Cél: Mivel a letartóztatásra (és annak foganatosítására, valamint megszüntetésére) irányadó sajátos rendelkezések hiányoznak, a büntető eljárásjogi és az idegenrendészeti szabályok összhangja sok esetben nem állapítható meg. Ez különösen igaz a harmadik országbeli állampolgárságú terheltek vonatkozásában. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mennyiben felel meg az európai standardoknak, és mennyire ad választ egy gyakorlati jogeset alapján felmerült kérdésekre.
Módszertan: A tanulmány egy jogeset bemutatásán keresztül vizsgálja a büntető és idegenrendészeti eljárás gyakorlati problémáit. A jogeset bemutatását követően az európai uniós jogszabályokban megfogalmazott irányelveket tekinti át, majd ezekből von le következtetéseket, elsősorban (a téma jellege miatt) a hazai szakirodalmi álláspontok összevetésével.
Megállapítások: A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a jelenlegi hazai szabályozás mellett bizonyos kérdések nem megoldhatók, mert vagy a büntetőeljárás-jogi szabályokba (vagy éppen az Alaptörvénybe) ütköznek, vagy nem felelnek meg az idegenrendészeti jogszabályok rendelkezéseinek.
Érték: A tanulmány de lege ferenda választ kíván adni számos felmerülő kérdésre, többek között arra, hogy hogyan lehetne megoldani a megfelelő kommunikációt a büntetőeljárási és idegenrendészeti szervek között, és adott esetben az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez vagy a kiutasítási kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdek élvez-e primátust.