A szerző áttekintést nyújt arról, hogy a jogos védelem koncepciója hogyan változott a közelmúltban a magyar jogszabályokban.
A szerző áttekintést nyújt az MTA és a Belügyminisztérium által szervezett konferencia menetéről.
Tanulmányom megvizsgálja a magyar migrációkezelést a bűnügyi politika és az elrettentés elméletének keretében. A magyar közszolgálati testületek kétféle feladatot látnak el, mivel az adott helyezettel összhangban kell cselekedniük, és fel kell készülniük a migráció jövőben elvárt hatására. Ráadásul mindezt a lakosság elvárásainak teljesítése és a közbiztonság fenntartása mellett. Bemutatom azt a változást, amely a magyar közszolgáltatási testületekben, a közigazgatásban, a rendészeti szervekben és a magyar fegyveres erőkben a 2015 évi tömeges migráció eredményeként lezajlott. Vizsgálatom középpontjába a rendőrséget és a közigazgatást helyeztem, de figyelemmel voltam a kiegészítő rendészeti szervekre is.
A szerző átfogó értékelést ad az új magyar büntetőeljárási törvénykönyvről (2017. évi XC. Törvény). Megállapítja, hogy a korábbi eljárási kódexekkel ellentétben az új törvény nem tükröz semmiféle ideológiát; inkább egy olyan kézikönyvre emlékeztet, amely utasítja a tisztviselőket az ügy befejezésének módjáról. Az egyes eljárási szabályok összhangban vannak az áldozatközpontú büntetőpolitikával.