Cél: Annak bemutatása, hogy Magyarországon miként jött létre a szervezett bűnözés az 1980-as években, milyen társadalmi, gazdasági és jogi körülmények tették lehetővé a szervezett bűnözés kialakulását, és milyen szerepe volt ebben a korszakban a pénzmosásnak mint új bűnözési forma megjelenésének.
Módszertan: A szerző 1990-ben megvédett kandidátusi disszertációja pénzmosással összefüggő empirikus kutatásának, tételeinek és megállapításainak bemutatása, leíró jelleggel.
Megállapítások: A hazai szervezett bűnözés létrejöttében szerepet játszó okok modellje négy támpont mellett határozható meg:
– A törvényi tilalom alatt álló áruk és szolgáltatások, valamint a hiánycikkek iránt megnyilvánuló kereslet kielégítése nagyfokú konspirációt és szervezettséget igényel, ami sajátos bűnözői struktúra kialakulásának irányába hat; a modern infrastruktúrát kihasználó bűnözők technikai előnye, szervezettségi fölénye, az elavult, merev struktúrával jellemezhető bűnüldözéssel szemben megteremti a bűnöző társulások relatíve hosszantartó és „kockázatmentes” működésének előfeltételét.
– A társadalmilag ösztönző cél és a cél elérésének eszköztára között kialakult ellentmondás eredményezi azt a társadalomlélektanilag is „igazolt” tételt, hogy a bűnös vagyonszerzés – másként be nem hozható – vagyoni-társadalmi egyenlőtlenséget számol fel.
– A piacgazdaság kialakult ellentmondásai, a hiánygazdálkodásból fakadó további diszfunkciók és az ellenőrizhetetlenül működő, a bűnös vagyon tisztára mosását biztosító legális vállalkozások nemcsak megteremtik a lehetőségét, hanem egyenesen ösztönzik a bűnözőket a felkínált területeken bűnöző társulások létrehozására, ami végeredményben a gazdaság objektív – közvetett és közvetlen – inspirációit jelentik.
– A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok és a bűnözés közötti összefüggés racionális felismerése egyes bűnözők rendkívül gyors deviáns alkalmazkodását eredményezte, ami egyben a kiemelkedően nagy hasznot biztosító bűnöző társulások létrehozására ösztönözte őket.
Érték: A szervezett bűnözés elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben című disszertációban a pénzmosással kapcsolatos kérdéseket a szerző hazánkban elsőként fogalmazta meg, ezért kimondható, hogy komoly kultúrtörténeti értékkel rendelkezik a tanulmányban leírt ötdimenziós oksági modell.