Cél: A tanulmány bemutatja az iszlamista radikalizálódás folyamatát, katalizátorait és az iszlamista radikalizálódás push és pull tényezői alapján egy dichotóm szociálpszichológiai modellt vázol fel.
Módszertan: A tanulmány a nemzetközi szakirodalom kritikai áttekintése után új kutatási szempontokat fogalmaz meg.
Megállapítások: Az iszlám radikalizmussal való azonosulás három alapmotívumon nyugszik: a) a társadalmi igazságtalanságokra érzékenyen reflektáló és a radikalizmusra hajló személyiségszerkezet; b) az euroatlanti világ országaiban szerzett negatív tapasztalatok miatti morális pánik; végül c) a Nyugat külpolitikájával kapcsolatos politikai attitűd. Társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán a keresztény alapokon nyugvó berendezkedés és jogrend kibékíthetetlen ellentmondásban áll az iszlám világból importált társadalom- és jogértelmezéssel. Ezért a muszlim közösségek szeparációja még hosszú ideig fennmarad, és továbbra is társadalmi feszültségek forrása lesz. Hosszabb távon Magyarországon is számolnunk kell az iszlám közösség fokozatos bővülésével és az iszlamista radikalizmus megjelenésével.
Érték: A tanulmány Csíkszentmihályi Mihály flow-élményre vonatkozó kutatásai alapján új megközelítést vezet be a kutatásba.