Cél: A tanulmány célja az Országos Kriminológiai Intézetben elvégzett kutatás során megvizsgált – a Btk. XLIII. fejezetébe sorolt tényállások alapján indult – büntetőeljárások hazai jellemzőit vázolni.
Módszertan: A tanulmány az adatfelvétel, az adatelemzés és a bűnügyi iratelemzés módszertanának alkalmazásával készült.
Megállapítások: A hazai szabályozási környezet megfelelően lefedi a kibertámadások széles körét. A magyarországi jellemzők a kiberbiztonság és kiberbűnözés aktuális nemzetközi, európai fejleményeinek tágabb perspektívájában vizsgálhatók. Az adatokból megfigyelhető, hogy bár nem egyenletesen, de folyamatosan nő az ilyen bűncselekmények miatt tett feljelentések száma, hiszen egyre többen használnak a mindennapi életvitelük során különböző információs rendszereket úgy, hogy a biztonságos használatukkal kapcsolatos intézkedéseket részben vagy egészben mellőzik. Az országos vizsgálat konklúziója, hogy több, alapvetően jól körülhatárolható típusú cselekmény azonosítható. A jogalkalmazók számára kihívást jelenthet az új elkövetési módok nyomon követése, illetve az egyes elkövetési magatartások minősítése.
Érték: Következtetések és javaslatok megfogalmazása a Btk. XLIII. fejezetében foglalt bűncselekmények sajátosságaival kapcsolatban; az új kódex hatálybalépése óta Magyarországon nem zajlott a témakörre vonatkozó ilyen ívű és tartalmú, bűnügyi iratelemzést is magában foglaló kutatás.