Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan élnek tovább a múlt hagyományai a hazai büntetőeljárás első szakaszában; továbbá hogyan alakult a nyomozóhatóság és az ügyészség viszonya az elmúlt ötven évben, kitekintve az 1896. évi bűnvádi perrendtartás (Bp.) korabeli megoldásaira is.
Módszertan: A korábbi és a hatályos büntetőeljárási kódexek összehasonlítása, a bennük lévő összefüggések felismerése, továbbá a témával kapcsolatos szakirodalom feldolgozása.
Megállapítások: A büntetőeljárás továbbra is szakaszosan felépülő folyamat, ahol bár részben az ismeretelmélet általános tételeinek megfelelően, de attól mégis eltérően, sajátos megismerési folyamat zajlik. A különböző hazai eljárási kódexekben a nyomozó hatóság és az ügyészség szerepe időnként változik; a két hatóság kapcsolatát tekintve pedig megfigyelhető, hogy a viszonyuk sem állandó. A jogalkotó gyakran merít a múlt megoldásaiból, ezeket a hétköznapok joggyakorlata viszont olykor felülírja.
Érték: A hazai büntetőeljárás eltérő megoldásai mögötti összefüggések kimutatása.

Cél: Jelen tanulmány célja az internetalapú kommunikációban alkalmazott hangulatjelek fogalmának meghatározása mellett vizsgálni, hogy az egyes bűnügyekben felmerülő hangulatjelek milyen büntető eljárásjogi relevanciával bírhatnak, valamint, hogy a magyar jogalkalmazó ezeket hogyan értékelte.
Módszertan: Az alkalmazott módszertan a hangulatjelek jogi vonatkozásairól szóló külföldi szakirodalom áttekintése, a hatályos magyar büntető eljárásjogi és egyéb, a büntetőeljárások során alkalmazandó vonatkozó jogszabályok vizsgálata, illetve bírósági jogesetek elemzése.
Megállapítások: A külföldi szakirodalom alapján kirajzolódó tendencia a hangulatjelek alkalmazásának egyre szélesebb körben való elterjedése és ebből kifolyólag azon büntetőügyek számának növekedése, amelyekben a hangulatjelek ügyspecifikus jogi értékelését kell elvégezni. A magyar büntető eljárásjog alapján a hangulatjelek értékeléséhez felmerülhet szakértő bevonásának szükségessége. A vizsgált magyar büntetőügyek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a vádlói, sem a védői oldal nem kérte, a bíróság pedig nem tartotta indokoltnak szakértő kirendelését a hangulatjelek adott kommunikációban betöltött jelentésének megvizsgálása érdekében. A legközelebbi, egy 2018. évi bírósági értelmezés szerint a hangulatjelek jelentéstartalma olyannyira nem egyértelmű, hogy nem alkalmasak a szándék komolyságának bizonyítására.
Érték: A tanulmány bemutatja, hogy mik azok a hangulatjelek és milyen potenciális jelentőségük lehet a büntetőügyekben. Elemzi, hogy a büntető eljárásjog mely rendelkezései jöhetnek szóba a hangulatjelek értékelése során, végül áttekintést ad arról, hogy jelenleg hogyan viszonyul hozzájuk a magyar jogalkalmazó.

