították az aktuális hatalmi érdekek, az 1989-es rendszerváltozást, illetve hazánk európai uniós csatlakozását követően elmondhatjuk: napjaink ügyészségi szervezete egy demokratikus jogállamhoz méltó, a digitális kor kihívásaihoz megfelelően alkalmazkodó, a tudomány és gyakorlat eredményeit egyaránt felhasználó szervezetként jellemezhető. E havi interjúnk keretében prof. dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr engedett betekintést az uniós igazságügyi együttműködés megvalósulásának gyakorlatába, a Legfőbb Ügyészségnél és az ügyészi szervezetnél zajló informatikai fejlesztésekbe, illetve a Legfőbb Ügyészség aktív közreműködésével megalkotott 2017-es, a büntetőeljárásról szóló törvény jogalkotói szándékának beválásába. Főügyész úrral Dános Valér főszerkesztő és Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes beszélgetett.

Dr. Ambrus István a büntető anyagi jog, a compliance, illetve a digitalizáció büntetőjogi kérdéseinek nemzetközileg is elismert hazai kutatója. Kutatói munkáját végigkíséri a joggyakorlatban végzett munkásság, így oktatói tevékenysége során az elméleti háttér mellett szakmai tapasztalatait is át tudja adni a kriminológus hallgatóknak. Dékáni felkérésre 2022-től látja el az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék tanszékvezetői feladatait. Az interjúból megismerheti az olvasó a hazai kriminológia mesterképzés sajátosságait, a képzés összetettségét, a hallgatók vegyes alapképzési hátteréből fakadó kihívásokat, illetve a tanszéken zajló kutatási munkát. Tanszékvezető úrral Fazekas-Pátyodi Szandra szerkesztőségi munkatárs beszélgetett.

Dr. Kovács Gábor professzor, a bűnügyi tudományok elismert magyarországi tudósa. Kutatóként és tanszékvezető oktatóként több szerepkörben is rálátással bír a tudományos életre, így lehetőségünk nyílt megismerni a digitális tudományos folyóiratok egyetemi hallgatók életében betöltött szerepéről, oktatói példamutatásról, illetve a saját publikációs szokásairól és eredményeiről vallott gondolatait; betekintést nyerhettünk továbbá a győri Bűnügyi Tudományok Tanszéken zajló tudományterületi szakmai építkezésbe. Professzor úrral dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes és Fazekas-Pátyodi Szandra a Szemle munkatársa beszélgetett.

A 2023. január havi interjúalanyunk Dr. Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára. A beszélgetésből megismerhetjük a rendészeti szervek jelenlegi együttműködését, és megtudhatjuk, hogy államtitkár úr milyen szakmai terveket, célkitűzéseket fogalmazott meg a 2023. évre vonatkozólag. Az interjút prof. dr. Dános Valér főszerkesztő és dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes készítette.

2022 májusa óta dr. Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, egyben miniszterhelyettes. Közéleti szerepvállalása nem előzmények nélküli, a társadalmat széles körben érintő problémák, megoldandó feladatok nem idegenek számára. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, ahol a tárcát érintő szakmai kérdésekben aktív tevékenységet folytatott. Arról kérdeztük államtitkár urat, hogyan fogadta az új felkérést, mennyire idegen számára a belügyi, azon belül is a rendvédelmi ágazat. Az interjút Dános Valér főszerkesztő és Hornyik Zsuzsanna főszerkesztő- helyettes készítette.

