Cél: A pénzmosási módszerek közül kiemelkednek a virtuális módszerek, amelyek a tradicionális pénzmosási módszerekkel szemben dinamikusabb és kevésbé nyomon követhető módszereknek tekinthetőek. Korunk egyik nagy kihívását a fejlődő kibertérben történő pénzmosási tevékenység jelenti. A pénzmosási módszerek dinamikus fejlődése és a kibertérben való jelentőségük miatt a nemzetgazdaságra gyakorolt befolyásoló hatásuk is erőteljes. Tanulmányunk elsődleges célja feltárni a pénzmosás elleni védekezés európai uniós és magyarországi jogszabályi hátterét, valamint annak védekezésben betöltött hatékonyságát.
Módszertan: A szerzők a pénzmosással kapcsolatos releváns nemzetközi és magyar szakirodalmak szisztematikus áttekintését végezték el. A szakirodalmi feltárás után a pénzmosás elleni védekezés legfőbb eszközeként a jogi szabályozása vizsgálatára került sor. Azonosításra kerültek olyan szabályozási hiányosságok, amelyek a jövőbeni jogi szabályozások alapját képezhetik.
Megállapítások: A kutatás eredményeként összefoglalható, hogy az Európai Unióban és Magyarországon hatályos jogszabályok nem állnak készen az internetes pénzmosási módszerek szabályozására, a szabályozások és törvénykezések egy lépéssel mindig le vannak maradva a virtuális módszerekkel elkövetett pénzmosással szemben. A pénzmosás elleni hatékony védekezés érdekében, a jogszabályi háttér változtatása és a monitoringozási tevékenységek fejlesztése kiemelten jelentős feladatoknak tekinthetők.
Érték: Magyarországon és az Európai Unió területén a büntetőjogi eszközök kevésnek bizonyulnak a pénzmosás elleni küzdelemben, legfőképp az interneten történő bűncselekményekkel szemben. Az Európai Unió, illetve Magyarország szabályozásai és egyes javaslatai sem nyújtanak megoldást a virtuális valutákból eredő potenciális kockázatok és kiskapuk többségére, ezért szükséges egyértelműbbé tenni a virtuális valuták pontos jogi státuszát. A tanulmány rávilágít a jelenlegi jogszabályi helyzet hiányosságaira, valamint ez a kezdeményezés felhívja a figyelmet arra a jelenlegi helyzetre, hogy bizonyos virtuálisvaluta-szolgáltatók működési engedélyt kapjanak, amihez a pénzmosás elleni szabályok betartása is szükséges, így az e-pénz, illetve a különböző fizetési szolgáltatások is szigorúbb ellenőrzés alá kerülhetnének. A szerzők áttekintik a pénzmosás folyamatát, nemzetközi kitekintést tesznek a leggyakrabban alkalmazott pénzmosási módszerek körére, valamint ismertetik a virtuális pénzmosás jelentőségét és a lehetséges védekezési módszereket.