Cél: A testépítő tevékenység széles körű elterjedése és a szubkultúrához kapcsolódó nyílt teljesítményfokozószer-használat növekvő egészségügyi és gazdasági kockázatai a 21. századra „bevonzották” a büntetőjogi szabályozást mint társadalmi eszközt a problémakezelésbe. A tanulmány a jogérvényesülés és az elkövetői kör jellemzőit veszi górcső alá.
Módszertan: A szerző az általa 2022-ben, országos teljes mintán, dokumentumelemzés módszerével, a 2014–2021 között ismertté vált teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekmények jellemzőiről végzett kriminológiai vizsgálat főbb eredményeit adja közre.
Megállapítások: A kutatás eredményei azt jelzik, hogy a teljesítményfokozó szerhasználatot, illetve annak üldözését „senki nem veszi komolyan”. Az aláírt nemzetközi egyezmények ratifikációjával kipipáltuk a nemzetközi kötelezettségeinket, de a végrehajtáshoz ténylegesen szükséges keretek és eszközök hiányoznak. A teljesítményfokozó szerek, hamis vagy vényköteles, illetve a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek iránti egyre szélesebb globális kereslet és az e-kereskedelem által megkönnyített beszerzés azt eredményezi, hogy egy roppant tőkeerős piac épült ki, amely dinamikájában közelít és össze is ér a kábítószerpiaccal. Kiemelendő, hogy az elkövetők körében a testépítők és a személyi edzők mellett jelentős a rendőrök érintettsége.
Érték: A kutatási eredmények képet adnak arról, hogy milyen profilú elkövetők ellen és milyen szerekkel történő visszaélések kapcsán indulnak a hazai eljárások, illetve azt is tükrözik, hogy milyen mintázatok jellemzők az elkövetésekben és az ítélkezési gyakorlatban.