„Az áldozatsegítés nagy hozzáértést igénylő komplex tevékenység, kormányhivatalok, rendőri szervek, egyházak, civil szervezetek együttműködését igényli, hogy a sértettek mielőbb megfelelő, testre szabott segítséghez juthassanak – mondta Varga Judit. Közölte: a kormány célja, hogy 2025-re valamennyi megyeszékhelyen működjön áldozatsegítő központ.”. A fenti gondolatok 2022. január 10-én, Érden, a második áldozatsegítő pont átadásakor hangzottak el, ahol miniszter asszony a Salgótarjáni Áldozatsegítő Pontot is megemlítette, amelyet szintén a minél gyorsabb ügyintézés és segítségnyújtás érdekében adtak át. A széles körű tájékoztatásnak és sorozatos kampánynak köszönhetően egyre nagyobb számban veszik igénybe az érintettek az áldozatsegítő pontok szolgáltatásait. Arról kérdeztük dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszonyt, hogy milyen újítások, korszerűsítések történtek a pontok megnyitása óta, hányan vették igénybe a kínált szolgáltatásokat, milyen célkitűzéseket fogalmazott meg az Igazságügyi Minisztérium. Az interjút dr. Hornyik Zsuzsanna főszerkesztő-helyettes készítette.

A Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) alárendeltségébe tartozó országos hatáskörű rendőri szerv, a Magyar Rendőrség állandó csapaterejének szervezeti egysége. Jelmondata: „Egység, Hűség, Becsület”. A KR-eseket megkülönbözteti az, hogy bevetési pilotka sapkájuk bordó színű, bal felkarjukon bordó színű karszalagot viselnek, felsőruhájuk hátoldalán a „POLICE” felirat helyett „Készenléti Rendőrség” felirat olvasható, járműveik fehér helyett ezüstmetál fényezésűek. A KR rendszeresített létszáma a budapesti és vidéki alegységeivel együtt 9079 fő. A rendőri szerv parancsnoka a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, aki irányítója és vezetője a nyolc igazgatóságnak, valamint a négy főosztály jogállású szervezeti elemnek. 2021. szeptember 1-jétől dr. Tarcsa Csaba r. vezérőrnagy, a KR Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: NNI) korábbi igazgatója vette át a KR parancsnoki feladatait. Többek között arról kérdeztük parancsnok urat, hogy miként lehet ilyen sokrétű, különböző tevékenységet végző egységek munkáját összehangoltan irányítani, milyen kihívásokkal találkozott.

„Infokommunikáció nélkül nehéz elképzelni az életünket a 21. században, hiszen az internet nélkül ma már fiziológiai szükségleteinket sem mindig tudjuk kielégíteni, ám az ezeket biztosító infrastruktúrák masszív támadásoknak lehetnek kitéve. A kiberbiztonság és kiberhadviselés aktuális kérdéseiről a Ludovika Szabadegyetem előadásán beszélt Kovács László dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője”. Az előadáson olyan alapfelvetések, a mindennapi életünket átszövő, meghatározó körülmények biztonságát veszélyeztető jelenségek merültek fel, amellyel jobb, ha minél szélesebb körben tisztában vagyunk. Tábornok úr az előadását azzal a kérdéssel kezdte, hogy el tudjuk-e képzelni az életünket félóra áramkimaradással. Azt a szituációt, hogy hazaérkezve nem kapcsolunk lámpát, nem nézünk tévét, nem hűtött üdítőt fogyasztunk. Vajon hányan vagyunk képesek erre? A hallgatóság az előadás kezdetétől a végéig néma csendben, megfeszült figyelemmel hallgatta tábornok urat. Arról, hogy mi is az a kiberhadviselés, mióta beszélhetünk róla, mekkora jelentősége van a kiberbiztonságnak a hétköznapi életünkben, kérdeztük Kovács László dandártábornok urat.

