Cél: Az alábbiakban célunk bemutatni a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban végzett, üvegek hőkezelésével kapcsolatos kísérletek eredményeit, valamint a hőkezelés alkalmazási lehetőségeit a kriminalisztikai vizsgálatokban.
Módszertan: Az üvegek törésével is együtt járó bűncselekményekkel (például gépjárműfeltörés, betöréses lopás, rongálás) kapcsolatosan jellemzően felmerülő, szakértői vizsgálatot igénylő kérdés, hogy a lefoglalt ruházati tárgyon talált üvegszemcse származhat-e a bűncselekmény helyszínén eltört üvegtárgyak valamelyikéből. Mikroméretű üvegszemcsék kriminalisztikai vizsgálatának elterjedt módszere az optikai törésmutató mérés. Az üvegmaradvány-szemcse és a referenciaminta törésmutatójának azonossága esetén valószínűsíthető a származási kapcsolat. Az ilyen jellegű vizsgálatok kiegészítéseként szolgál az üvegszemcsék kontrollált körülmények között történő hőkezelése és az azt követő optikai törésmutató mérés. Jelen munkánk során ezt a vizsgálati lehetőséget mutatjuk be példákon keresztül, az eredményeket összevetve korábbi irodalmi adatokkal.
Megállapítások: Hőkezelés hatására az üvegszemcsén belül szerkezeti átrendeződés történik, melynek hatására a szemcse optikai törésmutatója megváltozik. Ennek mértéke a különböző típusú üvegekben jelen lévő, eltérő belső feszültség miatt üvegtípusonként különböző és jellegzetes. Ez lehetőséget nyújt a pontosabb származási viszony megállapítása mellett az üveg típusának meghatározására is. A hőkezelést olyan esetekben is sikerrel alkalmaztuk, ahol a bűncselekményt követően a referenciamintát ért jelentős hőterhelés (például tűz) miatt az üvegmaradvány-szemcsékkel optikai törésmutató alapján történő közvetlen összehasonlítás téves eredményt adna.
Érték: Sikeresen alkalmaztuk a hőkezelést üvegtípus megállapítására, származási viszonyok vizsgálatára, valamint hőterhelésnek kitett üvegek analíziséreis, ezzel segítve a büntetőügyekben felmerülő szakkérdések megválaszolását.