Cél: Az otthon lehet a legmelegebb és legsimogatóbb hely a világon, és lehet a földi pokol színtere is. Hogy egy gyerek milyen otthonba születik, egész életét – és környezete életét is – meghatározza. Minden szeretet, amit ott magába szív, később kiárad majd belőle. Minden méreg, amit ott felitatnak vele, szerte ömlik majd belőle. Ezért a családon belüli erőszak jelenségének visszaszorítása, és a köztudatban ennek elfogadhatatlanná tétele mindennél fontosabb, az egész társadalom mentális és kriminális állapotára döbbenetes hatással van. A négy fal között, a saját otthonában egy felnőtt – belátása szerint – bármit megtehet. Azonban egy bántalmazó szabadsága a gyengébb családtagok rabsága. Az otthoni erőszakosságokról, gyilkosságokról, és a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer válaszairól írok.
Módszertan: Az elmúlt öt évben a gyermekbántalmazást, ennek kapcsán a kapcsolati erőszakot, illetve a szülők és az újszülöttek sérelmére elkövetett emberöléseket kutattam bűnügyi akták teljes körű elemzése segítségével. A hatalmas irattömeg áttanulmányozását megelőzően sok éven keresztül foglalkoztam a fiatalkori bűnelkövetéssel, amely jelenség szintén a családon belüli erőszakhoz és elhanyagolás témájához vezetett vissza.
Megállapítások: A családon belüli erőszakos jelenségekről bár rengeteg szó esik az elmúlt években, a cinkos hallgatás nem látszik csökkenni, és sem a gyermekvédelmi, sem az igazságszolgáltatási rendszer válaszai nem bizonyulnak kellően hatékonynak az otthoni erőszakosságok megfékezésére.
Érték: Azt remélem, a kutatási eredmények hozzájárulnak a probléma valódi jelentőségének felismeréséhez és kezelésének javításához. A téma életben tartásával és szemléltetésével a közvélemény formálása is cél.

2021. december 28-án elhunyt Király Tibor akadémikus, nemzetközi hírű tudós, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a büntetőeljárási jog professzora, a bűnügyi tudományok egyik legtekintélyesebb hazai művelője. A második világháború idején Pozsonyban szerzett jogi képesítést, másoddiplomáját már Budapesten nyerte el 1948-ban.

A múlt megismerése akkor kap eljárásjogi jelentőséget, amikor valamely megtörtént eseményhez jogkövetkezmények járulnak. A bűnügyek mellett ezt láthatjuk a civiljogi perekben, a közigazgatási hatósági eljárásokban, de példák hozhatók a munkajog területéről is. Amennyiben a kriminalisztika a múltbeli esemény rekonstrukciójának a tudománya, akkor indokolt lehet annak kiterjesztése valamennyi jogterületre. Ilyen fordulat azonban nem következett be, a nyomozástan megmaradt bűnügyi tudománynak. A cikk ennek a helyzetnek az okait kutatja.

A tanulmány részletesen tárgyalja azokat az etikai és társadalmi kérdéseket, amelyek a forenzikus DNS-fenotipizálás (FDP) jogi szabályozása és gyakorlati alkalmazása kapcsán merültek fel Európa-szerte. Az igazságügyi genetika eme új és kialakulóban lévő technikája kapcsán megoszlik a nemzetközi szakirodalom véleménye. Az FDP támogatói az ismeretlen elkövető (vagy holttest) külső tulajdonságainak tudományos előrejelzésében látják e forenzikus technológia valódi hasznát, amelynek alkalmazhatóságát, annak jelenlegi fejlettségi szintjén, erős jogszabályi garanciákkal látnák el és a nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények felderítésére korlátoznák. Ellenzői viszont az FDP-t mellőzendőnek tartják a büntetőeljárás köréből, mondván, hogy az számos olyan emberi jogi problémát vet fel a magánélettel és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben, amelyek akár faji alapú profilalkotáshoz is vezethetnek. Erre tekintettel jelen tanulmányban számos olyan ajánlás kerül feldolgozásra, amelyek figyelembevételével a jogalkotó minimalizálhatja az alapvető emberi értékek sérelmét az FDP belső jogba való átültetése során.

A szerző áttekintést nyújt az Emberi Jogok Európai Bíróságának büntetőeljárásokkal kapcsolatos gyakorlatának legfontosabb eljárási és anyagi szabályairól.

A szerző kritikus áttekintést nyújt a programban szereplő tilalmi szabályokról magyar büntetőeljárási rendszerben.

A szerző áttekintést nyújt arról, hogy az informatikai szakértők milyen szerepet töltenek be a büntetőeljárásokban és a kriminalisztikában.

A szerző áttekintést nyújt arról, hogy a rejtett információk miként használhatók fel a bűnügyi nyomozásokban és eljárásokban.