Dr. Szöllősi-Nagy András nemzetközi szaktekintélynek örvendő professzor, végzettségét tekintve mérnök, hidrológus. A Magyar Tudományos Akadémia doktora (hidrológia és vízgazdálkodási rendszerek irányítása). Számos külföldi egyetemen (Svédország, Kanada, Thaiföld, Kína) volt vendégprofesszor. Húsz évig az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának titkára volt Párizsban, tíz évig az UNESCO Természettudományi Szektorának főigazgató-helyetteseként tevékenykedett. Az utóbbi öt évben a delfti (Hollandia) UNESCO-IHE Víztudományi Intézet rektora. A sztochasztikus hidrológia professzora a Delfti Műszaki Egyetemen és az UNESCO-IHE-ben. Fő kutatási területe a sztochasztikus hidrológiai rendszerek és a rekurzív előrejelző algoritmusok, valamint a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás hidrológiai hatásai. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának oktatója, a Debreceni Egyetem díszdoktora. Szakmai véleménye, állásfoglalásai – tekintettel eddigi szakmai életútjára – a felelősen gondolkodó vízügyi szakemberek számára hiteles és hatékony iránymutatásul szolgálnak. Arról kérdeztük professzor urat, hogy miként szolgálja a tudomány a nemzeti vízgazdálkodást, mik történtek eddig, és mit kell még tennünk a rendelkezésre álló vízkészletek megóvása érdekében, valamint a rendkívüli helyzetek, járványok hogyan befolyásolják e tevékenységeket.

Janza Frigyes 1947. április 8-án látta meg a napvilágot Újpesten. 1971-től számos beosztásban dolgozik a Belügyminisztériumban. Ez azt jelenti, hogy eddigi életének közel 70%-át belügyesként élte le. Volt polgári alkalmazottként állatorvos Dunakeszin, a BM Kutyavezető-képző Iskolán, működtetett állatkorházat, majd hivatásos tisztként az iskola parancsnoka lett. Sikert siker követte, amihez hozzányúlt, ott valami új, valami csoda született. A kutyatenyésztés és a szolgálati kutyavezetők ki- és továbbképzésének meghatározó alakja lett hazánkban, Európa-szerte elismert és keresett szakemberré nőtte ki magát. Alig néhány év elteltével a rendőrségi szolgálati kutyavezetők több alkalommal az élen végeztek a Kábítószerkereső-kutyák és a Robbanószerkereső-kutyák Európa-bajnokságain. Neve egybekapcsolódik a hazai lótenyésztés hagyományainak felélesztésével is. A Szolgálati Állatfelügyelet vezetőjeként felügyelte a somogysárdi lovasbázisoson folyó szakmai tevékenységet, és létrehozta a Köztársasági Nemzeti Lovas Díszegységet. Az „Etológia” című monográfiája a mai napig is az egyik leggyakrabban forgatott forrásanyag a szakma művelői körében. Innovatív, kreatív gondolkodásmódjára, az oktatás és a képzés terén elért kiemelkedő eredményeire hamar felfigyelt a Belügyminisztérium vezetése. Így nem csoda, hogy 1998-ban a BM Oktatási Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Bár sohasem szakadt el eredeti szakmájától, a mai nemzedék már inkább a rendőrképzés, és főleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása és működtetése terén végzett iskolateremtő tevékenysége miatt tiszteli. Ma a Belügyminisztérium oktatási főszemlélőjeként a rendészeti szakterület oktatási, képzési, továbbképzési rendszer dinamizálásában működik közre, s fáradságot nem ismerve, töretlen lelkesedéssel munkálkodik egy jobb, a kor kihívásainak megfelelő rendszer modernizációján. Kiemelkedő szakmai munkájáért, oktatási és tudományszervezési tevékenységéért kapott elismeréseit felsorolni aligha lehet. Többek között tulajdonosa a Kertész Imre-díjnak, a Szabó András-éremnek, a címzetes egyetemi tanári címnek, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének, a Szent György Érdemjelnek, a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztnek, a Kiváló Tudományos Munkáért Emlékéremnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa 2020. júliusi ülésén egyhangú szavazással az intézmény díszpolgárává választotta, továbbá az egyetem alapításában és működtetésében is kiemelkedő szerepvállalásáért Kossuth-colt ajándéktárggyal is elismerték. Az interjúban a Belügyi Szemle főszerkesztője, az interjúalany több évtizedes harcostársa arról kérdezte prof. dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagyot, hogy miként és miért váltotta fel állatorvosi hivatását a közszolgálati humánerőforrást fejlesztő hivatással.