Cél: A tanulmány célja a pénzmosás elleni büntetőjogi fellépésről szóló (EU) 2018/1673 irányelv sarokköveinek felvázolását követően bemutatni azt, hogy hogyan tett eleget egy uniós tagország, Németország, a jogharmonizációs kötelezettségének a büntetőjogi szabályozás területén.
Módszertan: A kutatás során a vonatkozó uniós joganyag bemutatására, valamint a német Büntető törvénykönyv pénzmosás bűncselekményének dogmatikai elemzésére került sor.
Megállapítások: Az európai uniós irányelvi szintű szabályozás ellenére a tagállami szabályozások között lényeges különbségek fedezhetőek fel. Németországban 2021. évi Btk. Novella egy paradigmaváltást hozott a pénzmosás büntetőjogi szabályozásában. Bevezetésre került ugyanis általa az alapcselekmények vonatkozásában az úgynevezett „all crime” szemlélet. Kiemelendő továbbá, hogy a német Btk. külön rendelkezik a külföldön elkövetett alapcselekmény büntetendőségének kérdéséről.
Érték: A pénzmosás határon átívelő elkövetési jellegére tekintettel hasznos lehet mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó számára más tagállamok szabályozásának megismerése. Hazánkban a hatályos német szabályozást bemutató tudományos munka nem született az elmúlt időszakban.