Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az úgynevezett saját pénzmosásként meghatározott bűncselekményeket miként lehet beilleszteni a magyar büntető anyagi jogi dogmatika rendszerébe, és milyen elméleti elhatárolási ismérveket lehet meghatározni a saját pénzmosás és a büntetlen utócselekmény viszonyában.
Módszertan: A tanulmány a saját pénzmosás hatályos magyar büntetőjogi szabályozásának elméleti hátterét ismerteti, röviden elemezve azt is, hogy mindez mennyiben illeszkedik a hazai büntetőjogi hagyományok és a nemzetközi standardok rendszerébe, illetve mennyiben tekinthető a büntető dogmatikai elvek tekintetében koherensnek, alkalmazhatónak.
Megállapítások: A hatályos magyar büntető anyagi jogi szabályok a saját pénzmosásnak tekintendő cselekményeket érintően is maradéktalanul megfelelnek az uniós és nemzetközi elvárásoknak, e cselekmények tudományos megítélése, jogalkalmazói gyakorlata ugyanakkor még nem kiforrott.
Érték: A vagyongeneráló bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépés egyik legfontosabb feltétele az elkövető felelősségre vonásán túlmenően, hogy a bűnös úton megszerzett javaktól az elkövetőket meg lehessen fosztani. E cél elérése érdekében szükséges, hogy a jogalkalmazó szervek – nemzetiközi viszonylatban is egységes szabályozás alapján – eredményesen lépjenek fel a pénzmosással szemben.