Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan élnek tovább a múlt hagyományai a hazai büntetőeljárás első szakaszában; továbbá hogyan alakult a nyomozóhatóság és az ügyészség viszonya az elmúlt ötven évben, kitekintve az 1896. évi bűnvádi perrendtartás (Bp.) korabeli megoldásaira is.
Módszertan: A korábbi és a hatályos büntetőeljárási kódexek összehasonlítása, a bennük lévő összefüggések felismerése, továbbá a témával kapcsolatos szakirodalom feldolgozása.
Megállapítások: A büntetőeljárás továbbra is szakaszosan felépülő folyamat, ahol bár részben az ismeretelmélet általános tételeinek megfelelően, de attól mégis eltérően, sajátos megismerési folyamat zajlik. A különböző hazai eljárási kódexekben a nyomozó hatóság és az ügyészség szerepe időnként változik; a két hatóság kapcsolatát tekintve pedig megfigyelhető, hogy a viszonyuk sem állandó. A jogalkotó gyakran merít a múlt megoldásaiból, ezeket a hétköznapok joggyakorlata viszont olykor felülírja.
Érték: A hazai büntetőeljárás eltérő megoldásai mögötti összefüggések kimutatása.